+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. augusztus 10. szombat, 18:06
Görögország egyik sajátossága volt az egyetemi menedékjog, amelynek értelmében az állami hatóságok csak súlyos bűncselekmények esetén tehették be a lábukat az egyetemekre. Ami eredetileg az egyetemisták autonómiáját és politikai szabadságát volt hivatott védeni, abból idővel drogkereskedők vagy anarchisták menekülési lehetősége lett. A görög egyetemi kampuszok évek óta emiatt jogmentes területként működtek. Az új jobboldali kormány ennek vetett most végett.

Görögországban egyedülálló védelmet élveztek 1982 óta az egyetemi kampuszok (és ezzel az ott tartózkodók).

 

Miután 1973 novemberében a jobboldali katonai diktatúra brutálisan leverte a diáklázongásokat, a diktatúrát követő rendszerben a szocialisták (Paszok) 1982-ben törvényben mondták ki:

 

csak súlyos, élet és testi épség elleni bűncselekmények esetén mehet be a rendőrség egy egyetemre.

 

Minden más esetben a rendőrség vagy bármilyen más állami hatóság beavatkozása az egyetem jóváhagyását igényelte.

 

Ezzel azonban a görög egyetemi kampuszokon egy olyan jogmentes terület jött létre, amit nem csak demonstráló egyetemisták és tanáraik használtak ki, hanem anarchisták, baloldali terroristák vagy egyszerűen köztörvényes bűnözők. Például a drogkereskedelem nagyrésze a kampuszokon folyt, mert oda nem mehetett be a rendőrség. De egy-egy tüntetés után, ha a demonstrálók megtámadták a rendőröket, sikeresen tudtak bemenekülni az egyetemekre – a rendőrök nem követhették őket.

 

Ezzel visszaélve az egyetemisták sikeresen tudták sztrájkokkal többször is blokkolni az oktatást, ugyanis a rendőrség ezen esetekben sem avatkozhatott közbe. A menekülthullám kezdete óta pedig illegális bevándorlóknak nyújtott az egyetemi menedékjog biztonságot a hatóságok – vagy a menekültekre vadászó neonácik – elől.

 

Az egyetemi autonómia ezen mértékét egyszer már 2011-ben oldotta az akkori konzervatív kormány, amennyiben kiszélesítették a rendőrségi beavatkozások körét. Amikor azonban 2015-ben a radikális baloldali Sziriza került kormányra, újra visszatért az ország a csaknem korlátlan egyetemi menedékjog intézményéhez:

 

az egyetemi kampuszok az elmúlt négy évben így teljes mértékben kikerülhettek az állami erőszakmonopólium alól. Szélsőbaloldali aktivisták, drogkereskedők vagy illegális bevándorlók használták ki leginkább ezt a helyzetet.

 

A júliusi választásokat azonban elveszette az Alexisz Ciprasz vezette Sziriza, a hatalomba visszatértek a görög pénzügyi válságért is felelős konzervatívok.

 

Lendületes konzervatív kezdet: örülhetnek a vagyonosabbak

 

Küriakosz Micotakisz miniszterelnök kormánya nagy lendülettel látott neki a baloldali elődkormány számos intézkedésének lebontásához:

 

csökkentették például jelentősen az ingatlan- és vagyonadót,

 

bár végül egyfajta progresszivitást megőriztek. A magas keresetűek tíz, a kevesebb jövedelemmel rendelkezők harminc százalékkal fizetnek ezennel kevesebb ingatlan- és vagyonadót, mint Ciprasz ideje alatt. A kormány adócsökkentési programot is bejelentett ősztől: ennek értelmében

 

a személyi jövedelemadó legalacsonyabb kulcsa a jelelegi huszonkettőről kilenc százalékra, a vállalkozási adó huszonnyolcról huszonnégy százalékra csökkenne.

 

Visszatérhet a rendőrség az egyetemekre

 

A legnagyobb vitát azonban az egyetemi menedékjog felszámolása váltotta ki.

 

Niki Kerameusz konzervatív oktatási miniszter már a kormány megalakulása után megígérte az Ekathimerini napilapnak: véget vetnek az egyetemi menedékjognak. „Biztonság nélkül nincs szabad véleménycsere, nincs tudományos szabadság“ – indokolta a lapnak a kormány szándékát a miniszter.

 

Kerameusz szerint

 

a jelenlegi menedékjog „a bűnözők menedékjoga volt“.

 

Micotakisz a parlamenti vitában azt mondta, hogy ma egy görög egyetemista a tanulmányi ideje alatt anarchistákat, dílereket, bűnözöket lát maga körül az egyetemen, ezért adná meg a jogot a rendőrségnek, hogy intézkedhessen egyetemi területen is.

 

Alexisz Ciprasz szerint azonban ezzel a konzervatívok elveszik az egyetemek autonómiáját. A volt baloldali miniszterelnök azzal vádolta meg Micotakiszt, hogy a konzervatív kormány célja eleve az egyetemek privatizálása, amivel a politikai autonómia mellett a gazdasági biztonságot is kirántaná az új kormány az egyetemisták alól.

 

Micotakisz szerint a baloldali ellenzék nem az egyetemek autonómiáját, hanem az amögött megbújó bűnözőket védené. Ciprasz viszont azt vágta a friss kormányfő fejéhez, hogy nem becsüli a görög egyetemek tradícióját, amihez hozzátartozik a rendőrségtől mentes autonómia. Ciprasz szerint Micotakisz „szélsőjobboldali ideológiát“ követ, amikor elveszi az egyetemeknek gyakorlatilag 1982 óta biztosított menedékadási jogot.

 

Az egyetemi menedékjog eltörlését

 

végül elfogadta az athéni parlament a konzervatív kormánypárt és a radikális jobboldali Görög Megoldás szavazataival.

 

A tervezet ellen szavazott a sztálinista Kommunista Párt (KKE). A Sziriza, valamint Janisz Varufakisz baloldali törpepártja nem vett részt a szavazáson, ők kivonultak tiltakozásképpen az ülésteremből.

 

Az egyetemi menedékjog felszámolása azonban csak az első lépés az egyetemi reformban: Micotakisz kormánya végső célként növelné az egyetemek közötti versenyt, az önkormányzatiságot – azaz bevonná a magántőkét, csökkentené az állami szerepvállalást a felsőoktatás területén.

 

UPDATE: Az eredeti cikkben tévesen azt írtuk, hogy az Arany Hajnal is megszavazta volna a javaslatot: a neonáci párt nem ül már a parlamentben, csak azon kívül támogatta a törvénymódosítást. A konzervatívokkal közösen a radikális jobboldali Görög Megoldás (Elliniki Lisi) párt szavazott.

 

FOTÓ: Járókelők a görög parlament előtt. Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

És az egész EU-ban mi tartunk a legjobban a választási csalásoktól és a közösségi médiától is egy nemzetközi közvélemény-kutatás szerint.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás