+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. július 22. hétfő, 15:30
Lakhatás először, a többi meg jöhet utána: Finnországban így oldják meg a hajléktalanságot.

Míg Magyarországon a hajléktalanság betiltásával próbálkozott a hatalom „megoldani” a hajléktalanok helyzetét, addig

 

Finnországban egészen más úton indultak el tíz éve: bezárták a szállókat, és minden egyéb feltétel nékül először normális lakhatást biztosítottak a hajláktalanoknak.

 

A helsinki polgármester és egykori lakhatási miniszter, Jan Vapaavuori szerint korábban rosszul gondolták: nem először kell kijózanodni, és utána lakást adni, hanem éppen fordítva. A szállók csapdák, ezért a valódi rehabilitációhoz először lakhatást kell biztosítani a hajlák nélküli embereknek, aztán erőteljesen ráfeküdni a rehabilitálásra. A Lakhatás Elsőként-modellről a Politico számolt be részletesen.

 

A nagyjából egy évtizede indult program eredményeit már mérni is lehet: 1345 embert hoztak be az utcáról, amivel több mint harmadával csökkentették a finn főváros hajléktaljainak számát 2008 és 2015 között, más városokban a hosszútávon hajlék nélkül élők száma megfeleződött.

 

A 2007-ben egy négytagú bizottság által javasolt megoldás következtében az akkori hatszáz, szállón meglévő férőhely helyett ma csak 52 átmeneti férőhely van. A szállók egy részét a Lakhatás Elsőként-programban kiadott lakásokká alakították át, ezeket közösségi döntéshozatallal működtetik, és személyzet (nővérek, fizikoterapeuták, stb.) dolgoznak benne.

 

Az első tíz évben az átállás erre a rendszerre 300 millió eurójába (95 milliárd forintjába) került a finn államnak (ezt a költséget főleg a lakások kialakítása hozta magával), de a szakértők szerint hosszú távon olcsóbb lesz a hajléktalanság kérdésének kezelése ezen a módon, mint a korábbi szisztémában: a Lakhatás Elsőként-projekten dolgozó civil szervezet szerint személyenként közel hárommillió forintnyi eurót spórolnak meg a szociális rendszernek.

 

Nemzetközi felmérések szerint egyébként

 

Finnországot leszámítva az elmúlt években minden országban nőtt a hajléktalanok száma Európában.

 

A program sikere nem száz százalékos, a finn környezetvédelmi minisztérium kutatása szerint nem biztos, hogy mindenkinél sikerül teljesen megszüntetni a drog- vagy alkoholfüggőséget, csak egyfajta rendezettebb mederbe terelődik az addikció.

 

FOTÓ: Y-Alapítvány

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás