+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. augusztus 21. szerda, 13:00
Miro Kovač önálló horvát részt követel a már most is az átláthatatlanságig bonyolult Bosznia-Hercegovinában. Zágrábot régóta zavarja, hogy a horvát kisebbség a bosnyákokkal alkot közös föderációt, ami miatt a helyi horvát nacionalisták még a társállamelnöki poszttól is elesnek mindig. Te egyetértesz az ötlettel? Szavazz!

Miro Kovač egykori horvát külügyminiszter, a horvát parlament külügyi bizottságának jelenlegi elnöke adott rövid interjút Mostarban a herceg-boszniai (azaz a horvátok lakta rész) televíziójának. Ebben többek között arról beszélt, hogy

 

Bosznia-Hercegovinát a belga modell alapján kell átalakítani: azaz a nyelvi és nemzetiségi csoportoknak szigorúan el kell egymástól különülniük.

 

Kovač azt szeretné, hogy az országon belüli föderációt, amit a horvátok és bosnyákok alkotnak, osszák ketté, azaz jöjjön létre egy csak horvát többségű rész – ezzel még inkább megpecsételve a boszniai polgárháborúban lezajlott etnikai tisztogatásokat. Ma ugyanis csak a szerbeknek adja meg az 1995-ös daytoni egyezmény – amely a polgárháborút egykoron lezárta – a jogot arra, hogy a szerb csapatok által etnikailag részben megtisztított, azaz mára szerb többségű területeken egy önálló országrészt, a Republika Srpskát hozhassák létre.

 

Kovač azt szeretné, hogy Belgium mintájára Bosznia-Hercegovina szétszakadna három részre: a szerbek, bosnyákok és horvátok régióira. Azaz egy önálló parlamentet követelne az ország horvát lakosainak.

 

MIRO KOVAČ EGY NACIONALISTÁBB KORMÁNYBAN VOLT KÜLÜGYMINISZTER, JELENLEG A HORVÁT PARLAMENT KÜLÜGYI BIZOTTSÁGÁT VEZETI, TÚLSÁGOSAN KLERIKÁLIS ÉS ABORTUSZELLENES NÉZETEI MIATT NEM TÚL JÓ A VISZONYA ANDREJ PLENKOVIĆ JELENEGI MINISZTERELNÖKKEL, NOHA MINDKETTEN A KONZERVATÍV HDZ TAGJAI. FOTÓ: WIKI

 

Kérdéses persze, mennyire számít ma Miro Kovač szava. A HDZ-s politikus a korábbi, nacionalistább HDZ-elnök, Tomislav Karamarko embere volt, 2015 és 2016 között töltött be külügyminiszteri posztot. 2016 ősze után, amikor Andrej Plenković révén a HDZ mérsékeltebb szárnya került hatalomra,

 

Kovač elvesztette befolyását, a külügyi bizottság elnöki posztja inkább parkolópálya számára.

 

Azonban azon véleményével, hogy Bosznia-Hercegovinát etnikai alapon tovább kell darabolni, nincs egyedül, ebben a hivatalos Zágráb is támogatja.

 

Zágráb régóta szorgalmazza az etnikai gettósítás elmélyítését

 

A jelenlegi boszniai alkotmány értelmében a balkáni országot ma két országrész alkotja: a főleg (de nem kizárólagosan) szerbek lakta Republika Srpska, amit vasmarokkal irányítanak a szerb nacionalisták, illetve a bosnyák-horvát föderáció, amin belül a bosnyák és horvát nacionalisták mellett a közös identitást hangsúlyozó baloldali és liberális pártok is erősek. Ilyen párt például a balliberális, antinacionalista Naša Stranka (Mi Pártunk), az elnökükkel itt olvashatjátok az interjúnkat.

 

Azért, mert a horvátok közös államrészben élnek a bosnyákokkal, az egész ország államfőválasztásán is előfordulhat, hogy akár bosnyákok is leszavazhatnak a horvát jelöltek valamelyikére.

 

Arról van szó, hogy az egész ország élén három társállamelnök áll, akik a három államalkotó nemzetet, a szerbek, a horvátot és a bosnyákot jelenítik meg. Míg a szerb jelöltekre csak a Republika Srpska területén élő szerbek szavazhatnak, így értelemszerűen azt a pozíciót mindig egy szerb nacionalista – jelenleg Milorad Dodik – nyeri el, addig a horvát és a bosnyák jelöltekre, akikre a horvát-bosnyák államrész horvát és bosnyák nemzetiségű lakosai szavazhatnak, nincs nemzetiségi megkötés. Azaz

 

simán előfordulhat, hogy a bosnyákok a horvát jelöltek közül választanak.

 

Ez történt tavaly októberben is: a városi bosnyák baloldali és liberális szavazók voksaival a horvátokoknak fenntartott társállamelnöki posztot Željko Komšić szerezte meg. A horvát nemzetiségű, de magát bosznia-hercegoviniai polgárnak tartó balliberális politikus ki tudta így ütni a Zágráb által favorizált horvát nacionalista jelöltet, aki a jelenlegi zágrábi kormánypárt helyi lerakatának, a HDZ BiH-nek a színeiben indult. Hiába hozta el tényleg a hercegovinai horvát szavazatok többségét, Komšić a szarajevói vagy tuzlai, főként bosnyák balliberálisok támogatásával le tudta nyomni őt.

 

BOSZNIA-HERCEGOVINA KÉT ÁLLAMALKOTÓ RÉSZE: A SZERB TÖBBSÉGŰ REPUBLIKA SRPSKA NARANCS SZÍNNEL, A BOSNYÁK-HORVÁT FÖDERÁCIÓ ZÖLDDEL (BOSNYÁK TÖBBSÉG) ÉS KÉKKEL (HA SÖTÉTKÉK, AKKOR HORVÁT TÖBBSÉG). A TÉRKÉP FORRÁSA: RFE, AHOL MEG LEHET NÉZNI AZT IS, HOGYAN NÉZTEK KI AZ ETNIKAI ARÁNYOK A DAYTONI EGYEZMÉNY ELŐTT.

 

Ez Zágrábot annyira felháborította, hogy Komšićtól még a horvátságát is elvitatták. A politikus persze horvát, de tényleg nem horvát nacionalista. Szerinte

 

már a mostani alkotmányos berendezkedés is túlságosan etnikai gettókhoz vezet,

 

ezzel szemben ő a közös bosznia-hercegoviniai identitást hangsúlyozná.

 

Miközben tehát Zágráb és a HDZ BiH azt követeli, hogy csak horvátok szavazhassanak a horvát jelöltekre, Komšić eleve megszüntetné az etnikai választási listákat, mondván: mindenki, aki Bosznia-Hercegovina polgára szavazhasson bármelyik jelöltre, ne legyenek zárt horvát, szerb és bosnyák választói és jelölti listák.

 

Amúgy a jelenlegi rendszer nem csak gettósít, de diszkriminál is, ugyanis azok, akik nem tartoznak egyik nagy nemzetiséghez sem (mondjuk mert cigányok, zsidók, vagy eleve jugoszlávnak, esetleg boszniai-hercegovinainak vallják magukat), nem is szavazhatnak számos választáson, hiába ők is az ország állampolgárai.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A Kovászna megyei kétezer fős Nagybaconban balkáni hangulat uralkodik: a regnáló polgármesterrel szemben elinduló független jelöltet a polgármester fia fenyegeti, míg a polgármester szerint ellene indult lejáratókampány és igaziból őt fenyegették meg.

Ötszáznál is több óriáscég véli úgy, hogy a Facebook nem tesz eleget a gyűlöletbeszéd terjedése ellen, ezért többé nem költenek pénzt reklámra a közösségi oldalon. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg ennek ellenére nem esett kétségbe.

Pár napja az LMP, DK, Jobbik és Fidesz képvviselői szavazták meg a momentumos Balogh Csaba jogköreinek megnyirbálását, most Balogh vette vissza az LMP-s és DK-s alpolgármesterek jogosítványait.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás