+++ MIBEN FEJLŐDJÜNK, MIRŐL ÍRJUNK? MONDD EL A VÉLEMÉNYEDET AZ AZONNALIRÓL! +++
Techet Péter
2019. augusztus 7. szerda, 20:30
Augusztus ötödikén ünnepli Horvátország a szerbek által megszállt Krajina visszafoglalását. Kolinda Grabar-Kitarović elnök Kninben sokak szerint ittas állapotban mondott beszédet. Az USA-nak hálálkodott, de sajnálta, hogy a horvát-szerb háború idején még nem tudott nekik a NATO segíteni. És bejelentette: újraindul az idei államfőválasztáson. Mutatjuk az esélyeit.

1995. augusztus ötödikén foglalta vissza a Vihar (Oluja) nevű hadművelet keretében Franjo Tudjman a szerb szakadárok által 1991-ben elfoglalt Krajinát. Az akkor még szerb többségű terület önálló köztársasággá nyilvánította magát. Zágráb először tűrt, és erőt gyűjtött. Majd huszonkilenc évvel ezelőtt – az akció nevéhez méltóan – viharos gyorsasággal (gyakorlatilag egy nap alatt) csapott le, és foglalta vissza a területeket az Ante Gotovina vezette horvát haderő.

 

TUDJMAN BEVESZI 1995. AUGUSZTUS 5-ÉN KNIN VÁROSÁT. TÖBB TÍZEZER SZERBNEK KELLETT EZUTÁN MENEKÜLNIE.

 

Szerb részről mindez több tízezer szerb család elűzését jelentette: több mint kétszázezer szerbnek kellett menekülnie. Hiába biztosított a tudjmani Horvátország is széles jogokat a szerb kisebbségnek, a közhangulat nem volt olyan, hogy a szerbek többsége vissza mert volna térni. Nem véletlen:

 

miközben 1991-ben a lakosság tizenkét százaléka még szerb volt, mára négy százalékra csökkent az arányuk.

 

Az idei évben is természetesen a hivatalos Zágráb és a hivatalos Belgrád a saját olvasatában emlékezett: Horvátország „a Honvédő Háború győzelméről”, Szerbia az „Emlékezés Napjáról”.

 

A tavalyi csörte, amikor Aleksandar Vučić Hitler zsidóellenességéhez hasonlította a horvátok vélt szerbellenességét, idén meglepő módon elmaradt.

 

Szokatlan beszéd

 

Inkább a horvát belpolitikában volt hír a knini megemlékezés – mégpedig Kolinda Grabar-Kitarović jobboldali államfőnek a szokásosnál kissé könnyedebbre, lazábbra vett beszéde miatt. Egyes újságok szerint a horvát államfő ittasan állt ki az ünneplők elé. Még Ivo Josipović, egykori szocdem államfő is kissé álszenten jegyezte meg:

 

„sokan kérdezik, hogy nem ivott-e alkoholt a beszéd előtt Grabar-Kitarović”.

 

A horvátul és angolul elmondott beszédben (itt nézhető meg) Grabar-Kitarović kiemelte az USA-val való szövetség, a NATO-tagság fontosságát. Azt mondta, hogy Horvátországra az USA mindig, mindenhol számíthat, és megígérte:

 

ahogy a horvát katonák védték Knint, ugyanúgy fogják a transzatlanti érdekeket védeni Afganisztában is,

 

vagy a világ bármely más helyén.

 

Ki mond jövőre beszédet?

 

A beszéd másik fontossága az volt, hogy

 

Grabar-Kitarović bejelentette: indul az idei évvégi elnökválasztáson.

 

Eddig már több biztos ellenfele is van. A két legesélyesebb induló a jelenlegi államfő mellett Zoran Milanović, egykori szocdem kormányfő, illetve Miroslav Škoro, énekes-borász-üzletember, aki független jelöltként főleg a jobboldali rendszerkritikus szavazókra hajtana rá.

 

MIROSLAV ŠKORO SZLAVÓN HAZAFIAS ÉS SZERELMES DALAIRÓL HÍRES HORVÁTORSZÁGBAN, DE TERMEL BORT IS, ÉS ÖVÉ A LEGNAGYOBB HORVÁT LEMEZKIADÓ VÁLLALAT. MOST AZ EGÉSZ ORSZÁG ELNÖKE IS LENNE.

 

Ezen csoportot szólítaná meg Mislav Kolakušić, egykori bíró, jelenlegi független EP-képviselő is. A széljobb, amely ugyan több listával is indult a májusi EP-választáson, de együttesen a szavazatok negyedével az első helyre futott be (ha összeadjuk őket), még nem döntötte el: beáll-e a Škoro vagy Kolakušić mögé, esetleg önálló jelölteket indít.

 

Szintén indulni fog az elnöki székért az Élő Falból a pártelnök korrupciós ügyei miatt kilépett, majd saját magáról elnevezett új pártot (Ivan Pernar Pártját) alapító Ivan Pernar, aki korábban a balpopulista párt frakcióvezetője volt.

 

Valamint Dalija Orešković is bejelentkezett, ő tavasszal hozta létre balliberális, korrupcióellenes pártját, a Startot. Ő főleg Milanovićtól vehet el voksokat. Az összeférhetetlenséget vizsgáló hivatal egykori elnöke, aki több politikus összeférhetetlen gazdasági tevékenységét is felgöngyölítette, főleg a városi, fiatal szavazók között népszerű, pártja amolyan horvát Momentumként írható le.

 

Hiába feszült a viszony a HDZ-n belül Andrej Plenković kormányfő és Grabar-Kitarović államfő között, a HDZ mérsékelt szárnya is a mostani elnök mögé áll be,

 

az államfő így vezeti a közvélemény-kutatási listákat. De éppen a bejelentkező populista jelöltek miatt csökkenő népszerűséggel.

 

Milanovićot mindenki verné

 

Ha ma lennének a választások, Grabar-Kitarović harminckét százalékkal futna be az első helyre. Utána jönne növekvő tendenciával a szocdem Milanović hiuszonhárom százalékkal. Škorot tizenkilenc százalékra, Kolakušićot hét százalékra, Pernart öt százalékra és Oreškovićot két százalék alá mérik.

 

Ez azt jelenti:

 

nagy meccs lehet Milanović és Škoro között, ki kerül be a második fordulóba. De ha a jelenlegi államfőtől egyre többen mennek át Škoróhoz, akkor egy Škoro-Milanović-párharc se elképzelhetetlen a második fordulóban.

 

A jelenlegi femérések szerint a második fordulóban nincs esélye Milanovićnak győznie: akár Grabar-Kitarović-tyal, akár az énekes-borász Škoróval kerül össze, vesztene.

 

Igaz, Milanović hónapról hónapra növeli népszerűségét, és amint a Globus zágrábi hetilap e heti száma írja: a szocdem politikus, hasonlóan 2015-höz, most is kész nacionalista hangokat is megütni, ezzel sikeresen halászhat akár a jobboldalon is. A haza és haladás jelszavára akarja a kampányát felfuttatni.

 

FOTÓ: Bakó Bea, Zágráb / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az FPÖ kutyás szelfik helyett Strache régi riválisáról szóló posztokkal árasztja el a bukott pártelnök rajongói oldalát.

A jövőben a felhasználók beállíthatják, hogy ha a weboldalakon böngésznek, az onnan származó adatokat ne lehessen összekötni a
Facebook-profiljukkal.

Depresszió, bipoláris zavar és skizoférnia: ezek a betegségek is gyakoribbak voltak ott, ahol rosszabb a levegő minősége – állítja egy új tanulmány.

Azt követelik, hogy a középkor óta megtartott Ducasse D'Ath felvonulást távolítsák el az UNESCO világörökségi listájáról a feketére mázolt vadember figurája miatt.

Annyira felpörgött az ír határ kérdése, hogy még a német kancellár is elmondta, szerinte mik az esélyei Johnsonnak.

A hét kérdése

Egy 34 millió forintos adakozás még bőven nem elég, de nekünk van pár ötletünk arra, hogy mivel lágyíthatná meg Tiborcz szeretett nemzetünk szívét!

Azért ide elnéznénk

Figyelemfelhívó bringatúra Budapestről Szentendrére augusztus 24-én délelőtt.

Beszéddel is készül. Augusztus 24-én, a pesti Jelen bisztróban.

Dumbledore wouldn't let this happen. Augusztus 31-én délután, Budapesten.

Gellért Ádám ad elő a Clio Intézet estjén szeptember 4-én.

Tokaj-Hegyalja legszebb falujában szeptember 13-án végig lehet kóstolni a helyi borászatok legjobb borait.

Ezt is szerettétek

Mire elég, ha Zuzana Čaputová elnök azt mondja magyarul, hogy köszönöm? Jarábik Balázs felvidéki elemző elmagyarázza.

A Coca-Cola ugyanolyan politikai termék, mint a Fidesz. Kár, hogy az előbbinek a magyar ellenzék is bedőlt, írja Techet Péter.

A véleménybuborékok ártanak jobban a demokráciának, vagy pártízezer „hülye” szavazó?

Az Azonnali birtokába kerültek a 2018-as szerződéseik: volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel. Hogy mi?! Tényfeltárás!

Twitter megosztás Google+ megosztás