+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. július 27. szombat, 19:15
A magyar miniszterelnök tusványosi beszédei a valóságtól való szóvirágos elrugaszkodásról szólnak. A szokásos elemek mellett az idei beszéd egyetlen érdekessége, hogy új ellensége lett hazánknak. Orbán Viktor ezúttal Finnországnak szólt be. Igen, Finnországnak! Ő! A nyakig sáros Tusványosról!

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Ha július vége, akkor Tusványos. Ha Tusványos, akkor medvék, kosz és sár. És persze Orbán Viktor, akiben a három mindegyike valamiként megvan.

 

Mi így győzünk, kuss!

 

Idei beszédét igazából meg se kellett hallgatni.

 

Az Azonnali – mint egy igazi gondoskodó lap – meg is kímélte az olvasóit attól, hogy a szombatot egy pocakos, idősödő, kelet-európai építési vállalkozó fejhangjával kelljen indítaniuk.

 

Aki előre bekészítette az Azonnali Orbán-beszéd-bingóját, az tudhatta előre, mire számíthat:

 

az általunk betippelt tizenhat semmitmondó frázisból tizenhárom be is jött.

 

Igen, volt Nyugat alkonya, Soros György, migráció, meg hogy mi így szállunk le a biciklikről, kuss.

 

Például Orbán Viktortól megtudhattuk, hogy ő úgy győzi le a gonosz liberálisokat, hogy kigáncsol egy bajor katolikust, majd megszavaz egy északnémet liberálist. Sajátos logika, de hát Orbán Viktor már többször is elmondta: csavaros észjárású nép vagyunk.

 

Magyarország ellenségének lenni persze ilyen körülmények között nem is olyan rossz.

 

Akivel szemben Orbán Viktor nagy hangon szabadságharcot hirdet, azzal már vagy régen halkan üzletel, vagy nem tudta eleve legyőzni.

 

Nem leszünk finnek!

 

Éppen ezért Finnország helyében sem ijednénk meg.

 

Ezt azért mondjuk, mert idén a finnek lettek betalálva. Igen, a nyakig sáros Tusnádfürdőn (Băile Tușnadon) Orbán Viktor és alkalmazottai azon rötyögtek, hogy jaj hát, ugyan kérem, Finnországban is az Oktatási Minisztérium alatt van a Tudományos Akadémia, és még Alkotmánybíróságuk sincs, muhahaha. Mintha Magyarországon ugyanaz a minőség lenne a kormány alá rendelve működni, mint Finnországban.

 

Az, hogy Finnország lett az új ellenségünk, azonban nem a finneknek, hanem a még gondolkodni képes magyaroknak szörnyű hír.

 

Igaz, ezt a harcot Orbán tényleg egykönnyen meg fogja nyerni, és büszkén kürtölheti majd világgá: nem lettünk Finnország. Nálunk a kórházban igenis omlik a vakolat, az iskolákban igenis a múlt század honol még, és a sajtó szabadsága tényleg annyi, hogy Tusványoson államtitkárok simogathatják meg a KESMA fejét.

 

Európa erős embere”

 

Van azonban az orbáni elrugaszkodásnak egy évről évre visszatérő eleme, amit a jobboldali csahosai (emlékezzünk csak a Heti Válasz egykori címlapjára) vélhetően talán tényleg el is hisznek. Orbán Európa erős embere.

 

Ő szabja az irányt, rá figyel Párizs, Madrid és Amszterdam.

 

A jobboldali holdudvar Orbánt már európai léptékű politikusként kezeli. Noha mára a fideszes propagandában a kötőjel sem igaz, tény: Orbán európai vezető és látnoki szerepét tényleg komolyan gondolják, elhiszik. Nem ismerik ugyanis a nyugat-európai életet és gondolkodásmódot. Az orbánizmus csak a Magyarország nevű szellemi fekete lyukban tud tenyészni, már Szlovéniában is teljes kudarc volt az orbánista export.

 

Az európai izmozást azonban Orbán most is folytatta, holott minden ellenfele már felállt az asztaltól.

 

A mostani beszéde egy orrbarúgás utáni hetvenkedő önigazolás volt. Egy olyan fél éven vagyunk túl, ami egy valamit bizonyosan megmutatott: Orbán Viktor csak Magyarországon világhíres.

 

Mielőtt még teljesen elhisszük a nagy mesemondó újabb történetét a győztes brüsszeli csatájáról, rögzítsük a közelmúlt tényeit.

 

Idén Orbán Viktor kivont karddal nekiment Jean-Claude Junckernek, azaz a saját pártcsaládja által jelölt európai bizottsági elnöknek. Arra számított: többen is követik majd őt. A Fidesz ideológusai tényleg elhitték, hogy az orbáni delirálás a hanyatló Nyugatról Nyugaton többséget szerezhet. Ezért be is izzították a gombnyomásra működő droidokat, akik a KESMA különböző papíralapú termékeiben mondták fel a pártdirektívát: az Európai Néppárt ideje lejárt, ki kell lépni, ott vár már ránk Matteo Salvini tárt karokkal.

 

Orbán minden bizonnyal arra számított: Magyarországon (életében először) tényleg elhozza a szavazatok kétharmadát, Matteo Salvini addigra összehozza az EU összes kritikusát Thierry Baudet-tól Andrej Babišig, és ő szépen átvonul üdvrivalgás közepette az Európai Parlament első, de legalábbis második legerősebb frakciójába.

 

Ezzel szemben mi is történt? A Fidesz messze elmaradt a kétharmados szavazat- és mandátumaránytól, a szélsőjobbos szövetségeseit pedig még a Zöldek is megelőzték. Az Európai Parlamentben a baloldali, zöld és liberális pártoknak van többségük, az Európai Néppárt pedig a Fidesz képviselői nélkül is megőrizné vezető szerepét. Ahogy az EP-választás után írtam:

 

Magyarországon Orbán, Európában a DK és a Momentum győzött.

 

Európában persze aztán visszatért (megmaradt) a status quo: Európában ugyanis nem huszárvágással győznek, ahogy azt Orbán a székelyeknél elmeséli.

 

Történetéből ugyanis nem csak az maradt ki, hogy az európai parlamenti választásra felépített céljai (széljobbos áttörés Európában) összedőltek. De az is, hogy ő azon Emmanuel Macronnal közösen akadályozta meg a valóban nem túl alkalmas (dehát egykoron a Fidesz által is jelöltté megszavazott) Manfred Weber EB-elnökségét és a Spitzenkandidat-rendszer érvényesülését, aki az EP-választási kampányban még legfőbb ellenfeleként jelent meg.

 

Vélhetően persze majd Macron is elmeséli az En Marche szeptember elejei, bordeaux-i nyári egyetemén, miként verte meg ő Orbánt.

 

Magyarországon győzi le Orbán Európát

 

Orbán persze ezt talán még maga is érzékeli, bár beszédeit hallgatva, látva, azért

 

egyre kétségesebb, hogy van-e valami kognitív kapcsolata még a valósággal.

 

Éppen ezért a beszéd egyes elemei elemzésre is méltatlanok. Tömérdek írás bizonyította már be, hogy álságos szabadságharca nem más, mint a német tőke kiszolgálása. Ahogy arról se kell már a gondolkodni még képes embereket győzködni, miért teljesen történelmietlen és veszélyes éppen Közép-Európában – ráadásul a többnemzetiségű Erdélyben, a magyarok és románok lakta Székelyföldön – a multikulturalizmus ellen heccelni.

 

A beszéd egyetlen tanulsága ezért tényleg annyi: Orbán nem hajlandó veszíteni.

 

Európában hiába kapott egy maflást, azért az Isten háta mögötti Tusnádfürdőn (Băile Tușnadon) még

 

az övéi előtt – mint valami régen visszajáró alkoholista a sarki kocsmában – ő lehet a nők bálványa, Európa megmentője.

 

Ha Magyarországon bármikor történne egy rendszerváltás, egy antikommunista fordulat, amely a jelenlegi posztkommunista rendszert elsöpörné, akkor azonban félő: Orbán nem elégedne meg azzal, hogy a székelyeknek elmesélje aztán, de bizony ő nyerte meg azt a választást. Mert európai győzelmeiről tényleg csak mesélni tud, szava Brüsszelben nem sokat ér. Magyarországot azonban vasmarokkal fogja – azaz itt nem csak mulatságos következményei lesznek annak, ha egyszer veszítene.

 

Olvasnál még Techet Pétertől? Ide kattints!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Szigorúbb korlátozások várnak azokra, akik nem vesznek részt a tömeges tesztelésen.

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

A szokásos ellenzéki tüntetés mellett a hétvégén a rezsim mellett is lesz egy tüntetés.

A zoknik azonban kevesebb, mint 2000 eurót értek.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Ha vannak megunt ruhadarabjaid, akkor most elcserélheted őket. A gazdátlanul maradt ruhákat jótékony célokra ajánlják majd fel. Október 24, Auróra.

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás