Sebastian Kurz kancellársága ma egy módon akadályozható meg Ausztriában: ha összeállnak a szocdemek (SPÖ) és a szabadságpártiak (FPÖ). A két párt színe miatt vörös-kék opciónak nevezett koalícióra volt már a múltban is példa. De ilyen irányítja ma Burgenlandot is. Nem véletlen, hogy a burgenlandi FPÖ-vezérnek jutott eszébe az ötlet: alakuljon a burgenlandi SPÖ-s tartományfőnök vezetésével egy Kurz-ellenes koalíció.
Minden támadás és botrány ellenére Sebastian Kurz biztosan tartja harminchat százalékkal az első helyét a szeptemberi osztrák előrehozott parlamenti választás előtt. A szocdemek huszonkét százalékkal, a szabadságpártiak hússzal követik igen csak lemaradva a volt kancellárt. Tizenegy százalékon állnak a Zöldek, és nyolc százalékon az osztrák Momentum, a Neos.
Kivel áll össze Kurz szeptember után?
Igazából a választások nagy kérdése az eredmények tükrében nem is az, hogy Kurz lesz-e újra a kancellár – hanem hogy kivel áll össze. Elvileg a Zöldekkel és/vagy a liberális Neos-szal is tudna koalíciót kötni, ez az opció mindenképpen jobban is tetszene azon köröknek a Néppárton (ÖVP) belül, akik nem nézték jó szemmel az elmúlt két éves együttműködést a szélsőjobboldali FPÖ-vel.
Kurz is lebegteti az opciókat, az egyetlen megszorítás, amit eddig nyilvánosan tett: nem lesz olyan kormány a vezetése alatt, amelynek Herbert Kickl egykori FPÖ-s belügyminiszter bármilyen formában része lenne.
Kickl belügyminiszteri ténykedése elég sok botrányt okozott, például rendőrséggel tüntetett el az alkotmány- és terrorvédelmi hivatalból (BVT) nemzetbiztonságilag fontos, az FPÖ orosz kapcsolatait is tartalmazható aktákat. Nem véletlen, hogy több nyugat-európai titikosszolgálat is – mint például a német – beszüntetett akkoriban minden kapcsolatot a megbízhatatlannak nyilvánított osztrák féllel.
Kurz az ibiziai videó nyilvánosságra kerülése után megpróbálta Heinz-Christian Strache alkancellár lemondása mellett Kicklét is kikényszeríteni, de ebbe már nem ment bele az FPÖ: ekkor borították a koalíciót, amely végül Kurz bizalmatlansági indítvánnyal történő leváltásához vezetett.
Azzal, hogy Kurz Kicklt – legalábbis eddig – kategorikusan kizárta egy új kormányából, az FPÖ-t is magára haragította. A párt azt állítja: olyan kormányba, amelyben nem lehet miniszter Kickl, nem menne bele. Persze a vélemények a választás estéjén könnyen oldódhatnak mindkét oldalon.
Az biztos:
Igaz, ez csak az osztrákok harmadát jelenti, azaz a két érintett párt szavazóinak többsége se az összefogás mellett van.
Egy balliberális kormányt – azaz a szocdemek, a Zöldek és a liberálisok összefogását – csak tizenöt százalék akar, hasonlóan gyengén áll az ÖVP, Zöldek és liberálisok koalíciós lehetősége.
Igazából egy olyan koalíció,
Jönnek a burgenlandiak!
A baloldal és szélsőjobb koalíciója nem teljesen szürreális ötlet.
Eszmetörténetileg a két tábor nem is áll távol egymástól: mindketten republikánusok, antiklerikálisok és a Németországhoz való csatlakozásnak voltak a hívei az ÖVP elődjeit jelentő keresztényszociálisokkal szemben a két világháború között.
SPÖ-FPÖ-koalícióra a második köztársaságban is sor került: 1983-ban a burgenlandi szocdem Fred Sinowatz az ÖVP ellenében az akkor egyszerre liberális és nemzeti szocialista FPÖ-t emelte be maga mellé a kormányba. A baloldal és a szélsőjobboldal koalíciója 1987-ig, az első Franz Vranitzky-kabinetig tartott ki.
Johann Tschürtz, az FPÖ burgenlandi elnöke az ORF tartományi műsorában azt nyilatkozta: szerinte Hans Peter Doskozil, burgenlandi szocdem tartományfőnöknek (nyitóképünkön) kéne Bécsben kormányt alakítania, és ide beállhatna az FPÖ is.
Az ötlet nem meglepő, elvégre Doskozil a keleti osztrák tartományban ma is az FPÖ-vel kormányoz együtt. Doskozil, aki Christian Kern kormányában védelmi miniszter volt, eleve a szocdemek jobbszárnyát képviseli, akinek véleménye a bevándorlás- és biztonságpolitikában nem sokkal tér el az FPÖ-étől.
Tschürtz szerint
Tschürtz szerint mind Doskozil, mind Hofer „az ÖVP-n belüli machinációktól szabadon” tudna tevékenykedni, és mindkét politikus „tettrekész”.
Az FPÖ maradna Kurz mellett
Norbert Hofer persze lehűtötte mára a burgenlandiakat, akik már arról álmodoztak: átveszik egész Ausztriát.
Hofer „nagyon becsüli Doskozil urat“, de arról biztosított mindenkit:
Hofer ugyanis az ÖVP-vel folytatná a kormányzást. Arra persze nem tért ki, hogy akkor most mégis elfogadnak egy Kickl-mentes Kurz-kormányt, vagy esetleg Kurz mégis beveszi Kicklt a csapatba.
Hofer és Kurz elvileg most hétvégén találkozott volna egymással egy bécsi belvárosi szállóban, de – hiába az ÖVP iránti szimpátia – Hofer ezt végül lemondta. Az FPÖ listavezetője szerint ugyanis elég a választások után találkoznia Kurz-cal. A volt néppárti kancellár ezzel szemben viszont már mind Pamela Rendi-Wagner SPÖ-elnökkel, mind Werner Koglerrel, a Zöldek listavezetőjével folytatott háttérmegbeszélést.
SPÖ-s és zöld nemek Kurzra
Mivel jelenleg az SPÖ-t a párt balszárnyát képviselő Rendi-Wagner vezeti, a vörösök is kizárták a maguk részéről a koalíciót az FPÖ-vel. Az országos SPÖ-nek már azt is nehezére esett egykoron megemészteni, hogy Burgenlandban a helyi elvtársak az FPÖ-vel kormányoznak közösen.
Egy másik koalíció is kizárásra került e héten. A stabilan tíz százalék fölé mért Zöldek egykori országos szóvívője, Ingrid Felipe Tirolból üzente meg: nem lesz együttműködés Kurz-cal.
Az ÖVP a sok elhatárolódás miatt tovább tudja játszani az áldozatot. Karl Nehammer, az ÖVP főtitkára szerint
és szerinte igenis fenn áll „annak a veszélye”, hogy a szocik és az FPÖ-sök összeállnak. Ezzel sikeresen tudja az ÖVP polgári, antiszocialista bázisát mobilizálni, valamint az FPÖ azon szavazóit is megszólítani, akik szintén nem kérnének semmiféle szoci közösködésböl.
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.