+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. augusztus 21. szerda, 13:00
Miro Kovač önálló horvát részt követel a már most is az átláthatatlanságig bonyolult Bosznia-Hercegovinában. Zágrábot régóta zavarja, hogy a horvát kisebbség a bosnyákokkal alkot közös föderációt, ami miatt a helyi horvát nacionalisták még a társállamelnöki poszttól is elesnek mindig. Te egyetértesz az ötlettel? Szavazz!

Miro Kovač egykori horvát külügyminiszter, a horvát parlament külügyi bizottságának jelenlegi elnöke adott rövid interjút Mostarban a herceg-boszniai (azaz a horvátok lakta rész) televíziójának. Ebben többek között arról beszélt, hogy

 

Bosznia-Hercegovinát a belga modell alapján kell átalakítani: azaz a nyelvi és nemzetiségi csoportoknak szigorúan el kell egymástól különülniük.

 

Kovač azt szeretné, hogy az országon belüli föderációt, amit a horvátok és bosnyákok alkotnak, osszák ketté, azaz jöjjön létre egy csak horvát többségű rész – ezzel még inkább megpecsételve a boszniai polgárháborúban lezajlott etnikai tisztogatásokat. Ma ugyanis csak a szerbeknek adja meg az 1995-ös daytoni egyezmény – amely a polgárháborút egykoron lezárta – a jogot arra, hogy a szerb csapatok által etnikailag részben megtisztított, azaz mára szerb többségű területeken egy önálló országrészt, a Republika Srpskát hozhassák létre.

 

Kovač azt szeretné, hogy Belgium mintájára Bosznia-Hercegovina szétszakadna három részre: a szerbek, bosnyákok és horvátok régióira. Azaz egy önálló parlamentet követelne az ország horvát lakosainak.

 

MIRO KOVAČ EGY NACIONALISTÁBB KORMÁNYBAN VOLT KÜLÜGYMINISZTER, JELENLEG A HORVÁT PARLAMENT KÜLÜGYI BIZOTTSÁGÁT VEZETI, TÚLSÁGOSAN KLERIKÁLIS ÉS ABORTUSZELLENES NÉZETEI MIATT NEM TÚL JÓ A VISZONYA ANDREJ PLENKOVIĆ JELENEGI MINISZTERELNÖKKEL, NOHA MINDKETTEN A KONZERVATÍV HDZ TAGJAI. FOTÓ: WIKI

 

Kérdéses persze, mennyire számít ma Miro Kovač szava. A HDZ-s politikus a korábbi, nacionalistább HDZ-elnök, Tomislav Karamarko embere volt, 2015 és 2016 között töltött be külügyminiszteri posztot. 2016 ősze után, amikor Andrej Plenković révén a HDZ mérsékeltebb szárnya került hatalomra,

 

Kovač elvesztette befolyását, a külügyi bizottság elnöki posztja inkább parkolópálya számára.

 

Azonban azon véleményével, hogy Bosznia-Hercegovinát etnikai alapon tovább kell darabolni, nincs egyedül, ebben a hivatalos Zágráb is támogatja.

 

Zágráb régóta szorgalmazza az etnikai gettósítás elmélyítését

 

A jelenlegi boszniai alkotmány értelmében a balkáni országot ma két országrész alkotja: a főleg (de nem kizárólagosan) szerbek lakta Republika Srpska, amit vasmarokkal irányítanak a szerb nacionalisták, illetve a bosnyák-horvát föderáció, amin belül a bosnyák és horvát nacionalisták mellett a közös identitást hangsúlyozó baloldali és liberális pártok is erősek. Ilyen párt például a balliberális, antinacionalista Naša Stranka (Mi Pártunk), az elnökükkel itt olvashatjátok az interjúnkat.

 

Azért, mert a horvátok közös államrészben élnek a bosnyákokkal, az egész ország államfőválasztásán is előfordulhat, hogy akár bosnyákok is leszavazhatnak a horvát jelöltek valamelyikére.

 

Arról van szó, hogy az egész ország élén három társállamelnök áll, akik a három államalkotó nemzetet, a szerbek, a horvátot és a bosnyákot jelenítik meg. Míg a szerb jelöltekre csak a Republika Srpska területén élő szerbek szavazhatnak, így értelemszerűen azt a pozíciót mindig egy szerb nacionalista – jelenleg Milorad Dodik – nyeri el, addig a horvát és a bosnyák jelöltekre, akikre a horvát-bosnyák államrész horvát és bosnyák nemzetiségű lakosai szavazhatnak, nincs nemzetiségi megkötés. Azaz

 

simán előfordulhat, hogy a bosnyákok a horvát jelöltek közül választanak.

 

Ez történt tavaly októberben is: a városi bosnyák baloldali és liberális szavazók voksaival a horvátokoknak fenntartott társállamelnöki posztot Željko Komšić szerezte meg. A horvát nemzetiségű, de magát bosznia-hercegoviniai polgárnak tartó balliberális politikus ki tudta így ütni a Zágráb által favorizált horvát nacionalista jelöltet, aki a jelenlegi zágrábi kormánypárt helyi lerakatának, a HDZ BiH-nek a színeiben indult. Hiába hozta el tényleg a hercegovinai horvát szavazatok többségét, Komšić a szarajevói vagy tuzlai, főként bosnyák balliberálisok támogatásával le tudta nyomni őt.

 

BOSZNIA-HERCEGOVINA KÉT ÁLLAMALKOTÓ RÉSZE: A SZERB TÖBBSÉGŰ REPUBLIKA SRPSKA NARANCS SZÍNNEL, A BOSNYÁK-HORVÁT FÖDERÁCIÓ ZÖLDDEL (BOSNYÁK TÖBBSÉG) ÉS KÉKKEL (HA SÖTÉTKÉK, AKKOR HORVÁT TÖBBSÉG). A TÉRKÉP FORRÁSA: RFE, AHOL MEG LEHET NÉZNI AZT IS, HOGYAN NÉZTEK KI AZ ETNIKAI ARÁNYOK A DAYTONI EGYEZMÉNY ELŐTT.

 

Ez Zágrábot annyira felháborította, hogy Komšićtól még a horvátságát is elvitatták. A politikus persze horvát, de tényleg nem horvát nacionalista. Szerinte

 

már a mostani alkotmányos berendezkedés is túlságosan etnikai gettókhoz vezet,

 

ezzel szemben ő a közös bosznia-hercegoviniai identitást hangsúlyozná.

 

Miközben tehát Zágráb és a HDZ BiH azt követeli, hogy csak horvátok szavazhassanak a horvát jelöltekre, Komšić eleve megszüntetné az etnikai választási listákat, mondván: mindenki, aki Bosznia-Hercegovina polgára szavazhasson bármelyik jelöltre, ne legyenek zárt horvát, szerb és bosnyák választói és jelölti listák.

 

Amúgy a jelenlegi rendszer nem csak gettósít, de diszkriminál is, ugyanis azok, akik nem tartoznak egyik nagy nemzetiséghez sem (mondjuk mert cigányok, zsidók, vagy eleve jugoszlávnak, esetleg boszniai-hercegovinainak vallják magukat), nem is szavazhatnak számos választáson, hiába ők is az ország állampolgárai.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb négy politikus távozott, mert nem látnak már lehetőséget a konzervatív, jobboldali politizálásra.

Lesz-e hatással a Párbeszéd és az LMP közeledésére, hogy a DK éppen nagyban gyengíti az MSZP-t? Kik fognak tárgyalni minderről? Megkérdeztük!

Mi volt Gyurcsány legjobb húzása? Melyik elszakított nemzetrész fáj neki legjobban? Vágó István négy válaszból dönthet, és van, hogy a
közönség segítségét kéri! Videó!

Fókuszban: Orbán Viktor huszonkettedik évértékelője.

Egészen meglepő helyen tűnt fel a zalai termálváros: Európa legjobb helyeit listázva szavazták fel a tizenkettedik helyre a titokzatosan működő European Best Destinationsön.

A választók megbüntették az AfD-t és a velük Türingiában összefogó pártokat. A Hanza-városban a baloldali pártok majdnem a szavazatok kétharmadát hozták el.

A várakozásoknak megfelelően alakultak a nevadai kaukuszok eredményei, Bernie Sanders már az elnyert delegáltak tekintetében is az élen.

A hét kérdése

Szombaton új parlamentet választ Szlovákia. Te kinek drukkolsz? Ez a hét kérdése, az Azonnalin te is szavazhatsz!

Azért ide elnéznénk

Mármint Kádár Barnabás, a momentumos jövőkutató. Február 26, Pannon Kincstár.

Szász Lilla a portugál exgyarmatok lakóinak visszatelepítését fotózta végig. Tárlatvezetés február 28-án.

Moldvai és gyimesi csángó táncház Budán február 29-én.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

A Fidesz EP-delegációjának vezetője szerint az EPP-vel szemben ők a nyugodt erőt képviselik, Habonynak és Mészárosnak pedig semmi
köze hozzájuk.

Igor Matovič a szlovák politika elszabadult hajóágyúja, mégis pont ez nyerheti meg neki a választásokat Szlovákiában.

Sokadik kormányzati kísérlet után is él és virul a famaffia. Elmondjuk, miért.

Merkel nem tudja teljesen meghatározni, hogy ki kövesse a kancellári székben. Nem volt ez másképp Helmut Kohl után sem.

A Fiat Professional kiemelkedően nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek, így folyamatosan új, jövőorientált megoldásokon dolgozik, annak érdekében, hogy mérsékelje az embert és a természetet érő káros hatásokat.

Twitter megosztás Google+ megosztás