Törökország NATO-tagként vásárolhat orosz vadászbombázókat

Szerző: Illés Gergő
2019.08.12. 09:32

Ankara úgy megsértődött, hogy az amerikaiak nem akarnak nekik F-35 vadászgépeket eladni, hogy inkább az oroszokhoz fordulnak.

Törökország NATO-tagként vásárolhat orosz vadászbombázókat

Miután az Egyesült Államok eltiltotta Törökországot az F-35 vadászgépek megvásárlásától, az egyébként NATO-tagállam törökök most azt fontolgatják, hogy inkább Szuhoj Szu-35 típusú vadászbombázókat vásárolnak az oroszoktól – minderről a Yeni Şafak kormányközeli török napilap adott hírt.

Az amerikaiak nagyon egyszerű okból tiltották el a törököket a Lockheed Martin hipermodern, de költségei miatt sokat kritizált gépeinek megvásárlásától: a török kormány ugyanis Sz-400 típusú orosz légvédelmi rendszereket vásárolt,

mely miatt az oroszok ellenfeleinek számító Egyesült Államok, amely mellesleg a NATO-n belül elméletileg Törökország katonai szövetségese, kiakadt.

Donald Trump elnök még július közepén jelentette be, hogy az Sz-400-asok miatt nem adnak el F-35 vadászgépeket Ankarának, a törököknek eladott légvédelmi rendszerrel az oroszok ugyanis túl sok belső információhoz juthatnának hozzá az F-35 lopakodórendszerével kapcsolatban. Ráadásul egy 2017-es, CAATSA névre hallgató amerikai törvény azt is kimondja, hogy az oroszoktól katonai felszerelést vásároló NATO-tagállamok szankciókkal nézhetnek szembe az Egyesült Államok oldaláról. „Mivel orosz rakétákat vásároltak, nem adhatunk el nekik több milliárd dollár értékben vadászgépeket. Ez így nem tisztességes” – jelentette ki Trump, az amerikaiak ugyanis inkompatibilisnek nevezték az orosz elhárítórendszer, és az amerikai vadászgépek meglétét.

Trump egy hónappal ezelőtt történt bejelentésére most érkezett erős török válasz: ugyanis a kormánypárti lap információi szerint a török védelmi minisztérium megfontolja az oroszok Szu-35-ökkel kapcsolatos ajánlatát, melyeket az orosz állami fegyverexportőr, a Roszoboronexport adna el Ankarának.

Az Sz-400 légvédelmi rendszerek darabjai is nemrégiben érkeztek meg Ankarába, jelenleg is tizennégy repülő áll egy ankarai légibázison az orosz rendszer darabjaival.

Az Sz-400-asok összeszerelése 2020 áprilisában fejeződhet majd be.

A témával kapcsolatban érdekes kérdés az orosz-török viszony alakulása. A két ország viszonya ugyanis 2015 végén fagyossá vált, mikor a török légierő légtérsértésre hivatkozva lelőtt egy szíriai bevetésén lévő orosz bombázót. Ezt követően a felek lassan közeledtek egymáshoz újra, majd Erdogan és Putyin csak 2017 elején találkoztak újra a másfél éves krízist követően. A képet ugyanakkor tovább árnyalja, hogy Oroszország egyik fő ellenfele, Ukrajna államfője augusztusban Ankarába látogatott: Vologyimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján Erdogan pedig leszögezte, nem ismeri el a Krím „illegális orosz megszállását”. A fő ok Erdogan számára itt a jelentős, krími tatár kisebbség védelme.

Ahhoz képest, hogy az orosz külügy a Krím témájában milyen hevesen rohan ki más államok ellen, kifejezetten visszafogottan nyilatkozott a Krím orosz szenátora, Szergej Csekov: ő megengedően annyit mondott, hogy „megérti” a törökök pozícióját, és nem aggódik emiatt.

CÍMLAPMÉM: Azonnali / Illés Gergő

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek