Beavatkozik az Egyesült Államok a moszkvai választásokba, véli a Putyin-párti orosz szenátor

Mondjuk ha nem is engedik az ellenzéket indulni, úgy jó nehéz lesz beavatkozni!

Immáron három hete zajlanak nagyszabású tüntetések Moszkva központjában, miután a rendszeren kívüli (tehát ténylegesen Putyin-ellenes) ellenzék körülbelül harminc tagját nem engedik indulni a moszkvai városi duma (törvényhozás) szeptemberben esedékes választásai során.

Provokációtól tart a Putyin-párt

Az első tüntetést még engedélyezték a hatóságok, ki is ment rá több mint húszezer ember, ám talán a tömeg láttán jobbnak látták, ha a következő hetekre időzített demonstrációk megtartására már nem adnak engedélyt: így történhetett, hogy múlt szombaton a Moszkva központjában megjelent javarészt békés tömeg tagjai közül százakat állítottak elő a rohamrendőrök, többekre pedig akár börtönbüntetés is várhat a nem engedélyezett tüntetéseken való részvétel miatt.

Ezt követően Andrej Klimov, az orosz parlament felsőháza, a Föderációs Tanács „szuverenitás védelméért felelős tanácsának” elnöke csütörtökön előállt azzal, hogy kiket is kell sejteni a hétről hétre megrendezésre kerülő moszkvai tüntetések mögött, minderről a RIA Novosztyi orosz hírügynökség tudósít:

„Mi már korábban is beszéltünk arról, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei megpróbálják kihasználni a moszkvai duma választásait arra, hogy beavatkozzanak és provokáljanak. Sajnos azon feltételezéseink, hogy kívülről történő provokációról lehet szó, beigazolódtak” – jelentette ki a honatya. Klimov szerint ugyanis a tüntetésen voltak olyan arcok, akiket külföldön képeztek ki, és pénzt is kaptak a provokációért, ráadásul a külföldi média sem tudósított tisztességesen a választások miatti tüntetésekről.

Éppen ezért a bizottság a szenátor elmondása szerint egyértelmű javaslatokat kíván kidolgozni „az Oroszország belügyeibe való beavatkozásra tett kísérletek elnyomására”.

Ellenzék nélkül

A moszkvai városi duma választásait szeptember 8-án tarthatják meg,

A választási bizottság főként elírásokra, rossz lakcímekre, valamint már elhunyt emberek az ajánlóíveken található aláírásaira hivatkozva utasították vissza az ellenzék jelöltjeinek indulását. A helyi választásokon ugyanis az adott kerületi lakosság három százalékának aláírását kell összegyűjteni az induláshoz, az aláírásokat pedig a választási bizottság vizsgálja át. Ha a szignók kevesebb, mint tíz százalékát találják érvénytelennek, a jelölt indulhat, de ha ennél többet, akkor visszautasítják a jelölését, ez pedig gyanúsan sok, a szükséges aláírásokat összegyűjtő moszkvai ellenzéki esetében bekövetkezett.

BORÍTÓKÉP: Twitter