+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. augusztus 1. csütörtök, 18:43
Az Európai Bizottság élére választott német politikus személyesen ment el Zágrábba. Ez ismételten mutatja: a német konzervatívok számára felértékelődött – a visegrádiak renitenskedései miatt – Horvátország és különösen Andrej Plenković. Az EB-elnök az Azonnali értesülései szerint azt is megköszönte a horvátoknak, hogy nem álltak be a visegrádiak közé. Egyben megígérte: támogatja a délkelet-európai ország schengeni felvételét.

Jelzésértékű, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottsága megválasztott elnöke

 

az új EU-tagállamok fővárosai közül elsőként Varsót és Zágrábot kereste fel.

 

Varsó érthető: Lengyelország nagy európai állam, amellyel Németországnak (már csak a problémás történelem miatt is) mindig fontos és szoros kapcsolatai voltak a rendszerváltás óta. Varsóba illik elmennie egy német politikusnak, ha fontos poszthoz jut.

 

De hogy mi legyen a másik kelet-közép-európai főváros, amit az elsők között felkeres, az már nem ilyen természetességgel adódik. Sokáig Magyarország volt fontos német partner – ismét sok tekintetben a határnyitásra visszamenő történelmi okokból. Hiába szolgálja azonban ki az Orbán-kormány messzemenőkig a német tőkés osztály érdekeit, amely mögötte is áll, a politikai osztállyal, különösen a testvéri uniópártokkal nem mindig felhőtlen a viszony.

 

Már a CSU is inkább megy Zágrábba

 

Orbánnak az utóbbi fél évben már az eddig töretlenül Fidesz-barát bajor keresztényszociálisokat is sikerült maga ellen fordítani. Már tavaly az Azonnalinak a CSU egyik fontos Európa-politikusa, Bernd Posselt azt nyilatkozta: szerinte Orbán rossz irányba halad.

 

A Manfred Weber elleni orbáni beszólások után azonban maga a pártelnök, bajor kormányfő, Markus Söder is elfordult Budapesttől. Szó szerint is: közép-európai körútja során Bécs után nem Budapestre indult (amely korábban természetesnek tetszhetett volna), hanem Zágráb, majd Szófia felé. Április végi útja előtt Söder egyenesen azt nyilatkozta:

 

„Talán a múltban Bajorország túlságosan csak Magyarországra koncentrált, amikor Kelet-Európáról volt szó.”

 

Az új politikai partner láthatóan Zágráb lesz, ahol a CDU/CSU-hoz ideológiai alapon is nagyon közelálló kormányfő, Andrej Plenković van hatalmon. A politikus – akár az azonos pártból jövő, de sokkal orbánistább államfővel, Kolinda Grabar-Kitarović-tyal is vállalva az ütközéseket – a jobboldali HDZ-t egy mérsékelt irányba vitte el. Jelenleg a liberálisokkal (HNS) és a kisebbségek külső támogatásával kormányoz, a pártból és a kormányból sikeresen szorította ki a HDZ-t korábban meghatározó radikálisabb köröket.

 

A horvát Andrej Plenković tehát most az a bezzegkonzervatív a keleti végeken,

 

akit a német vagy osztrák konzervatívok szívesen keresnek fel.

 

Zágráb nem hozott sok jót Webernek

 

A horvát kormányfő felértékelődését mutatja, hogy az Európai Néppárt egyik EP-kampányzáró rendezvényére – Angela Merkel német kancellár és Markus Söder részvételével – szintén Zágrábban került sor.

 

MANFRED WEBER ÉS ANDREJ PLENKOVIĆ MÁJUS VÉGÉN MÉG MOSOLYOGVA KAMPÁNYOLT EGYMÁSNAK ZÁGRÁBBAN. SOKAT NEM NYERT EGYIK SE RAJTA.

 

Ez persze nem hozott se Plenkovićnek, se Webernek utóbb sikert: az alsó-bajor politikus elhasalt az EB-elnöki posztért folyó küzdelemben (Orbánnak és Macronnak köszönhetően), Plenković pártja pedig történelmileg rossz eredményt ért el az EP-választáson. Olyannyira benyomult középre a HDZ, hogy tőle jobbra több új erő, politikus is megjelent, akik együttesen – noha nem együtt indultak – a szavazók relatív többségét, több, mint negyedét szólították meg.

 

Plenković azonban megmaradt a nyugati (főleg németnyelvű) konzervatívok kedvencének. Az EB-elnökkereséskor – amint a Politico arról értesült – még az ő neve is felmerült a Bizottság élére. És azt az egykori európai parlamenti képviselőről tudni lehet, hogy szívesen vállalna később nagyobb szerepet az európai politikában.

 

Von der Leyen örül, hogy Zágráb nem része a V4-nek

 

A horvát kormányfő fontosságát mutatja, hogy von der Leyen, a bukott német védelmi miniszterből EB-elnökké avanzsált politikus külön el is ment hozzá – a legtöbb tagállami vezetővel, mint mondjuk ma Orbán Viktorral Brüsszelben találkozott.

 

A szerdai zágrábi látogatás nagyon jó hangulatban telt. Ursula von der Leyen megköszönte Plenkovićnak a támogatást. Amint az Azonnali horvát külügyminisztériumi forrásokból értesült:

 

von der Leyen azt is megköszönte Plenkovićnak, hogy nem közösködik a visegrádi országokkal.

 

Az EB-elnök Zágrábban kijelentette: mindenképpen azon lesz, hogy Horvátország minél hamarabb csatlakozzék a schengeni övezethez.

 

Plenković két fő célt szabott kormánya számára: az euró- és a schengeni övezethez való csatlakozást.

 

Orbán Brüsszelben találkozott von der Leyennel

 

Orbánért tehát már nem jött el von der Leyen Budapestre, pedig megválasztását inkább köszönheti a visegrádi országok kormánypártjainak (vélhetően a szlovák Smer kivételével az összes visegrádi ország kormánypártjának EP-képviselői őrá szavaztak).

 

A MAI BRÜSSZELI TALÁLKOZÓ. FOTÓ: ORBÁN VIKTOR FB-OLDALA

 

A Politico tudósítása szerint Orbán azt emelte ki a mai találkozó után, hogy a bukott német védelmi miniszter megérti Közép-Európát – értve ezalatt persze csak a visegrádiakat, elvégre mondjuk Horvátország kapcsán ez eleve nem is volt kérdéses. Orbán szerint távol tudták tartani „az ideológiai gerillákat” (értve ezalatt vélhetően a legjobb bizottsági elnökjelöltet, Frans Timmermanst), és örül annak, hogy pragmatikus jelöltek kerültek pozícióba.

 

Ursula von der Leyen nem tűnt kritikusnak a magyar kormányfővel szemben:

 

ugyan kiemelte, hogy „mint eddig”, továbbra is fontosnak tartják a jogállami elvek betartását, de ezt egyrészről nem részletezte, másrészről az eddigi politika hatékonyságát jól ismeri már mindenki (Orbánék is).

 

Ursula von der Leyen varsói látogatásán is inkább udvariaskodott, mint kritizált, azaz mind a Fidesz, mind a PiS részéről egyelőre kifizetődni látszik a von der Leyenre leadott voks.

 

NYITÓKÉP: Damjan Tadić / HANZA MEDIA

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A hatóságok nem tudtak volna mindenkit ellenőrizni – többek között erre hivatkozva hozta nyilvánosságra a házi karanténra ítélt emberek nevét a montenegrói kormány.

A Microsoft szerint nem a koronavírus-járvány miatt volt szükség az elbocsátásokra.

Péntekről szombatra sokan, 118-an gyógyultak fel a koronavírusból, de eközben sajnos újabb hét beteg elhunyt.

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás