+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. augusztus 7. szerda, 20:30
Augusztus ötödikén ünnepli Horvátország a szerbek által megszállt Krajina visszafoglalását. Kolinda Grabar-Kitarović elnök Kninben sokak szerint ittas állapotban mondott beszédet. Az USA-nak hálálkodott, de sajnálta, hogy a horvát-szerb háború idején még nem tudott nekik a NATO segíteni. És bejelentette: újraindul az idei államfőválasztáson. Mutatjuk az esélyeit.

1995. augusztus ötödikén foglalta vissza a Vihar (Oluja) nevű hadművelet keretében Franjo Tudjman a szerb szakadárok által 1991-ben elfoglalt Krajinát. Az akkor még szerb többségű terület önálló köztársasággá nyilvánította magát. Zágráb először tűrt, és erőt gyűjtött. Majd huszonkilenc évvel ezelőtt – az akció nevéhez méltóan – viharos gyorsasággal (gyakorlatilag egy nap alatt) csapott le, és foglalta vissza a területeket az Ante Gotovina vezette horvát haderő.

 

TUDJMAN BEVESZI 1995. AUGUSZTUS 5-ÉN KNIN VÁROSÁT. TÖBB TÍZEZER SZERBNEK KELLETT EZUTÁN MENEKÜLNIE.

 

Szerb részről mindez több tízezer szerb család elűzését jelentette: több mint kétszázezer szerbnek kellett menekülnie. Hiába biztosított a tudjmani Horvátország is széles jogokat a szerb kisebbségnek, a közhangulat nem volt olyan, hogy a szerbek többsége vissza mert volna térni. Nem véletlen:

 

miközben 1991-ben a lakosság tizenkét százaléka még szerb volt, mára négy százalékra csökkent az arányuk.

 

Az idei évben is természetesen a hivatalos Zágráb és a hivatalos Belgrád a saját olvasatában emlékezett: Horvátország „a Honvédő Háború győzelméről”, Szerbia az „Emlékezés Napjáról”.

 

A tavalyi csörte, amikor Aleksandar Vučić Hitler zsidóellenességéhez hasonlította a horvátok vélt szerbellenességét, idén meglepő módon elmaradt.

 

Szokatlan beszéd

 

Inkább a horvát belpolitikában volt hír a knini megemlékezés – mégpedig Kolinda Grabar-Kitarović jobboldali államfőnek a szokásosnál kissé könnyedebbre, lazábbra vett beszéde miatt. Egyes újságok szerint a horvát államfő ittasan állt ki az ünneplők elé. Még Ivo Josipović, egykori szocdem államfő is kissé álszenten jegyezte meg:

 

„sokan kérdezik, hogy nem ivott-e alkoholt a beszéd előtt Grabar-Kitarović”.

 

A horvátul és angolul elmondott beszédben (itt nézhető meg) Grabar-Kitarović kiemelte az USA-val való szövetség, a NATO-tagság fontosságát. Azt mondta, hogy Horvátországra az USA mindig, mindenhol számíthat, és megígérte:

 

ahogy a horvát katonák védték Knint, ugyanúgy fogják a transzatlanti érdekeket védeni Afganisztában is,

 

vagy a világ bármely más helyén.

 

Ki mond jövőre beszédet?

 

A beszéd másik fontossága az volt, hogy

 

Grabar-Kitarović bejelentette: indul az idei évvégi elnökválasztáson.

 

Eddig már több biztos ellenfele is van. A két legesélyesebb induló a jelenlegi államfő mellett Zoran Milanović, egykori szocdem kormányfő, illetve Miroslav Škoro, énekes-borász-üzletember, aki független jelöltként főleg a jobboldali rendszerkritikus szavazókra hajtana rá.

 

MIROSLAV ŠKORO SZLAVÓN HAZAFIAS ÉS SZERELMES DALAIRÓL HÍRES HORVÁTORSZÁGBAN, DE TERMEL BORT IS, ÉS ÖVÉ A LEGNAGYOBB HORVÁT LEMEZKIADÓ VÁLLALAT. MOST AZ EGÉSZ ORSZÁG ELNÖKE IS LENNE.

 

Ezen csoportot szólítaná meg Mislav Kolakušić, egykori bíró, jelenlegi független EP-képviselő is. A széljobb, amely ugyan több listával is indult a májusi EP-választáson, de együttesen a szavazatok negyedével az első helyre futott be (ha összeadjuk őket), még nem döntötte el: beáll-e a Škoro vagy Kolakušić mögé, esetleg önálló jelölteket indít.

 

Szintén indulni fog az elnöki székért az Élő Falból a pártelnök korrupciós ügyei miatt kilépett, majd saját magáról elnevezett új pártot (Ivan Pernar Pártját) alapító Ivan Pernar, aki korábban a balpopulista párt frakcióvezetője volt.

 

Valamint Dalija Orešković is bejelentkezett, ő tavasszal hozta létre balliberális, korrupcióellenes pártját, a Startot. Ő főleg Milanovićtól vehet el voksokat. Az összeférhetetlenséget vizsgáló hivatal egykori elnöke, aki több politikus összeférhetetlen gazdasági tevékenységét is felgöngyölítette, főleg a városi, fiatal szavazók között népszerű, pártja amolyan horvát Momentumként írható le.

 

Hiába feszült a viszony a HDZ-n belül Andrej Plenković kormányfő és Grabar-Kitarović államfő között, a HDZ mérsékelt szárnya is a mostani elnök mögé áll be,

 

az államfő így vezeti a közvélemény-kutatási listákat. De éppen a bejelentkező populista jelöltek miatt csökkenő népszerűséggel.

 

Milanovićot mindenki verné

 

Ha ma lennének a választások, Grabar-Kitarović harminckét százalékkal futna be az első helyre. Utána jönne növekvő tendenciával a szocdem Milanović hiuszonhárom százalékkal. Škorot tizenkilenc százalékra, Kolakušićot hét százalékra, Pernart öt százalékra és Oreškovićot két százalék alá mérik.

 

Ez azt jelenti:

 

nagy meccs lehet Milanović és Škoro között, ki kerül be a második fordulóba. De ha a jelenlegi államfőtől egyre többen mennek át Škoróhoz, akkor egy Škoro-Milanović-párharc se elképzelhetetlen a második fordulóban.

 

A jelenlegi femérések szerint a második fordulóban nincs esélye Milanovićnak győznie: akár Grabar-Kitarović-tyal, akár az énekes-borász Škoróval kerül össze, vesztene.

 

Igaz, Milanović hónapról hónapra növeli népszerűségét, és amint a Globus zágrábi hetilap e heti száma írja: a szocdem politikus, hasonlóan 2015-höz, most is kész nacionalista hangokat is megütni, ezzel sikeresen halászhat akár a jobboldalon is. A haza és haladás jelszavára akarja a kampányát felfuttatni.

 

FOTÓ: Bakó Bea, Zágráb / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Vasárnap ismeretette részletesebb előválasztási programját a párt. Négyhetes munkahét, új választási rendszer, bérlakásprogram. A részletekért olvasd el a cikkünk!

Újra itt van Ercsey Dániel boriskolája: ezen a héten az olaszrizlingről lehet mindent megtudni, amit csak érdemes.

A rendelkezésre álló vakcinákat lakosságarányosan osztanák szét az önkormányzatok között.

A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.

Kijöttek a közlönyben a csütörtökön bejelentett szigorítások részletei.

A bajor kormányfő közölte: a magyar kormánypártnak nincs többé helye az Európai Néppárt közösségében. Nem először fejezi ki, hogy véget ért a Fidesz és a CSU közötti jó kapcsolat.

Szerinte párttársait csak a miniszteri székek érdeklik.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Twitter megosztás Google+ megosztás