+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Egyed Janka
2019. július 29. hétfő, 16:35
​Lassan négy éve foglalkozom intenzíven a hajléktalanság kérdésével, és nagyjából ennyi ideje visszhangzik a szakmában az Elsőként Lakhatást módszer, mint csodafegyver. De biztos működne itthon?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Amikor először hallottam a hajléktalanság elleni küzdelem finn koncepciójáról egy konferencián, az ötlet nekem is rögtön megdobogtatta a szívem.

 

Hiszen mi sem egyszerűbb és logikusabb, mint hajléktalanoknak lakást biztosítani, hogy ne legyenek többé hajléktalanok.

 

A konferencia végére viszont elbizonytalanodtam: nem túl szép és nem túl egyszerű-e ez ahhoz, hogy igaz legyen? Rengeteget segített, hogy közelebb kerüljek a problémához az, hogy néhány éve önkéntesként dolgozom a Diótörés Alapítványnál, de máig jóval több a kérdésem, mint az esetleges válaszom.

 

Az első és legfontosabb kérdésem például az, hogy vajon a hazai környezetben is hasonló csodafegyverként működne-e az Elsőként Lakhatást-módszertan?

 

A finneknél bevált, de nálunk nem biztos, hogy beválna

 

Nem ismerem tüzetesen a finn helyzetet, de az összefoglalókból egyértelműen úgy tűnik, hogy számukra bevált ez a módszer. Ebből viszont még nem következik egyenesen, hogy itthon is ez a létező legjobb és leghatékonyabb megoldás a hajléktalanság kezelésére. Felelős adófizető állampolgárként viszont nem egy jónak tűnő megoldást szeretnék, hanem a lehető legjobbat és leghatékonyabbat, hiszen a Magyarországon rendelkezésre álló adóforintok sokkal szűkösebbek a szociális területen, mint Finnországban. Nekünk még jobban át kell gondolni, mire költjük a pénzt.

 

Számomra az első felvetődő kérdés, hogy mennyi az annyi, lenne-e itthon minderre keret. A Politico cikke alapján Finnországban az első 10 év nagyjából 95 milliárd forintba került. Évente 9,5 milliárd. Ez nem is tűnik lehetetlennek, viszont rögtön felvet pár további kérdést. Nálunk ez ugyanennyi lenne?

 

A hajléktalanok száma a finn statisztikák szerint 8000 fő körül mozog, míg nálunk ezt a számot minimum 15000-re becslik. Ehhez hozzátartozik még, hogy általánosságban a hazal lakhatási szegénység sokkal súlyosabb, mint Finnországban. A Habitat for Humanity 2018-as jelentése alapján országosan 2-3 millió ember él lakásszegénységben, azaz megfizethetőségi, lakásminőségi és energiahatékonysági, területi, illetve jogi szempontból az átlagosnál rosszabb, kiszolgáltatottabb helyzetben élnek.

 

Adja magát a kérdés tehát, hogy hogyha a 15000 hajléktalan ember harmadára tíz év alatt ráköltünk legalább 100 milliárd forint körüli összeget, hogy őket sikerüljön rehabitálni, akkor ezzel párhuzamosan nem kellene azokat a lakásszegénységben élőket is segíteni, akik ugyan a saját lakásukban, de szintén napi szinten küszködnek?

 

Ha a válasz az, hogy de, segíteni kéne őket is, akkor valószínűleg nagyot ugranak a felvetődő költségek is.

 

Ha azt mondjuk, hogy nem, csak a hajléktalanság megoldására kell fókuszálni, akkor viszont jó esély van rá, hogy a hajléktalanság újratermelődik. Hiába sikerül a 15000 főből 5000 embert rehabilitálni, a lakásszegénységben élő 2-3 millió emberből 10 év alatt gond nélkül válhat több ezer ember hajléktalanná.

 

Máshogy működik az ellátórendszer

 

A következő elgondolkodtató különbség a finn és a magyar lehetőségek között az ellátórendszer általános működése. Amit leginkább megtanultam a Diótörés Alapítványnál, hogy a hajléktalanság nemcsak a lakás hiányából származik. A hajléktalan emberek gyakran küzdenek pszichés problémákkal, lehetnek súlyos egészségügyi problémáik és gyengébb szocializációs képességeik, illetve sokszor szűkös a kapcsolati tőkéjük.

 

Mivel a problémacsomag komplex, a kilábalás még inkább az.

 

Míg Finnországnak jó az egészségügyi ellátórendszere és megbecsültebb a szociális szakma, itthon nehéz a túlterhelt és alulfinanszírozott egészségügyi rendszerre vagy a küszködő szociális rendszerre támaszkodni.

 

Még ha pénz és akarat lenne is, kulcsszakemberekből számomra elképzelhetetlen, hogy legyen elegendő ehhez a programhoz, ahol adott esetben házhoz kell menni a szociális munkásnak, a pszichiáternek és a pszichológusnak a felépülés ideje alatt. Itthon a szociális szférában hatalmas a munkaerőhiány, a pszichiátriai ellátórendszer pedig hasonlóképp haldoklik.

 

Szóval összegezve, egy magát felelősnek tartó adófizető állampolgár kérdései: honnan lenne erre pénz? Kikre lesz pénz? Honnan lesznek hozzá szakemberek? Biztos ezzel a módszerrel tudunk itthon a leghatékonyabban, a legtöbb embernek segíteni? Nem lehet, hogy „mindössze” annyi a fő tanulság a finn példából, hogy lehet máshogy és érdemes új irányokon, hazai alternatív megoldásokon gondolkodni?

 

A szerző közgazdász, a Diótörés Alapítvány munkatársa. Vitatkoznál vele? Ide írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Belgrádban kedd este kezdődött kormányellenes tüntetések hajnalig nyúltak, a rendőrség brutálisan kezdte el a köveket dobáló tömeget feloszlatni. Mindkét oldalon tucatnyi sérült van. De mi vezetett ide?

Rövid ideig tartott a szerb koronavírus-siker: a választások után két héttel ismét kijárási korlátozásokat vezethetnek be.

Itt a nyár, itt a főszezon, a budapesti reptér mégis inkább szellemvárosra hasonlít.

Adrian Solomont és Irinel Ioan Stativăt nem hatotta meg a személyzet kérése, aztán a balhé során még az őket megbüntető rendőröket is szidták kicsit egy bukaresti gyorsétteremben.

Ahhoz, hogy Magyarországról valaki ellen eljárást indítsanak, részes tagállamban vagy ottani céggel kell az EU-s pénzt elcsalni. Ezt maga Laura Codruța Kövesi mondta nekünk.

A járvány súlyosságát
tagadó brazil elnök már
napok óta tüneteket mutatott.

A Windows File Recovery évtizedes szenvedésnek vethet véget: nem kell attól tartanunk, hogy véletlenül töröljük az értékes dokumentumainkat!

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás