+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Hutter Marianna
2019. augusztus 12. hétfő, 20:06
Perverz újraelosztás, árnyékharc, pótcselekvés, kormányzati korrupció, szaporodó cigányság és Gyurcsány Ferenc – ilyen és ehhez hasonló dolgok jutnak az ellenzéki pártok eszébe, ha arról van szó, jó ötlet lenne-e az itthoni családtámogaási rendszert a határon túlra kiterjeszteni. Orbán Viktor szerint ennek még nincs itt az ideje, de a választási eredményektől függően ez is eljöhet.

Ma még nincsenek meg a feltételei annak, hogy a rossz demográfiai trendek megfordítását célzó családvédelmi intézkedéseket kiterjessze a magyar kormány a határon túlra – erről még maga Orbán Viktor beszélt július végén a Tusványoson évente szokásos előadását követően. (Bár Székelyföldön éppen nem olyan rosszak a trendek.)

 

Emlékezetes: a kormány idén jelentette be: hétpontos akciótervet hirdetnek a családok megsegítéséért, hogy több magyar gyerek szülessen. A hét pont az alábbi volt:

 

1. tízmilliós kedvezményes kölcsön fiatal házasoknak,

 

2. a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) használt lakásra is igénybe vehető lesz,

 

3. második gyerek születése után egymillió, harmadik esetén négymillió forint elengedése a jelzáloghitelből,

 

4. élethosszig tartó SZJA-mentesség négy vagy több gyereket nevelő édesanyáknak,

 

5. autóvásárlási támogatás a nagycsaládosoknak,

 

6. nagyszülői GYED bevezetése,

 

7. huszonegy ezer új bölcsődei férőhely.

 

Az intézkedések bevezetését célzó törvénymódosításokat több ellenzéki párt ha fenntartásokkal is, de megszavazta. Igennel voksolt az MSZP, LMP és a Jobbik frakciója, illetve a parlamentben függetlenként ülő, amúgy a Mi Hazánk színeiben tevékenykedő képviselők. A Párbeszéd politikusai tartózkodtak, míg a DK-sok nemet nyomtak.

 

Ha a jövőben is jól szerepel a Fidesz, lehet szó a támogatások exportjáról

 

A támogatások határon túlra való kitejresztésének lehetőségéről Orbán Vikort a tusványosi szabadegyetemen tartott beszéde után kérdezték. A miniszterelnök szerint a kérdés indokolt, hiszen a „nemzetegyesítés után a nemzetépítés korszakában vagyunk”, majd arra is kitért: „(…) csak akkor lehet valamit a határon túlra kiterjeszteni, hogyha az ahhoz szükséges anyaországbeli politikai és gazdasági támogatás is megvan.

 

Ha ritmust tévesztünk, leginkább én eltévesztem a ritmust, ha olyasmivel próbálkozunk, aminek nincsenek meg vagy az anyagi vagy az otthoni politikai előföltételei, az pont a visszájára sül el.”

 

Orbán Viktor később azért megnyugtatta a hallgatóságot: „a választások eredményétől függően el is jön majd az a pillanat, amikor erre (a támogatások kiterjesztésére – a szerk.) képesek leszünk”.

 

Na de vajon mit szólna az ellenzék ahhoz, ha a határon túliak is részesülhetnének az anyaországi kedvezményekben? Az Azonnali körbekérdezett.

 

Momentum: Pótcselekvést nem támogatunk

 

„A családvédelmi akcióterv legtöbb intézkedése pont azokon az embereken nem képes segíteni, akik erre leginkább rászorulnának” – vélekedik a Momentum, szerintük ugyanis az intézkedések többsége a tehetősebb családokat támogatja, és így nemcsak feleslegesen terheli a költségvetést, de a célját sem éri el. Úgy gondolják, a valódi családbarát lépések azok lennének, amelyek a nehezebb sorsú gyerekek felzárkózatására koncentrálnának, illetve a család és a karrier összeegyeztethetőségét segítenék elő.

 

„Hasonló okok miatt nem támogatjuk az akcióterv intézkedéseinek határon túli kiterjesztését, ez csak egy pótcselekvés lenne a magyar kormány részéről.”

 

Meglátásuk szerint ugyanis akik ezt javasolják, nem látják, hogy a határon túli magyarok azt szeretnék első sorban, ha biztosítva lenne a kulturális hagyományaik megőrzése, az anyanyelvi oktatáshoz és ügyintézéshez való minél szélesebb körű hozzáférésük, és ha nem kellene a mindennapjaikat a román és magyar nacionalista összecsapások kereszttüzében élniük.

 

Végezetül arra is kitértek: a magyar társadalom is látja, hogy a határon túli magyaroknak nem a magyar kormány politikai árnyékharcaira van szüksége, így nehéz lenne velük elfogadtatni, hogy egy itthon drágán és rossz hatékonysággal működő rendszert a határon túlra is megpróbáljunk kiterjeszteni.

 

LMP: Mi inkább csak ne exportáljuk a családpolitikánkat

 

A konkrét támogatási magatartásunkat annak függvényében alakítjuk ki, hogy a kormány milyen javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé

 

– kerülte meg a választ az LMP.

 

Mint írták, fenntartásokkal bár, de támogatták a családvédelmi akciótervet, mivel nemzeti ügyről volt/van szó. Ehhez hasonlóan a nemzet tagjainak tekintik a külhoni magyar honfitársainkat is, „a magyar állampolgárság megszerzését a határon túli magyarok esetében a nemzeti közösség összetartozását erősítő eszköznek tekintjük, és bármiféle jogkorlátozást, jogfosztást elfogadhatatlannak tartunk”. Hozzátették: az Orbán-kormány elhibázott gazdaság- és társadalompolitikájának köszönhetően kivándorolt több százezer magyart is a nemzet tagjainak tekintik, velük szemben is mindenféle diszkriminációt elfogadhatatlannak tartanak.

 

Párbeszéd: Inkább a lengyel családpolitikát importáljuk!

 

„Az Orbán-kormány családpolitikája nem annyira jó dolog, amit exportálni kellene” – ezt már a Párbeszéd írta az Azonnalinak. Ezt azzal indokolták: az Európai Bizottság 2015-ös országjelentése szerint a legjobban kereső harminc százalék több állami támogatást kap, mint az alsó három – ezeknek az aránya azóta tovább romlott, és mint a párt írta, ezt hívják „perverz újraelosztásnak” Ferge Zsuzsa nyomán.

 

„Ezt az őrültséget nem lehet és nem is kell exportálni. Sokkal inkább a lengyel családpolitikát kellene importálni hozzánk és ugyanez lenne a javaslatunk Romániának is.”

 

Hogy az anyaországbeli társadalom támogatását bírná-e családtámogatás bármilyen formában történő kiterjesztése, arra azt mondták: a Párbeszéd nem ért egyet a diszkriminatív orbáni családpolitikával, viszont van alternatív javaslatcsomagjuk. Utóbbiban többek között olyan javaslatok szerepelnek, mint hogy minden gyermek után havi 30 ezer forint járjon; növeljék a gyermekgondozási segély összegét a mostani 28 500 forintról 60 ezer forintra; vagy hogy vezessék be az alanyi jogon járó, havi 60 ezer forintos alapjövedelmet, illetve a havi nettó 150 ezer forintos minimálbért.

 

Jobbik: Négy elem oké, ha figyelnek három szempontra

 

„A Családvédelmi Akcióterv hét eleme közül a nagyszülői GYED-et és az SZJA-mentességet véleményünk szerint nem lehet Magyarország határain kívül kiterjeszteni”

 

– írta a Jobbik. Hozzátették: ami a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítését illeti, ilyen célra jelenleg is fordítunk költségvetési forrásokat külhoni magyarlakta régiókba, ezt eddig is támogatták, és a jövőben is fogják. Megjegyezték: idehaza a férőhelyek biztosításán túl az óvodapedagógusok bérének drasztikus emelésére is szükség van.

 

Ugyanakkor a további négy elem kiterjesztését helyeselnék, ehhez azonban három szempontot kell a magyar államnak szem előtt tartania: 

 

+ az akcióterv harmonizáljon a környező uniós és unión kívüli országok jogrendjével;

 

annak előkészítésébe vonják be a helyi magyar szervezeteket;

 

+ a feltételrendszer úgy legyen kialakítva, hogy azt csak magyar családok tudják igénybe venni, minél kevesebb kiskaput hagyva a visszaéléseknek.

 

A Jobbik kitért arra is: 2010-hez képest a külhonba irányuló támogatások mértéke nagyságrendileg megtízszereződött, a 2020-as költségvetésben közel százmilliárd forint van betervezve ilyen célokra. Ez a Jobbik régi követelése volt, ezért természetesen támogatják, hiszen még így is csak az állami kiadások kevesebb, mint fél százalékát fordítjuk minden negyedik megszületett magyar emberre.

 

„Azt is látni kell azonban, hogy a mindent átszövő kormányzati korrupció, valamint az összeomlás szélén álló hazai szociális ellátórendszer miatt a külhoni támogatások sokakban ellenérzéseket szülnek.”

 

A Jobbik ezért tartja fontosnak, hogy határon túlra ne csupán pénzügyi, hanem diplomáciai támogatás is érkezzen annak érdekében, hogy a magyarlakta régiók a különböző önrendelkezési formák segítségével minél hamarabb gazdaságilag is a saját lábukra tudjanak állni.

 

Mi Hazánk: Szaporodó cigányság, na és persze Gyurcsány

 

„A magyarság megmaradása nemzeti érdek határon innen és túl egyaránt. Így a családtámogatások fontosak minden magyar számára, és az eddigiek elégtelennek bizonyultak, hiszen a népesség változatlanul fogy, pusztán a cigányság szaporodik, ezért a támogatások (például családi pótlék) munkához kötését szorgalmazzuk harmadik gyermektől” – válaszolta a Mi Hazánk Mozgalom.

 

Szerintük egyébként a külhoni magyarság magyarországi megítélésében sokat ártott Gyurcsány Ferencnek a 23 millió román munkavállalóval való riogatása az elszakított magyarság kettős állampolgársága kapcsán.

 

„Gyurcsány és csatlósai pedig folytatják a magyarellenes kampányt, de Trianon 100. évfordulójához közeledve különös felelősségünk van, akár a szükséges társadalomformálás terén is” – írta az Azonnali megkeresésére Toroczkai László pártja.

 

Az Azonnali kereste az MSZP-t és a DK-t is, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Ezzel péntekre is csökkent az aktív esetszám, de sajnos 8 beteg belehalt a vírusba. Grafikonokon a részletek!

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

Az Azonnali úgy tudja, Eszes Ádám nem a jobbikos kilépési hullámmal összefüggésben távozik a Jobbik portáljától.

Az egészségügyi tanácsnok szerint a budafokiak több, nem egészen konstruktív megjegyzést tettek az ehhez szükséges megállapodáshoz, így elhúzódott minden.

A Dél-dániai Egyetem kutatóinak robotja ráadásul pontosabban is tesztel, mint az emberek.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás