Harminc éve kezdődött el a német Európa

Techet Péter

Szerző:
Techet Péter

2019.08.19. 14:45

A soproni (ödenburgi) evangélikus templomban a ma délelőtt megidézett európai egység német egységet jelentett. Harminc évvel ezelőtt teremtődtek meg ugyanis a német Európa feltételei.

Harminc éve kezdődött el a német Európa

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A soproni (ödenburgi) evangélikus templom falai sok mindent kibírnak, nem csak katolikus egyházfőt és református lelkészt, de az európai egységet éltető magyar kormányfőt is.

 

Ma Sopronban (Ödenburgban) Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár (udvariasságot és protokollt megkerülve ezen sorrendben) az ökumenikus istentisztelet után rövid beszédekben méltatták a harminc évvel ezelőtti jelképes és rövid határnyitást.

 

A páneurópai piknik erőtlenségéhez és csupán szimbolikus jelentőségéhez méltóan volt a két beszéd is erőtlen és szimbolikus.

 

Be nem fejezett orbáni szavak

 

Lerótták a kötelező tiszteletköröket. Kis diszharmónia csak akkor mutatkozott, amikor Orbán Viktor megelégedett az európai egység éltetésével, Merkel viszont párhuzamot vont a mával: ahogy egykoron, ma is a menekülőkkel szemben tud megmutatkozni a nagylelkűségünk, a szolidaritásunk.

 

Természetesen egy ünnepségen ennél több diszharmónia már illetlenség lett volna. Orbán Viktor el is tekintett a szokásos nemzetállami szólamaitól, sőt, még a soproni (ödenburgi) németség kitelepítését is megemlítette.

 

Orbán beszédével éppen az volt a baj, hogy sok mindent megemlített, ami helyes és jó, de nem fejezte be, nem gondolta végig mondatait.

 

Lehet-e úgy dicsőíteni az európai egységet, hogy ő maga közben a nagyobb föderáció és egység ellen dolgozik? Lehet-e úgy emlékezni egy határnyitásra, hogy ő közben határokat emel? Lehet-e úgy emlékezni a soproni (ödenburgi) németség kitelepítésére, miközben ő maga a multikulturalizmus ellen hergel?

 

Az orbáni beszéd ellentmondásossága leginkább a végén mutatkozott meg: „A magunkfajta szabadságharcosok a kettészakítottság idején is tudtuk, hogy Európa csak egy van.” Miként lehetne Európa erősebb és egységesebb, amikor Orbán éppen ez ellen szabadságharcol (legalábbis a plakátjain)?

 

Nem az európai, hanem a német egység született meg

 

Orbán szavait azonban abban a kontextusban kell érteni, amelyben elhangzottak. A német kancellár jelenlétében.

 

Hiába alakul ki politikailag néha feszültség a két ország között, sőt, még a két ország konzervatív pártjai között is, gazdaságilag Orbán olyannyira továbbvitte a német egységet, hogy – amint már egy 2012-es müncheni beszédében mondta – Magyarországot sikeresen tette a „délnémet ipari zóna” részévé, magyarán: a német gazdaság összeszerelő műhelyévé.

 

Orbán az egységes Európa alatt német Európát ért

 

– akár még annál is jobban, amennyire egy német nacionalista tenné. De, amikor Merkel élteti a német és az európai újraegyesülést, ő is a német Európára gondolt.

 

Az, hogy a nyugat-európai integráció mára német súlypontúvá vált, a német egység következménye.

 

Nem véletlenül harcolt London és Párizs az utolsó percekig az egységes Németország ellen. Amely természetesen nem a soproni (ödenburgi) piknik, de még csak nem is Németh Miklós és Horn Gyula határnyitása, hanem Moszkva és Washington rábólintása miatt jöhetett létre.

 

A magyar hozzájárulás szép, de geopolitikailag teljesen lényegtelen gesztus volt.

 

Ha Moszkva és Washington nem hagyja jóvá az egységes Németországot – Nagy-Britannia és Franciaország európai pozícióinak kárára –, akkor Európa nem német súlypontú lenne, de talán a kelet-közép-európai államok se lennének részei az uniónak. London és Párizs (főleg Párizs) ugyanis az utóbbi egységet is – sok tekintetben jogos és utólag igaznak bizonyult szkepszissel – nézte.

 

Az európai egység értelme: német piac

 

A soproni (ödenburgi) evangélikus templomban két olyan ország képviselője állt egymás mellett, amelyek így vagy úgy, de hozzájárultak ahhoz, hogy az európai egység súlypontja keletebbre tevődjék. Nem véletlen, hogy ma is Berlin az, amely legtöbbször blokkolja az új tagállamokkal szembeni szigorúbb fellépést,

 

amint a Néppárton belül is a CDU/CSU miatt tudott (és fog tudni ezentúl is) a Fidesz bent maradni.

 

Történelmietlen kérdés, hogy mi lett volna, ha Németország nem egyesül újra (vagy nem azonnal), és ha a kelet-európaiakat lassabban, esetleg nem is a teljes tagságig veszik fel? De az biztos, hogy egy újabb bővítési hullámnál érdemes lesz azért Párizsra is hallgatni. Még ha Berlinnek ismét az lenne az érdeke: a Balkánon és Ukrajnában is újabb piacokat nyerni, és aztán mindezt eladni megható, szép rendezvényeken Európa újraegyesüléseként.

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől
Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek