Itt Van Minden, Amit az Égő Amazonasról Tudnod Kell

2019.08.23. 12:15

Mekkora területen ég az erdő? Miért rossz, hogy lángol az Amazonas? Volt-e már durvább erdőtűz korábban? Ki a felelős? Lesz-e ennek következménye? Összegyűjtöttünk mindent, amit csak tudni lehet.

Itt Van Minden, Amit az Égő Amazonasról Tudnod Kell

Mekkora területen ég az erdő?

Erről nincsen konkrét, négyzetkilométerben megadott információ:

nem egy nagy összefüggő erdőtűzről, hanem több ezer kisebbről van szó.

A brazil űrkutatási intézet, az Instituto Nacional de Pesquisas Espaciais számai szerint idén január és augusztus között 85 százalékkal nőtt az erdőtüzek száma 2018 hasonló időszakához képest. Számokban kifejezve ez már több, mint 75 ezer regisztrált esetet jelent, ami 2013 óta a legsúlyosabb szám. Az intézet 2013 óta gyűjt erről adatokat műholddal, ami nem jelenti tehát azt, hogy ne lett volna súlyosabb erdőtűz valaha Brazíliában. 

Erre utal az is, hogy a NASA azt írta az oldalán, hogy az általuk megtekintett adatok alapján összességében átlag alatt van az erdőtüzek száma Brazíliában. Az általuk idézett Global Fire Data alapján a 2003-as, a 2005-ös, a 2007-es és a 2010-es év is súlyosabb volt az augusztusi időszakban, mint a mostani. Az idei görbe a 2016-oshoz hasonlít, 2016 óta eddig az volt ezen adatok szerint is a rekordév.

Felvetődik a kérdés, hogy mi számít tűznek, mit számolnak ilyenkor: csak a tényleg nagy tüzeket, vagy mondjuk egy cigicsikk miatt felgyulladt tárgyat, kis területet is? Ezt a NASA műholdképek alapján számolja össze, ami a MODIS nevű rendszerrel észlelhető: ami a környezetétől napfényben is jelentősen melegebb, az tűz.

Hány áldozata van a tűznek?

Erről nem nagyon szóltak a lapok eddigi híradásai: ez a tűz nem olyan, mint mondjuk a tavalyi kaliforniai, tehát nem feltétlenül fenyeget sűrűn lakott részeket, főleg azért, mert az Amazonas-medence nem sűrűn lakott. A brazil lapok két áldozatról tudnak eddig.

Mennyire lokális a probléma?

A füst már közel 3000 kilométerrel arrébb, Brazília legnépesebb városába, az Atlanti-óceán partján fekvő São Pauloba is elért, sötétbe borítva a várost. A NASA korábban képeket közölt arról, hogy a brazíliai tüzek füstje az űrből is látszik:

AZ ŰRBŐL IS LÁTSZIK A FÜST. (FOTÓ: NASA)

Miért ég az Amazonas?

A tüzek tavalyhoz és az elmúlt évek többségéhez képest magasabb számáért Jair Bolsonaro brazil elnök kririkusai szerint az általa felbátorított erdőirtók által gyújtott tüzek felelősek, Bolsonaro pedig először a környezetvédő civil szervezetekre kente a dolgot:

szerinte azért gyújtottak tüzeket, hogy kormánya rossz hírét keltsék.

De egyébként okozhatnak erdőtüzet a száraz évszakban természetes dolgok, mondjuk egy villámcsapás is.

Mennyire megszokott, hogy ég az Amazonas?

Az erdőtüzek rendszeresek a száraz évszakban, tehát július és október között, de a tavalyi évben augusztusig például csak 40 ezer tűzeset volt. A szám évről évre változik nyilván az előző kérdésnél említett természeti körülményektől és az emberi beavatkozások mértékétől függően. Nem csak Brazília érintett egyébként: Dél-Amerikában idén Venezuelában, Bolíviában, Kolumbiában és Peruban is nőtt idén a tűzesetek száma.

Miért rossz az, ha égnek az esőerdők?

+ Bár ma már csak a bolygó 7 százalékát fedik esőerdők, úgy irtják őket, mintha nem lenne holnap. (Az Amazonas-ból percenként egy focipályányit tüntetnek el az erdőirtók.) Holott ezek még így is az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok 30 százalékát nyelik el, több, mint évi 11 milliárd tonnát.

+ A fák a szén-dioxid nevű klímamérget a napfény energiájának segítségével oxigénné változtatják át. Egy 150 éves bükkfa például minden egyes nap kereken 11 ezer liter oxigént termel, ez 26 ember napi adagjának felel meg.

+ Az erdőtüzek éppen ezért csak katalizálják a felmelegedést, hiszen azáltal, hogy égnek a fák, felszabadul a bennük raktározott szén-dioxid is, ami ezáltal az atmoszférába jut. Minden egyes leégett trópusi esőerdő 220 tonna plusz szén-dioxidot jelent.

Kik a felelősök?

+ Jair Bolsonaro, Brazília szélsőjobboldali elnöke az egyik, aki magát eleve Láncfűrész Kapitánynak nevezi, és aki már a beiktatását követő napon rendeletben könnyítette meg az esőerdők kivágását, hiszen eleve olyan ígéretekkel kampányolva választották meg, amelyek az Amazonas erdőiben élő őslakosok elűzésével és fairtásokkal járnak. Németország és Norvégia épp a hónap elején, Bolsonaro miatt állította le az erdővédelemre Brazíliának juttatott pénzeket, mire Bolsonaro azt nyilatkozta, hogy egyébként is költsék a németek azt inkább a saját erdőikre. Most viszont azt nyilatkozta, hogy Brazíliának nincsenek erőforrásai, hogy eloltsák a tüzeket.

+ Bár nem az Amazonasnál tevékenykednek, de nagy területen irtanak esőerdőket az afrikai Kongó legszegényebb részen is, ahol a földművesek úgynevezett tűznapokat tartanak, hogy így szerezzenek új termőterületeket a kimerült földjeik helyett. Az ezen afrikai földművesek által az elégetett erdőrészeken megtermelt pálmaolajat és szóját aztán nyugati élelmiszerkonszernek vásárolják meg.

Lesz-e ennek következménye?

Nagyon úgy néz ki, hogy Emmanuel Macron francia államfő javaslatára a szombaton kezdődő, a világ legfejlettebb és legbefolyásosabb országait (Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Királyság, Egyesült Államok) tömörítő G7-csúcson téma lesz az Amazonas katasztrófája. A nagy ambíció már megvan részükről, de konkrét terv még nincs – egyelőre annyi biztos, hogy a G7-találkozó zárónyilatkozatában kitérnek majd a témára.

Más kérdés, hogy az 1975-ben életre hívott G7 mára elvesztette régi nemzetközi politikai relevanciáját. Demográfiailag már csak a bolygó hetedét-nyolcadát fedi le a csoport, hiszen sem Kína, sem India, sem Brazília, sem Oroszország – Moszkvát bár 1998-ban bevették a G7-be, azt ezáltal G8-ra átnevezve, ám a Krím-félsziget megszállását követően ki is zárták onnan – nem ül ott az asztalnál.

Tényleg ennyi? Nincs más ötlet?

Bård Harstad, az osloi egyetem közgazdászprofesszora a Financial Times-nak írt véleménycikkében azt tanácsolja, hogy a fejlett, iparosodott országok a jövőbeli kereskedelmi egyezményeiket azzal az egyezményekben lefektetett feltétellel kössék meg az ún. Mercosur-államokkal (Brazília, Argentína, Uruguay és mások), hogy azok megóvják a területükön fekvő esőerdőket. Vagyis egy olyan ökológiailag motivált szankciót vezethetnének be, ami a környezeti károkat okozók exportképtelenségébe torkollhat. De vannak olyan hangok is, amik embargót vezetnének be Brazíliával szemben.

FOTÓ: Alzenir Ferreira de Souza / Wikipedia

Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali alapító-főszerkesztője

Német anyanyelv, gradišćei gyökerek, pécsi szőlő, olasz parkolási bírságok. Az Azonnalitól való távozása óta itt olvasható: Gemišt

olvass még a szerzőtől
Pintér Bence
Pintér Bence az Azonnali külsős munkatársa

Nappal újságíró a győri Ugytudjuknál; éjszaka fantasztikus irodalomról író blogger.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek