+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. július 31. szerda, 07:37
Kaliforniában prédikált, kiállt Băsescu és Johannis mellett is, most pedig a szociáldemokrata PSD listáján került az Európai Parlamentbe: ő Chris Terheș atya, aki szerint EP-listás helyének semmi köze Istenhez, nem hajlandó templomban kampányolni, Strasbourgban küzdene a korrupció ellen, miközben meglátogatná Liviu Dragneát a börtönben. Nagyinterjú a román szocdemek újdonsült képviselőjével!

Áprilisban az Azonnali is megírta: a román görögkatolikus egyház kaliforniai egyházmegyéje kirúgott egy papot hivatalától, miután arról kiderült: a posztkommunista, nevében szociáldemokrata román kormánypárt, a PSD európai parlamenti listáján megkapta a biztos befutó negyedik helyet. Chris Terheș atya szerint viszont kirúgásról szó sincs, ő maga kérte elbocsájtását, amíg közhivatalt lát el Brüsszelben és Strasbourgban.

 

A kaliforniai Keresztelő Szent János görögkatolikus misszió egykori papja már Traian Băsescu nacionalista román exelnök felfüggesztése ellen is kampányolt, majd 2014-ben Klaus Johannis erdélyi szász származású regnáló román államfő mellett állt ki, EP-jelölésével pedig Johannis pártjának fő ellenfelénél, a PSD kormánypártnál kötött ki. Szép politikai karrier, de hogyan jutott az EP-be, és mik ott a céljai Chris Terheșnek a következő öt évben? Az új képviselőt a parlament strasbourgi plenáris ülésén kérdeztük.

 

+ + +

 

Megérte?

 

Tessék?

 

Megérte-e bejutni az Európai Parlamentbe a PSD listáján cserébe azért, hogy a kaliforniai görögkatolikus egyházmegye emiatt elbocsátotta papi hivatalából?

 

Nem bocsátottak el. Éppen én kértem, hogy függesszenek fel papi hivatásomból mindaddig, amíg közfeladatot végzek.

 

Nem vagyok hajlandó az egyházat kampányolásra használni, sőt, templomban kampányolni sem.

 

Ezért gondoltam, hogy ez a legtisztességesebb hozzáállás ehhez a helyzethez.

 

Egyáltalán nem hajlandó templomban kampányolni?

 

Igen. Ez így tisztességes a templomba járók felé, a templom ugyanis mindenki előtt nyitva áll politikai hovatartozásától függetlenül. Többször is kritizáltam már politikusokat, amiért ott, az oltár előtt kampányolnak.

 

Az egyház viszont mindig is a közélet integráns része volt. Nem gondolja, hogy elfogadható politikai üzeneteket terjeszteni néha, lévén, hogy a templom is része a közéletnek?

 

Természetesen az egyház mint intézmény a közélet része. Viszont én személyesen úgy gondolom, hogy nem oké az egyház nevében vagy az oltár előtt kampányolni. Ezért is kértem elbocsátásomat a püspöktől, és ezért is nincsen egyházi tisztségem, amíg a közéletben szolgálok.

 

És egyáltalán miért döntött úgy, hogy az Európai Parlamentbe jön? Isteni sugallatra? Vagy esetleg Romániáért, vagy a Román Szociáldemokrata Pártért (PSD) szeretne valamit tenni?

 

Több mint tizenhat éven át dolgoztam az Egyesült Államokban, ahol egy cég üzleti intelligenciáért felelős igazgatója voltam az egyházi élet mellett. De ezek mellett a közéletben, a civil aktivizmus, a jogvédelem és a korrupcióellenes harc területein is részt vettem. De

 

nem vagyok a PSD tagja, semmi közöm nincsen ahhoz a párthoz. Sőt, egyszer még büntetőfeljelentést is tettem a párt elnöke ellen!

 

Liviu Dragnea ellen?

 

Igen.

 

És örül annak, hogy most már Dragnea börtönben ül?

 

Ez nem arról szól, hogy boldog vagyok-e, ez a román bíróságok ítélete. De majd meglátjuk mi lesz – Dragneának számos eszköze van arra, hogy megtámadja ezt a döntést, a végén majd a romániai igazságszolgáltatás megoldja ezt a problémát. Visszatérve a kérdésére: körülbelül négy hónapja Liviu Dragnea és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNȚ-CD, egy kisebb jobboldali, kereszténydemokrata, agrárius-nacionalista párt, melyet 2017-ben kizártak az Európai Néppártból, az idei EP-választásokon pedig a PSD-vel kötöttek megállapodást – a szerk.) elnöke felkeresett telefonon azzal, hogy a PSD bejutó helyet kínálna nekem a listájukon. Beszéltem a családommal, a püspökkel, majd úgy döntöttem, hogy indulok a választáson.

 

Oké, szóval először büntetőfeljelentést tett Dragnea ellen, mire Dragnea felhívja azzal, hogy adna önnek egy bejutó helyet az EP-listájukon?

 

Nem, nem erről van szó. Sok román politikus ellen tettem már büntetőfeljelentést: ha úgy gondoltam, hogy helytelenül cselekednek, felemeltem a hangomat. Az elsők között voltam, akik 2015 óta felszólaltak a román igazságszolgáltatásban végbemenő visszaélések ellen, meg az ellen, hogy a román titkosszolgálatok beavatkoztak az igazságszolgáltatásba.

 

Már akkor beszéltem ezekről az ügyekről, amikor ez még tabunak számított.

 

És mi jött először, Dragnea ajánlata a PSD-listán, vagy a büntetőfeljelentése ellene?

 

A büntetőfeljelentés 2016-ban volt.

 

Akkor a PSD megbocsátott önnek.

 

Dragnea akkor csinált valamit, utána kéne néznem a részleteknek. De miután benyújtottam a büntetőfeljelentést, két hónap múlva ejtették az ügyet. Az EP-választási ajánlat meg idén történt, három évvel azután.

 

A PSD listáján az igen előkelő, tuti befutó negyedik helyet kapta meg. Miért? Látszólag nincsen magasabb politikai tapasztalata, az európai politikában sem vett részt. Szóval mi történhetett, jó kapcsolatai voltak, vagy Isten segítette?

 

Ennek semmi köze a jó kapcsolatokhoz, vagy Istenhez. Ahhoz van köze, amit az Egyesült Államokban csináltam a román demokrácia és a jogállamiság támogatása érdekében.

 

Ezért kaptam ezt a helyet, még annak ellenére is, hogy sem a román, sem az uniós politikában nem vettem részt közvetlenül eddig. De annál inkább részt vettem a román, az európai és az amerikai tisztségviselőkkel való tárgyalásokban a Romániát érintő kérdésekben a jogállamiság és a korrupcióellenes harc témaköreiben, és egyéb, Románia és az Egyesült Államok kapcsolatát érintő témákban.

 

 

És mik a fő céljai itt az Európai Parlamentben? Egy ötéves brüsszeli nyaralás, vagy ennél valamivel több?

 

Részben azért fogadtam a listás helyezést és az EP-képviselőséget, hogy a román állampolgárok hangja legyek. Több éve azt látjuk, hogy az európai intézmények és a románok eltávolodtak egymástól, és ezért is növekszik Romániában meg egész Európában folyamatosan az euroszkepticizmus. Ezért is kértem, hogy a PETI-szakbizottság tagja lehessek (az Európai Parlament Petíciókért felelős bizottsága, melynek célja, hogy az állampolgári petíciókban felvetett problémákra adjon választ – a szerk.). A másik célom, hogy biztosítsam, hogy a romániai jogállamiság kérdésében korrekt, az alapvető jogokat tiszteletben tartó megközelítés érvényesüljön. Végül pedig egyes közlekedéspolitikai kérdésekben is részt vennék, ezért csatlakoznék a TRAN-bizottsághoz is (az EP Közlekedési és Idegenforgalmi szakbizottsága – a szerk.).

 

Akkor az egyik fő cél a jogállamiság tisztelete. Ezek alapján támogatna-e egy hetes cikkely szerinti eljárást Románia ellen? Ezt egyes politikusok már be is lebegtették, miután úgy érezték, hogy a jogállamiságot a PSD nem igazán tartja tiszteletben...

 

Jó, de tudja, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás végrehajtásának megszabott menete van. Szóval itt nem az én véleményemről van szó, itt az egész eljárásnak le kell folynia, át kell mennie a Tanácson is...

 

Igen, de arról az Európai Parlamentnek is szavaznia kell. Szóval, ha egy Románia elleni hetes cikkely szerinti eljárást az EP elé terjesztenek, megszavazná?

 

Nos, ezt majd meglátjuk, ha beterjesztik.

 

Az előbb azt is említette, hogy Romániában növekszik az euroszkepticizmus. Ebben egyébként a Romániának az EU-ban több tiszteletet követelő PSD-nek nincsen jókora szerepe?

 

A szkepticizmus elsősorban az állampolgárok megfigyeléseiből, észleléseiből adódik. Szóval az Európai Parlament tagjaiként a mi dolgunk az, hogy elmagyarázzuk az embereknek az európai intézmények fontosságát, és kicsit közelebb hozzuk egymáshoz az intézményeket és az embereket.

 

Ön támogatta már Traian Băsescut 2012-ben, majd odaállt Klaus Johannis mellé is 2014-ben, most pedig a PSD listáján indult. Nincs ebben a politikai karrierben kicsit sok 180 fokos fordulat?

 

Sosem bizonyos emberek, hanem bizonyos elvek mellett álltam. Vannak szabályok, amelyeket tiszteletben kell tartanunk egy társadalomban. Lehet, hogy vannak politikusok, akiket már kritizáltam az elmúlt években, de ha az igazságszolgáltatás visszaéléseket követ el velük szemben, és az alapvető jogaikat tiporják el, akkor fel fogok szólalni mellettük. Néhányukat még a börtönben is meglátogattam!

 

Dragneát is meg fogja látogatni?

 

Amint visszamegyek Romániába, igen! Sok embert látogatok meg a börtönben, olyanokat is, akiket nem ismerek. Ez keresztényi és állampolgári kötelességem.

 

És imádkozik személyesen Dragneáért?

 

Sok mindenkiért imádkozom.

 

Mit fog neki mondani, ha meglátogatja? És egyébként ön szerint bűnös Dragnea, vagy csak politikai ügyet csináltak ellene?

 

Azt, hogy miről fogok vele beszélni, nem oszthatom meg önnel, mert minden ilyen beszélgetésem bizalmas keretek között zajlik. De azt, hogy bűnös-e, már az igazságszolgáltatás dolga kideríteni, és persze a romániai embereké, hogy megbíznak-e benne.

 

Másik téma. Ön negyedik helyet kapott a PSD listáján, de a párt ennek ellenére is gyengélkedett a választásokon: a PSD „főellensége”, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is megelőzte, és az USR-PLUS-szövetség is ott lohol a nyakukon. Mit csinált rosszul a PSD a kampány során, vagy az elmúlt években?

 

Pár fontos tényt elfelejtett megemlíteni. Például a PSD idén körülbelül ugyanannyi szavazatot kapott, mint az öt évvel ezelőtti EP-választáson.

 

Igen, de 2016-ban a PSD meg óriási győzelmet aratott a parlamenti voksolás során.

 

De az másféle választás volt. 2016-ban például a PNL másfél millió szavazatot veszített a parlamenti választásokon az önkormányzati voksoláshoz képest, de ezt más-más választásokon érték el. Almát az almával lehet összehasonlítani, nem a naranccsal. Szóval körülbelül ugyanannyi szavazatot kapott a PSD a két EP-választáson, de idén az volt a nagy kihívás, hogy egy csomó ember szavazott azért, mert utálta Dragneát, vagy a PSD-t, sokan érzelmi alapon szavaztak.

 

Jelenleg a PSD oldalán áll, ha épp úgy adódnak a dolgok, el tudja képzelni, hogy átmegy a PNL-hez, vagy az USR-PLUS-hoz?

 

Mint mondtam, most és a jövőben is az elvek talaján fogok állni. Ha úgy gondolom, hogy bármelyik másik párt egy jó ügy mögé áll be, támogatni fogom abban, ha pedig a PSD olyasvalamit támogat, ami nem helyes, azt én sem fogom elfogadni. Ilyen egyszerű.

 

 

És mi a helyzet Ursula von der Leyen megválasztásával? Őt megszavazta az erről szóló EP-szavazáson?

 

Szavaztam.

 

Igen, de von der Leyenre?

 

Tudja, titkos szavazás volt.

 

Akkor nem akarja elmondtani?

 

Nos, titkos szavazás volt.

 

Nem problematikus az egy kicsit, hogy nem tudjuk, hogy név szerint ki hogyan szavazott? Így a képviselőket sem tudjuk ezen számonkérni, és nagyon szoros volt a szavazás végeredménye. Szóval nem lenne jobb egy név szerinti szavazás?

 

Személyesen nem lenne semmi problémám azzal, ha a szavazás elektronikus, látható, és átlátható lenne mindenki számára.

 

Akkor miért nem mondja el most nekünk?

 

Mert mindattól függetlenül, amit az előbb mondtam, a szavazás titkos volt. Szóval annyit tudok mondani, hogy

 

a szavazás titkos volt, azon én is részt vettem, de ha nyílt lett volna, azzal sem lett volna semmi gondom. Ez tisztességes is lett volna az európai állampolgárok felé.

 

Akkor volt valamilyen elvárás ön felé a szocialista frakció részéről, vagy a PSD-delegáció felől, hogy nem szabad beszélnie arról, hogyan szavazott?

 

Nem, ilyen típusú iránymutatást nem kaptam. A szavazás napján volt az S&D-képviselőcsoportnak egy találkozója, ahol a frakció többsége támogatta von der Leyen jelölését. Ami pedig a román S&D-delegációt illeti, mi is támogattuk.

 

És a frakció ki is adott egy közleményt, miszerint támogatni fogják az azóta már megválasztott jelöltet. Akkor a PSD sem kivétel?

 

A szocialisták román képviselőcsoportjának vezetője nyíltan is von der Leyen támogatása mellett állt ki, ez a delegáció hivatalos álláspontja.

 

És azt elmondja, hogy miért lett ez a hivatalos álláspont?

 

Ennek számos oka van. Ha összehasonlítja a szavazás napján mondott beszédét azzal, amit az azt megelőző héten Brüsszelben adott elő a frakciónkban, látja, hogy sok, az S&D-nek fontos szociális kérdés mögé beállt. De mindez nem is jelenti azt, hogy az egész frakció, vagy akár én, elfogadnánk mindent, amit von der Leyen mondott. Például én soha nem fogok támogatni egy európai hadsereget.

 

És egy Európai Egyesült Államokat? Von der Leyen már korábban nyíltan is kiállt Európai föderalizációja mellett (igaz, ezt a kijelentését EB-elnökké történő megválasztását követően visszavonta – a szerk).

 

Ezt nem tudom támogatni.

 

Feltételezem, hogy a PNL az Európai Néppárt tagjaként szintén leszavazott von der Leyenre. Nem problematikus, hogy ebben a kérdésben együtt szavaztak a legnagyobb politikai ellenfelükkel?

 

Miért is lenne?

 

Mert a belpolitikában megfizethetik az árát.

 

A politikus feladata nem az, amit látunk Romániában, Magyarországon, meg még sok más helyen, hogy folyton harcoljon a másik ellen. A politikus feladata, hogy állampolgárok bizonyos csoportjait képviselje, a mi célunk pedig az, hogy közös nevezőre jussunk.

 

Nem hiszem, hogy az lenne a megfelelő út, ha csak azért szavaznánk valamire, vagy valami ellen, mert a másik az ellenkező irányba szavazott.

 

Egy másik probléma: Ursula von der Leyenre az EP-választáson senki nem szavazhatott, nincsen közvetlen demokratikus felhatalmazása az uniós állampolgároktól. A jelölésének módját nem találja aggályosnak?

 

Az egyik csúcsjelöltet sem fogadta el az Európai Tanács. Viszont erről a kérdésről beszélnünk kell, mikor a Szerződéseket tárgyaljuk újra, most viszont ezt kell elfogadnunk. Valahol meg kellett húzni a vonalat, és odaültetni valakit. Senki sem érzi úgy, hogy száz százalékban nyert, de senki sem tartja magát száz százalékig vesztesnek sem.

 

És mik a hosszú távú tervei itt az Európai Parlamentben?

 

Egyelőre a következő öt évre koncentrálok, hogy betartsam az ígéreteimet. Meglátjuk, mi lesz utána.

 

Visszamenne prédikálni a mandátuma lejártával?

 

Nos, mihelyst kitöltöttem a mandátumomat a közéletben, igen. Az elbocsájtásomról szóló püspöki rendeletben is az áll, hogy amíg a közéletben szolgálok, nem viselem a hivatalomat, de ha úgy döntök, hogy visszamennék, megtehetem.

 

FOTÓK: Chris Terheș / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kövér László szerint az európai integráció tulajdonképpen olyan, mint a nácizmus, a sztálinizmus, és az amerikai imperializmus.

Behrouz Boochani korábban úgy nyert ausztrál irodalmi díjat, hogy egy ausztrál menekülttáborban tartották őrizetben, most Új-Zélandtól kapott ideiglenes vízumot.

Thierry Breton és Adina Vălean is átment a meghallgatáson, csak a magyar biztosjelölt fog kapni még plusz kérdéseket.

A magyar jelölt jó teljesítményt nyújtott, de nem tudta elhitetni, hogy biztosként le tudna szakadni az Orbán-kormányról.

Csak azért, hogy aztán pár hét múlva ki is lépjenek – már ha tényleg kilépnek. Von der Leyennek főhet a feje, ki tudja, mikor lép hivatalba a már most is késő új Európai Bizottság.

Bedőlni látszik a Le Pen-ellenes fal: egyre több baloldali szavazó választaná egy második fordulóban a szélsőjobboldali politikust a jelenlegi elnök ellenében. Te hogy döntenél?

A hét kérdése

„Támogasson téged a Momentum!” – hangozhatna a mondat azoktól, akiken megpróbáltak segíteni Fekete-Győrék az elmúlt napokban.

Azért ide elnéznénk

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás