+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. augusztus 6. kedd, 10:21
Bécs érintésével Budapest és Prága között közlekedhetnek jövő nyártól cseh RegioJet sárga vonatai.

A 2020-as nyári menetrend június 1-jei életbe lépésétől a magyar vasúti személyszállítást domináló állami vasúttársaság járatain kívül megjelenhetnek a magyar síneken egy privát szolgáltató vonatai is: a cseh RegioJet jövő nyártól ugyanis a már jelenleg is rendkívül zsúfolt, Bécs-Budapest viszonylaton jelenik meg a magyar piacon, mindezt mindennemű állami támogatás nélkül teszi – a hírről kedden a RegionalBahn vasúti szaklap tudósított.

 

Egy reggel, egy este

 

Budapestre napi két pár sárga RegioJet vonat közlekedhet majd: a magyar fővárosból 07:45-kor és 15:35-kor indulnak majd a privát társaság szerelvényei, melyek

 

Kelenföld, Győr, Mosonmagyaróvár, Hegyeshalom, majd Bécs Meidling pályaudvara érintésével jutnak el a bécsi főpályaudvarra.

 

Bécstől Győrig körülbelül másfél óra lesz az út, a kisalföldi városba visszafelé 10:48-kor és 18:48-kor indulnak majd a sárga szerelvények, hogy aztán 12:14-re, illetve 20:14-re fussanak be a Déli pályaudvarra az előzetes tervek szerint.

 

Támogatás nélkül támadnak

 

A RegioJet-vonatok azonban nem állnak meg Bécsnél, innen Prága felé folytatják majd útjukat, ahonnan a nagy sikerű vállalat számos, további viszonylata is elérhető lesz majd. Az utaskísérőket a teljes Prága-Budapest szakaszon a RegioJet adja majd. A vasutat értelemszerűen a cseh magáncég üzemelteti annak csehországi szakaszán, az osztrák szakaszon az ÖBB-vetélytárs WestBahn privátcég lesz a cseh vasúti vállalat partnere, a magyar pályákon pedig egy újabb magánvasúttal társulhat majd a vállalat. A vasúti szaklap hangsúlyozza: a RegioJet

 

piaci alapon jelenhet meg Magyarországon, vagyis nem kap állami támogatást működésére, ezáltal az állami kedvezmények sem lesznek érvényesek a vonaton.

 

Az árakkal a cseh cég nem lőhet túlságosan magasra: ha a bécsi ÖBB RailJetekre, vagy a MÁV-os üzemeltetésű EuroCity-vonatokra a magyar vasúttársaságtól veszünk jegyet, az minimum 13 euróba kerül, míg az osztrák társaságtól vásárolva 19 euró a jegyek alsó ára. A vasút mellett pedig ott van a buszos konkurencia is, ahol akár 9 euró is lehet egy bécsi út, tehát ezekkel az árakkal kéne felvennie a versenyt a RegioJetnek is.

 

De mi az a RegioJet?

 

Egy 2009-ben alapított cseh magánvasút, mely a csehországi vasúti liberalizáció és piacnyitás után állami támogatás nélkül, a saját piaci kockázatán jelent meg a cseh vasúti személyszállítás gerincét adó Prága-Ostrava vonalon, ezzel megtörve a Cseh Vasutak (ČD) monopóliumát. A piacra a hagyományos kocsikkal közlekedő RegioJeten kívül beszállt még a Stadler FLIRT távolsági motorvonataival közlekedő, szintén cseh LeoExpress is, a verseny pedig jót tett a cseh vasútnak: a ČD a versenytársak megjelenésével

 

jelentősen emelte a szolgáltatásai színvonalát (fedélzeti éttermük például azóta díjnyertes színvonalú), a közlekedés kényelmesebb lett, az utasszámok is emelkedtek.

 

Azóta a RegioJet vonatai a Bécs-Prága vonalon is üzemeltek, sőt, betörtek a szlovák piacra is, a sárga vonatok közvetlen kapcsolatot biztosítanak Kassa és Prága között is, de Pozsonyba is lehetséges a magánvasút szerelvényein utazni. Ám úgy látszik, a cseh és szlovák piac telítődésével a RegioJet és a LeoExpress másképp képzelték el a terjeszkedést: míg utóbbi Lengyelországban kezd el távolsági járatokat üzemeltetni, előbbi a WestBahnnal társulva, és budapesti terveivel együtt dél felé terjeszkedne.

 

Arról, hogy a liberalizáció miért is tehet jót a magyar vasúti személyszállításnak, már tavaly decemberi MÁV-ügyi háborgásomban is írtam a cseh példán keresztül. Tény, hogy az azóta eltelt fél évben a magyar vasút részéről is láthattunk próbálkozásokat, hogy eddig nem tapasztalt módon minőségi szolgáltatást kezdjenek nyújtani – például: étkezőkocsik üzemeltetése a Balatonon, egyre több vonalon jelennek meg a fejújított távolsági, vagy épp az új IC+ kocsik –, kérdés ugyanakkor, hogy ez elég lesz-e az igencsak agresszíven terjeszkedő RegioJet ellenében.

 

BORÍTÓKÉP: Janusz Jakubowski / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nyolc tagállam nem engedné a német elnökséget tárgyalni az EU-s pénzekről és a jogállamiságról, a Néppárt pedig nagyobb szigort szeretne: kemény tárgyalások lesznek.

Strache egy Bécs melletti jósnőhöz és egy dél-burgenlandi sámánhoz járt rontást levetetni és tanácsot kérni. Nem vicc.

Miért ilyen fontos ez a két találkozó? Milyen hatása lesz a tárgyalásoknak a belarusz helyzetre? És miért pont most találkozott Macron a belarusz ellenzék vezetőjével?

Szerintük a kormánynak nincs jobboldali ellenzéke, ezért.

A Fidesz-közeli elemzőcég közvélemény-kutatással támasztja alá, hogy mára annyi a balliberális médiatúlsúlynak.

Szerdán 717 embert nyilvánítottak gyógyultnak a hatóságok, a járvány azonban még mindig elég gyorsan terjed.

A XII. kerületben nagyon nem nézik jó szemmel, hogy Kovács Gergely a nyilvánosságban kritizálja az önkormányzat működését, még az MSZP-s képviselő is kiakadt emiatt. Megkérdeztük, hogy mi történt!

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás