+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. augusztus 12. hétfő, 09:32
Ankara úgy megsértődött, hogy az amerikaiak nem akarnak nekik F-35 vadászgépeket eladni, hogy inkább az oroszokhoz fordulnak.

Miután az Egyesült Államok eltiltotta Törökországot az F-35 vadászgépek megvásárlásától, az egyébként NATO-tagállam törökök most azt fontolgatják, hogy inkább Szuhoj Szu-35 típusú vadászbombázókat vásárolnak az oroszoktól – minderről a Yeni Şafak kormányközeli török napilap adott hírt.

 

Az amerikaiak nagyon egyszerű okból tiltották el a törököket a Lockheed Martin hipermodern, de költségei miatt sokat kritizált gépeinek megvásárlásától: a török kormány ugyanis Sz-400 típusú orosz légvédelmi rendszereket vásárolt,

 

mely miatt az oroszok ellenfeleinek számító Egyesült Államok, amely mellesleg a NATO-n belül elméletileg Törökország katonai szövetségese, kiakadt.

 

Donald Trump elnök még július közepén jelentette be, hogy az Sz-400-asok miatt nem adnak el F-35 vadászgépeket Ankarának, a törököknek eladott légvédelmi rendszerrel az oroszok ugyanis túl sok belső információhoz juthatnának hozzá az F-35 lopakodórendszerével kapcsolatban. Ráadásul egy 2017-es, CAATSA névre hallgató amerikai törvény azt is kimondja, hogy az oroszoktól katonai felszerelést vásároló NATO-tagállamok szankciókkal nézhetnek szembe az Egyesült Államok oldaláról. „Mivel orosz rakétákat vásároltak, nem adhatunk el nekik több milliárd dollár értékben vadászgépeket. Ez így nem tisztességes” – jelentette ki Trump, az amerikaiak ugyanis inkompatibilisnek nevezték az orosz elhárítórendszer, és az amerikai vadászgépek meglétét.

 

Trump egy hónappal ezelőtt történt bejelentésére most érkezett erős török válasz: ugyanis a kormánypárti lap információi szerint a török védelmi minisztérium megfontolja az oroszok Szu-35-ökkel kapcsolatos ajánlatát, melyeket az orosz állami fegyverexportőr, a Roszoboronexport adna el Ankarának.

 

Az Sz-400 légvédelmi rendszerek darabjai is nemrégiben érkeztek meg Ankarába, jelenleg is tizennégy repülő áll egy ankarai légibázison az orosz rendszer darabjaival.

 

Az Sz-400-asok összeszerelése 2020 áprilisában fejeződhet majd be.

 

A témával kapcsolatban érdekes kérdés az orosz-török viszony alakulása. A két ország viszonya ugyanis 2015 végén fagyossá vált, mikor a török légierő légtérsértésre hivatkozva lelőtt egy szíriai bevetésén lévő orosz bombázót. Ezt követően a felek lassan közeledtek egymáshoz újra, majd Erdogan és Putyin csak 2017 elején találkoztak újra a másfél éves krízist követően. A képet ugyanakkor tovább árnyalja, hogy Oroszország egyik fő ellenfele, Ukrajna államfője augusztusban Ankarába látogatott: Vologyimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján Erdogan pedig leszögezte, nem ismeri el a Krím „illegális orosz megszállását”. A fő ok Erdogan számára itt a jelentős, krími tatár kisebbség védelme.

 

Ahhoz képest, hogy az orosz külügy a Krím témájában milyen hevesen rohan ki más államok ellen, kifejezetten visszafogottan nyilatkozott a Krím orosz szenátora, Szergej Csekov: ő megengedően annyit mondott, hogy „megérti” a törökök pozícióját, és nem aggódik emiatt.

 

CÍMLAPMÉM: Azonnali / Illés Gergő

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Legalábbis annál, mint amit eredetileg beismertek: a statisztikai hivatal teljesen új adatokat közöl erről a most kiadott jelentésében.

A tömeg az elhallgatott járványhelyzettel, a rossz egészségüggyel és az autoriter politikával elégedetlen; széljobbosok viszont újságírókra támadtak.

Aleksandar Vučić szerb elnök pedig úgy reagált a tüntetésekre: ha az ellenzék változást akar, akkor vagy nyerjék meg a választásokat vagy öljék meg őt.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

Az EU nem egy bankautomata olyan tagállamok számára, akik figyelmen kívül hagyják az alapvető szabályokat, írták a néppárti EP-képviselők.

A fából készült alkotást július 4-én, az amerikai függetlenség napján gyújtották fel.

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Három borásztehetség, bor, bogrács, vezetett kóstoló, dűlőtúra. Mád, július 11.

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás