Görögország egyik sajátossága volt az egyetemi menedékjog, amelynek értelmében az állami hatóságok csak súlyos bűncselekmények esetén tehették be a lábukat az egyetemekre. Ami eredetileg az egyetemisták autonómiáját és politikai szabadságát volt hivatott védeni, abból idővel drogkereskedők vagy anarchisták menekülési lehetősége lett. A görög egyetemi kampuszok évek óta emiatt jogmentes területként működtek. Az új jobboldali kormány ennek vetett most végett.
Görögországban egyedülálló védelmet élveztek 1982 óta az egyetemi kampuszok (és ezzel az ott tartózkodók).
Miután 1973 novemberében a jobboldali katonai diktatúra brutálisan leverte a diáklázongásokat, a diktatúrát követő rendszerben a szocialisták (Paszok) 1982-ben törvényben mondták ki:
Minden más esetben a rendőrség vagy bármilyen más állami hatóság beavatkozása az egyetem jóváhagyását igényelte.
Ezzel azonban a görög egyetemi kampuszokon egy olyan jogmentes terület jött létre, amit nem csak demonstráló egyetemisták és tanáraik használtak ki, hanem anarchisták, baloldali terroristák vagy egyszerűen köztörvényes bűnözők. Például a drogkereskedelem nagyrésze a kampuszokon folyt, mert oda nem mehetett be a rendőrség. De egy-egy tüntetés után, ha a demonstrálók megtámadták a rendőröket, sikeresen tudtak bemenekülni az egyetemekre – a rendőrök nem követhették őket.
Ezzel visszaélve az egyetemisták sikeresen tudták sztrájkokkal többször is blokkolni az oktatást, ugyanis a rendőrség ezen esetekben sem avatkozhatott közbe. A menekülthullám kezdete óta pedig illegális bevándorlóknak nyújtott az egyetemi menedékjog biztonságot a hatóságok – vagy a menekültekre vadászó neonácik – elől.
Az egyetemi autonómia ezen mértékét egyszer már 2011-ben oldotta az akkori konzervatív kormány, amennyiben kiszélesítették a rendőrségi beavatkozások körét. Amikor azonban 2015-ben a radikális baloldali Sziriza került kormányra, újra visszatért az ország a csaknem korlátlan egyetemi menedékjog intézményéhez:
A júliusi választásokat azonban elveszette az Alexisz Ciprasz vezette Sziriza, a hatalomba visszatértek a görög pénzügyi válságért is felelős konzervatívok.
Lendületes konzervatív kezdet: örülhetnek a vagyonosabbak
Küriakosz Micotakisz miniszterelnök kormánya nagy lendülettel látott neki a baloldali elődkormány számos intézkedésének lebontásához:
bár végül egyfajta progresszivitást megőriztek. A magas keresetűek tíz, a kevesebb jövedelemmel rendelkezők harminc százalékkal fizetnek ezennel kevesebb ingatlan- és vagyonadót, mint Ciprasz ideje alatt. A kormány adócsökkentési programot is bejelentett ősztől: ennek értelmében
Visszatérhet a rendőrség az egyetemekre
A legnagyobb vitát azonban az egyetemi menedékjog felszámolása váltotta ki.
Niki Kerameusz konzervatív oktatási miniszter már a kormány megalakulása után megígérte az Ekathimerini napilapnak: véget vetnek az egyetemi menedékjognak. „Biztonság nélkül nincs szabad véleménycsere, nincs tudományos szabadság“ – indokolta a lapnak a kormány szándékát a miniszter.
Kerameusz szerint
Micotakisz a parlamenti vitában azt mondta, hogy ma egy görög egyetemista a tanulmányi ideje alatt anarchistákat, dílereket, bűnözöket lát maga körül az egyetemen, ezért adná meg a jogot a rendőrségnek, hogy intézkedhessen egyetemi területen is.
Alexisz Ciprasz szerint azonban ezzel a konzervatívok elveszik az egyetemek autonómiáját. A volt baloldali miniszterelnök azzal vádolta meg Micotakiszt, hogy a konzervatív kormány célja eleve az egyetemek privatizálása, amivel a politikai autonómia mellett a gazdasági biztonságot is kirántaná az új kormány az egyetemisták alól.
Micotakisz szerint a baloldali ellenzék nem az egyetemek autonómiáját, hanem az amögött megbújó bűnözőket védené. Ciprasz viszont azt vágta a friss kormányfő fejéhez, hogy nem becsüli a görög egyetemek tradícióját, amihez hozzátartozik a rendőrségtől mentes autonómia. Ciprasz szerint Micotakisz „szélsőjobboldali ideológiát“ követ, amikor elveszi az egyetemeknek gyakorlatilag 1982 óta biztosított menedékadási jogot.
Az egyetemi menedékjog eltörlését
A tervezet ellen szavazott a sztálinista Kommunista Párt (KKE). A Sziriza, valamint Janisz Varufakisz baloldali törpepártja nem vett részt a szavazáson, ők kivonultak tiltakozásképpen az ülésteremből.
Az egyetemi menedékjog felszámolása azonban csak az első lépés az egyetemi reformban: Micotakisz kormánya végső célként növelné az egyetemek közötti versenyt, az önkormányzatiságot – azaz bevonná a magántőkét, csökkentené az állami szerepvállalást a felsőoktatás területén.
UPDATE: Az eredeti cikkben tévesen azt írtuk, hogy az Arany Hajnal is megszavazta volna a javaslatot: a neonáci párt nem ül már a parlamentben, csak azon kívül támogatta a törvénymódosítást. A konzervatívokkal közösen a radikális jobboldali Görög Megoldás (Elliniki Lisi) párt szavazott.
FOTÓ: Járókelők a görög parlament előtt. Bakó Bea / Azonnali
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.