+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2019. július 24. szerda, 21:12
Tényleg megismerhető lett volna egy 15 dolláros tévé-előfizetésből minden, amit a Mueller-jelentés állít? Mítosz lenne Trump oroszokkal való összejátszása az elnökválasztási kampányban? Tényleg csak a demokraták rendelték meg Robert Mueller jelentését? És egyáltalán: okosabbak lettünk-e a különleges ügyész szerdai meghallgatása után? Mutatjuk a részleteket!

Beszámolt az Egyesült Államok Kongresszusa előtt Robert Mueller különleges ügyész szerdán arról a jelentéséről, amelyet a 2016-os amerikai elnökválasztásba való beavatkozásról és Donald Trump elnök kampányának állítólagos oroszok általi támogatásáról készített. Mint ahogy azt reggeli cikkünkben is leírtuk, Mueller sok kérdésre nem válaszolt, mivel az igazságügy minisztériumtól kért ajánlása szerint nem beszélhet olyan témákról, ami jelenleg is büntetőeljárás alatt áll, az állam számára kényes adat, vagy pedig olyan ügyek, amire felhatalmazása nem szól.

 

Lavírozás a kínos kérdések között

 

Eskütétele után öt perces nyitóbeszédében kiemelte, hogy csapata objektív és kritikus hozzáállással végezte el munkáját. Beszédében kiemelte, hogy nyomozásuk során 30 embert vádoltak meg, 7 embert már el is ítéltek, illetve további 7 ember tárgyalása zajlik jelenleg, majd hangsúlyozta, hogy munkájuk során csak is a tények és a jogszabályok betartása érdekelte őket, illetve arra törekedtek, hogy a nyomozásra csak annyi időt szánjanak, amennyi feltétlenül szükséges.

 

A vallomása során Mueller nagyon ügyelt arra, hogy ne hozza magát kompromittálható helyzetbe. A meghallgatása első felében nagyon sokszor kérdezett vissza a kérdésre, és az ülés folyamán amikor a jelentésre hivatkoztak, mindig kérte, hogy mondják el az oldalszámot neki is, hogy közben ő is olvashassa. Válaszai során, amikor konkrét példákról kérdezték, sokszor elhárította a kérdést, mondván, hogy nem akar spekulálni, vagy visszairányította a képviselőket a jelentés szövegéhez.

 

Innentől kezdve pedig elkezdődött a verseny: vajon kinek a narratívája lesz erősebb, és melyik párt tudja véghezvinni előre megírt forgatókönyvét?

 

Republikánusok: Az egész nyomozás egy hazugságra épült

 

A Republikánus Párt stratégiája a nyomozás, illetve maga Mueller hitelességének a megkérdőjelezése volt, illetve rámutattak, hogy a jelentésnek jogilag nem sikerült bebizonyítani az összejátszást Trump kampánycsapata és az oroszok között. Ennek megfelelően már az első republikánus képviselő, Doug Collins, a bizottság alelnöke is a jelentés jogi pontatlanságaira és a bizonyítékok elégtelenségére hívta fel a figyelmet, aminek a történetét utána a többi republikánus képviselővel szépen kibontottak.

 

A republikánusok a bizonyítékok elégtelensége mellett a közvéleményt is jobban érdeklő orosz összejátszásról, illetve annak jogilag nem kimerítő bizonyításáról kérdeztek, mire

 

Mueller többször is kimondta, hogy jogilag az elnök nem játszott össze az oroszokkal.

 

Több republikánus politikus is felhívta a figyelmet, hogy a nyomozás során 19 ügyvédből 14-et még a demokraták neveztek ki, akik közül többen is nyíltan a Demokrata Párt szavazói, illetve adományozói. A republikánusok szerint emiatt egy előre megtervezett támadás volt a nyomozás Donald Trumppal szemben, egyik legnagyobb érvként azt a Peter Strzok-ot, a nyomozásban egy ideig résztvevő FBI ügynököt hozták fel, aki a nyomozás alatt munkatársával Trumpot kritizáló SMS-eket váltott. 

 

A republikánusok szerint nemcsak a csapat összetételével volt probléma, hanem már magának a nyomozásnak az elindításával: a nyomozást ugyanis a Steele-dosszié robbantotta ki, amit a korábbi MI-6 titkosügynök, Christopher Steele állított össze, benne érzékeny adatokkal az akkor még csak elnökjelölt Donald Trumpról. A titkosügynököt demokrata politikusok kértek még fel, és a 2016-os kampányban Clinton is felhasznált belőle információkat. 

 

Ezen felül Robert Mueller kinevezését és nyitóbeszédében elmondottakat is megkérdőjelezték. A republikánusok ugyanis arról faggatták a különleges ügyészt, hogy a kinevezése előtt több alkalommal találkozott Jeff Sessionnel (akkori igazságügyminiszter), annak helyettesével, Rod Rosensteinnal és magával Donald Trumppal is. Ezekről a találkozókról a republikánusok azt kérdezték Muellertől, hogy felajánlották-e neki az FBI igazgatói címét, amire Mueller kitérően azt választolta, hogy ő csak tanácsot adott.

 

A republikánusok legvégső érve az adófizetők pénzének elpazarlása volt. Debbie Lesko, republikánus képviselőnő ugyanis elmondta, a jelentés a Washington Postra 60, a New York Timesra 75, míg a Fox Newsra 25 alkalommal hivatkozik, azaz szerinte

 

egy 15 dolláros kábeltévé-előfizetésből is meg lehetett volna ismerni a nyomozás anyagát, nem kellett volna több millió dollárt kifizetni Mueller csapatának.

 

Demokraták: Utalgatás az impeachmentre

 

A demokraták taktikája ezzel szemben jóval összetettebb volt. Ugyanis nekik nem volt elegendő hiteltelenné tenni a jelentést, nekik fel kellett építeni az ügyet, és belekényszeríteni Muellert, hogy Trumpra terhelő információkat mondjon élő adásban, és utaljon az impeachmentre.

 

Már az első kérdező, a bizottság elnöke nekiszegezte a kérdést, hogy szerinte Trump hazudik akkor, amikor azt mondja, hogy a jelentés felmentette őt, amire Mueller igennel válaszolt, majd a következő kérdésre, miszerint a bizonyítékok alapján felmentené-e Donald Trumpot, azt mondta nem. Innentől kezdve a demokraták elsősorban az igazságszolgáltatás akadályoztatásának vádját próbálták felépíteni, miszerint

 

az elnök, visszaélve hatalmával, próbálta ellehetetleníteni a nyomozást, illetve csapatának tagjait hamis tanúzásra bíztatta.

 

A demokraták végig a jelentésre hivatkozva hoztak fel példákat, Trump miként akadályozta a nyomozást. Megemlítették a Fehér Ház korábbi jogi képviselőjét, Don McGahnt, akit Trump arra kért, hogy utasítsa a nyomozást felügyelő Rod Rosenstein, igazságügyminiszter-helyettest, hogy rúgja ki Muellert, majd amikor a New York Times beszámolt erről, kérte McGahnt, hogy hivatalos nyilatkozatban ítélje el a cikket és hazudjon Trump érdekében. 

 

Muellertől többször megkérdezték, hogy Trump ilyen jellegű kérései bűncselekménynek számítanak-e, amire az ügyész kitérő választ adott, majd amikor rákérdeztek, hogy ha bárki más buzdít valakit hamis tanúzásra, akkor elítélnék-e a bíróságon, akkor az ügyész igent mondott.

 

A demokraták a republikánusok azon érvét, miszerint Trump nem akadályozhatta a különleges ügyész nyomozását, hiszen Muellert nem rúgták ki, és lefolytathatta nyomozását, azzal cáfolták meg, hogy

 

Mueller kimondta élő adásban, attól, hogy ha nem hajtják végre a parancsokat, attól az még továbbra is bűncselekmény.

 

A legvégén Veronica Esocbar kérdezte meg Muellertől, hogyan értette a jelentésben, hogy „nincs felhatalmazása vádemelésre, mivel az alkotmány ezt nem teszi lehetővé”, akkor az alkotmányos elmozdításra (impeachment) gondolt-e. Mueller erre nem kívánt válaszolni, de amikor a demokrata képviselőnő megkérte, hogy mondjon egy példát, milyen alkotmányos mód van a vádemelésre, Mueller elmondta, hogy a demokrata politikus pont most mondott egyet.

 

De ennél közelebb nem kerültek a demokraták ahhoz, hogy Mueller utaljon az impeachmentre, sőt, bármikor ilyen kérdésre került sor, azzal hárított, hogy a nyomozása és jelentése nem tartalmaz ajánlásokat, csupán tényeket. Innentől kezdve a demokratákon múlik, ők hogyan értelmezik a szavait.

 

FOTÓ: Medill DC / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ahhoz, hogy Magyarországról valaki ellen eljárást indítsanak, részes tagállamban vagy ottani céggel kell az EU-s pénzt elcsalni. Ezt maga Laura Codruța Kövesi mondta nekünk.

Itt a nyár, itt a főszezon, a budapesti reptér mégis inkább szellemvárosra hasonlít.

Rövid ideig tartott a szerb koronavírus siker: a választások után két héttel ismét kijárási korlátozásokat vezethetnek be.

A járvány súlyosságát
tagadó brazil elnök már
napok óta tüneteket mutatott.

A Windows File Recovery évtizedes szenvedésnek vethet véget: nem kell attól tartanunk, hogy véletlenül töröljük az értékes dokumentumainkat!

Hét év után taszította le a trónról a kancellárt az a Rudolf Anschober, akit a járvány alatt szinte minden nap látott egész Ausztria válságot menedzselni.

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás