+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. augusztus 7. szerda, 20:30
Augusztus ötödikén ünnepli Horvátország a szerbek által megszállt Krajina visszafoglalását. Kolinda Grabar-Kitarović elnök Kninben sokak szerint ittas állapotban mondott beszédet. Az USA-nak hálálkodott, de sajnálta, hogy a horvát-szerb háború idején még nem tudott nekik a NATO segíteni. És bejelentette: újraindul az idei államfőválasztáson. Mutatjuk az esélyeit.

1995. augusztus ötödikén foglalta vissza a Vihar (Oluja) nevű hadművelet keretében Franjo Tudjman a szerb szakadárok által 1991-ben elfoglalt Krajinát. Az akkor még szerb többségű terület önálló köztársasággá nyilvánította magát. Zágráb először tűrt, és erőt gyűjtött. Majd huszonkilenc évvel ezelőtt – az akció nevéhez méltóan – viharos gyorsasággal (gyakorlatilag egy nap alatt) csapott le, és foglalta vissza a területeket az Ante Gotovina vezette horvát haderő.

 

TUDJMAN BEVESZI 1995. AUGUSZTUS 5-ÉN KNIN VÁROSÁT. TÖBB TÍZEZER SZERBNEK KELLETT EZUTÁN MENEKÜLNIE.

 

Szerb részről mindez több tízezer szerb család elűzését jelentette: több mint kétszázezer szerbnek kellett menekülnie. Hiába biztosított a tudjmani Horvátország is széles jogokat a szerb kisebbségnek, a közhangulat nem volt olyan, hogy a szerbek többsége vissza mert volna térni. Nem véletlen:

 

miközben 1991-ben a lakosság tizenkét százaléka még szerb volt, mára négy százalékra csökkent az arányuk.

 

Az idei évben is természetesen a hivatalos Zágráb és a hivatalos Belgrád a saját olvasatában emlékezett: Horvátország „a Honvédő Háború győzelméről”, Szerbia az „Emlékezés Napjáról”.

 

A tavalyi csörte, amikor Aleksandar Vučić Hitler zsidóellenességéhez hasonlította a horvátok vélt szerbellenességét, idén meglepő módon elmaradt.

 

Szokatlan beszéd

 

Inkább a horvát belpolitikában volt hír a knini megemlékezés – mégpedig Kolinda Grabar-Kitarović jobboldali államfőnek a szokásosnál kissé könnyedebbre, lazábbra vett beszéde miatt. Egyes újságok szerint a horvát államfő ittasan állt ki az ünneplők elé. Még Ivo Josipović, egykori szocdem államfő is kissé álszenten jegyezte meg:

 

„sokan kérdezik, hogy nem ivott-e alkoholt a beszéd előtt Grabar-Kitarović”.

 

A horvátul és angolul elmondott beszédben (itt nézhető meg) Grabar-Kitarović kiemelte az USA-val való szövetség, a NATO-tagság fontosságát. Azt mondta, hogy Horvátországra az USA mindig, mindenhol számíthat, és megígérte:

 

ahogy a horvát katonák védték Knint, ugyanúgy fogják a transzatlanti érdekeket védeni Afganisztában is,

 

vagy a világ bármely más helyén.

 

Ki mond jövőre beszédet?

 

A beszéd másik fontossága az volt, hogy

 

Grabar-Kitarović bejelentette: indul az idei évvégi elnökválasztáson.

 

Eddig már több biztos ellenfele is van. A két legesélyesebb induló a jelenlegi államfő mellett Zoran Milanović, egykori szocdem kormányfő, illetve Miroslav Škoro, énekes-borász-üzletember, aki független jelöltként főleg a jobboldali rendszerkritikus szavazókra hajtana rá.

 

MIROSLAV ŠKORO SZLAVÓN HAZAFIAS ÉS SZERELMES DALAIRÓL HÍRES HORVÁTORSZÁGBAN, DE TERMEL BORT IS, ÉS ÖVÉ A LEGNAGYOBB HORVÁT LEMEZKIADÓ VÁLLALAT. MOST AZ EGÉSZ ORSZÁG ELNÖKE IS LENNE.

 

Ezen csoportot szólítaná meg Mislav Kolakušić, egykori bíró, jelenlegi független EP-képviselő is. A széljobb, amely ugyan több listával is indult a májusi EP-választáson, de együttesen a szavazatok negyedével az első helyre futott be (ha összeadjuk őket), még nem döntötte el: beáll-e a Škoro vagy Kolakušić mögé, esetleg önálló jelölteket indít.

 

Szintén indulni fog az elnöki székért az Élő Falból a pártelnök korrupciós ügyei miatt kilépett, majd saját magáról elnevezett új pártot (Ivan Pernar Pártját) alapító Ivan Pernar, aki korábban a balpopulista párt frakcióvezetője volt.

 

Valamint Dalija Orešković is bejelentkezett, ő tavasszal hozta létre balliberális, korrupcióellenes pártját, a Startot. Ő főleg Milanovićtól vehet el voksokat. Az összeférhetetlenséget vizsgáló hivatal egykori elnöke, aki több politikus összeférhetetlen gazdasági tevékenységét is felgöngyölítette, főleg a városi, fiatal szavazók között népszerű, pártja amolyan horvát Momentumként írható le.

 

Hiába feszült a viszony a HDZ-n belül Andrej Plenković kormányfő és Grabar-Kitarović államfő között, a HDZ mérsékelt szárnya is a mostani elnök mögé áll be,

 

az államfő így vezeti a közvélemény-kutatási listákat. De éppen a bejelentkező populista jelöltek miatt csökkenő népszerűséggel.

 

Milanovićot mindenki verné

 

Ha ma lennének a választások, Grabar-Kitarović harminckét százalékkal futna be az első helyre. Utána jönne növekvő tendenciával a szocdem Milanović hiuszonhárom százalékkal. Škorot tizenkilenc százalékra, Kolakušićot hét százalékra, Pernart öt százalékra és Oreškovićot két százalék alá mérik.

 

Ez azt jelenti:

 

nagy meccs lehet Milanović és Škoro között, ki kerül be a második fordulóba. De ha a jelenlegi államfőtől egyre többen mennek át Škoróhoz, akkor egy Škoro-Milanović-párharc se elképzelhetetlen a második fordulóban.

 

A jelenlegi femérések szerint a második fordulóban nincs esélye Milanovićnak győznie: akár Grabar-Kitarović-tyal, akár az énekes-borász Škoróval kerül össze, vesztene.

 

Igaz, Milanović hónapról hónapra növeli népszerűségét, és amint a Globus zágrábi hetilap e heti száma írja: a szocdem politikus, hasonlóan 2015-höz, most is kész nacionalista hangokat is megütni, ezzel sikeresen halászhat akár a jobboldalon is. A haza és haladás jelszavára akarja a kampányát felfuttatni.

 

FOTÓ: Bakó Bea, Zágráb / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még mindig áll a bál. Kezdünk!

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás