+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. augusztus 19. hétfő, 09:49
Jeremy Corbyn bizalmatlansági indítványt fontolgat a kormány ellen, és egy újabb brexit-népszavazást is kilátásba helyezett.

Jeremy Corbyn, az ellenzéki brit Munkáspárt elnöke új, előrehozott választásokat szeretne az Egyesült Királyságban, miután szerinte a kormányzó Konzervatívok sikertelenek voltak. Szerinte ugyanakkor egy új voksolás „megadná a fordulatot, amire az országnak szüksége van” – nyilatkozta a baloldali pártvezér a BBC tudósítása szerint.

 

Új választások, új referendum?

 

Corbyn egyébként maga is euroszkeptikus volt több évtizedes politikai pályafutása során, ugyanakkor egyre többen helyeznek nyomást a Munkáspárt elnökére, hogy

 

a többségében maradáspárti szavazóbázis kívánalmainak megfelelve nyíltan helyezkedjen szembe a brexittel és követeljen egy új referendumot arról.

 

Ebben a kérdésben ugyanakkor egyelőre a Liberális Demokraták voltak csak képesek egyértelműen állást foglalni: ők azzal, hogy nyíltan a maradás mellett kampányoltak, egy csomó munkáspárti szavazót magukhoz csábítgattak, és nincsenek sokkal lemaradva az ellenzék vezetőjének számító Munkáspárthoz képest. A BMG legfrisebb közvélemény-kutatása szerint az első helyen a Boris Johnson-féle Konzervatívok állnak 31 százalékkal, őket követi a Munkáspárt 25, majd a Liberális Demokraták 19 százalékkal. Az EP-választásokat megnyerő, Nigel Farage által vezetett Brexit Párt 12 százalékon áll.

 

A pártelnök elsősorban a LibDemekre szavazó munkáspártiak felé szeretne gesztusokat tenni, mikor új választásokról, és egy esetleges második referendumról beszél, valamint minden erejével szeretné elkerülni azt, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül (vagyis egy no-deal forgatókönyv szerint) hagyja el az Európai Uniót. Corbyn arról beszélt,

 

„a Munkáspárt úgy gondolja, hogy a brexit-krízis megoldásához vezető döntéssel az emberekhez kell fordulni”.

 

Nehéz ezt másképp értelmezni, minthogy a Munkáspárt a 2016-os brexit-referendum eredményének figyelembevétele helyett új népszavazást írna ki a kérdésben.

 

Kemény dió lesz a bizalmatlansági indítvány

 

Boris Johnson miniszterelnök – aki amellett kampányol, hogy a következő határidőig, vagyis október 31-ig a britek mindenképp hagyják ott az EU-t – egyelőre kizárta annak a lehetőségét, hogy ezelőtt a dátum előtt előrehozott választásokat írjon ki. Pedig a kormányzó Konzervatívok parlamenti többsége egészen aprócska, miután a Liberális Demokrták megnyertek egy időközi választást, a toryknak már csupán egyfős többségük van.

 

Corbyn ugyanakkor jelenleg is aktívan dolgozik azon, hogy a kormány elleni bizalmatlansági indítványát sikerre vigye a parlamentben.

 

Ehhez azonban a teljes ellenzéki tábor mellett meg kéne győznie vagy egy pár konzervatív képviselőt, vagy a meglehetősen Corbyn-ellenes északír DUP képviselőit.

 

Ha azonban az indítvány sikeres, egy tizennégy napos intervallum következik, melyben a kormánynak meg kell próbálnia újból működő többséget létrehoznia. Ha ez sikeres, Johnson kormányozhat tovább, ha azonban két hét múltán sem sikerül rekreálnia a többséget, akkor új választások jönnek. Ezeknek legkorábban hét héttel a bizalmatlansági indítvány sikere után be kell következniük.

 

Hiányhoz vezetne a no-deal brexit?

 

A kormányzó Konzervatívok Corbyn bejelentésére úgy reagáltak, hogy szerintük a Munkáspárt vezetője csupán tovább késleltetné a brexitet.

 

„Ez egy cinikus kísérlet a hatalom egy olyan ember általi megszerzésére, aki tönkretenné a gazdaságot,

 

nem lépne fel keményen a bűnözés ellen, és nem állna ki Nagy-Britanniáért” – mondta James Cleverly konzervatív pártelnök, hozzátéve, hogy csak Boris Johnson és pártja képesek október 31-ig kiléptetni a briteket az EU-ból.

 

Corbyn egyébként az új választásokra vonatkozó kijelentését azt követően tette, miután a kormányból kiszivárgott egy dokumentum, mely egy megállapodás nélküli brexit következményeit taglalja. Eszerint a kilépés után növekednének az élelmiszerárak, és a friss élelmiszerekből és az üzemanyagból is átmeneti hiány lépne fel. Emellett egy észak-írországi határ felállítása tömeges tüntetésekhez vezetne, az Egyesült Királyságban pedig egyes gyógyszerek tekintetében hiány lépne fel.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

Olaszországban is folyamatosan növekszik a fertőzésszám. Noha a kormány azt ígéri: sem az iskolákat nem fogja bezárni, sem kijárási tilalmat nem fog bevezetni, egyes régiók megtették ezeket a lépéseket.

Egy tiroli szállodatulajdonos felvetette: ha novemberben nem jön részleges lockdown a nyugat-ausztriai tartományban, a fertőzések növekedése nem állítható meg, ami a téli síszezon teljes összeomlását jelentené.

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A bevándorlásellenes Heinz-Christian Strache sajnálhatja, hogy nincs több szerb bevándorló Bécsben, mert köztük már most is megugrotta volna a parlamenti küszöböt. A bécsi szerbség között a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) is jobban szerepelt.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás