+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. augusztus 12. hétfő, 09:32
Ankara úgy megsértődött, hogy az amerikaiak nem akarnak nekik F-35 vadászgépeket eladni, hogy inkább az oroszokhoz fordulnak.

Miután az Egyesült Államok eltiltotta Törökországot az F-35 vadászgépek megvásárlásától, az egyébként NATO-tagállam törökök most azt fontolgatják, hogy inkább Szuhoj Szu-35 típusú vadászbombázókat vásárolnak az oroszoktól – minderről a Yeni Şafak kormányközeli török napilap adott hírt.

 

Az amerikaiak nagyon egyszerű okból tiltották el a törököket a Lockheed Martin hipermodern, de költségei miatt sokat kritizált gépeinek megvásárlásától: a török kormány ugyanis Sz-400 típusú orosz légvédelmi rendszereket vásárolt,

 

mely miatt az oroszok ellenfeleinek számító Egyesült Államok, amely mellesleg a NATO-n belül elméletileg Törökország katonai szövetségese, kiakadt.

 

Donald Trump elnök még július közepén jelentette be, hogy az Sz-400-asok miatt nem adnak el F-35 vadászgépeket Ankarának, a törököknek eladott légvédelmi rendszerrel az oroszok ugyanis túl sok belső információhoz juthatnának hozzá az F-35 lopakodórendszerével kapcsolatban. Ráadásul egy 2017-es, CAATSA névre hallgató amerikai törvény azt is kimondja, hogy az oroszoktól katonai felszerelést vásároló NATO-tagállamok szankciókkal nézhetnek szembe az Egyesült Államok oldaláról. „Mivel orosz rakétákat vásároltak, nem adhatunk el nekik több milliárd dollár értékben vadászgépeket. Ez így nem tisztességes” – jelentette ki Trump, az amerikaiak ugyanis inkompatibilisnek nevezték az orosz elhárítórendszer, és az amerikai vadászgépek meglétét.

 

Trump egy hónappal ezelőtt történt bejelentésére most érkezett erős török válasz: ugyanis a kormánypárti lap információi szerint a török védelmi minisztérium megfontolja az oroszok Szu-35-ökkel kapcsolatos ajánlatát, melyeket az orosz állami fegyverexportőr, a Roszoboronexport adna el Ankarának.

 

Az Sz-400 légvédelmi rendszerek darabjai is nemrégiben érkeztek meg Ankarába, jelenleg is tizennégy repülő áll egy ankarai légibázison az orosz rendszer darabjaival.

 

Az Sz-400-asok összeszerelése 2020 áprilisában fejeződhet majd be.

 

A témával kapcsolatban érdekes kérdés az orosz-török viszony alakulása. A két ország viszonya ugyanis 2015 végén fagyossá vált, mikor a török légierő légtérsértésre hivatkozva lelőtt egy szíriai bevetésén lévő orosz bombázót. Ezt követően a felek lassan közeledtek egymáshoz újra, majd Erdogan és Putyin csak 2017 elején találkoztak újra a másfél éves krízist követően. A képet ugyanakkor tovább árnyalja, hogy Oroszország egyik fő ellenfele, Ukrajna államfője augusztusban Ankarába látogatott: Vologyimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján Erdogan pedig leszögezte, nem ismeri el a Krím „illegális orosz megszállását”. A fő ok Erdogan számára itt a jelentős, krími tatár kisebbség védelme.

 

Ahhoz képest, hogy az orosz külügy a Krím témájában milyen hevesen rohan ki más államok ellen, kifejezetten visszafogottan nyilatkozott a Krím orosz szenátora, Szergej Csekov: ő megengedően annyit mondott, hogy „megérti” a törökök pozícióját, és nem aggódik emiatt.

 

CÍMLAPMÉM: Azonnali / Illés Gergő

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Szigorúbb korlátozások várnak azokra, akik nem vesznek részt a tömeges tesztelésen.

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

A szokásos ellenzéki tüntetés mellett a hétvégén a rezsim mellett is lesz egy tüntetés.

A zoknik azonban kevesebb, mint 2000 eurót értek.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Ha vannak megunt ruhadarabjaid, akkor most elcserélheted őket. A gazdátlanul maradt ruhákat jótékony célokra ajánlják majd fel. Október 24, Auróra.

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás