Hova menj Erdélybe kirándulni, ha nem föltétlenül a történelmi múlt érdekel?

Szerző: Kulcsár Árpád
2019.07.20. 17:05

Olyan helyeket szedtünk össze, amelyek egy hétvége alatt simán bejárhatók, és nem fog fölcsendülni a fülünkben, hogy „ott ahol, zúg az a négy folyó”. Hegyek, bulis városok és fantasztikus tavak vannak a listán: helyek, ahová nem feltétlenül indulnak el a zalaegerszegi nyugdíjasklub buszai.

Hova menj Erdélybe kirándulni, ha nem föltétlenül a történelmi múlt érdekel?

Nem tudom, van-e arról felmérés, hogy a magyarországiak hány százaléka járt már Erdélyben, gyanítom, elég magas lehet a szám, ezért elég nehéz olyan cikket írni, amiben az ember megpróbál új helyeket javasolni. Mégis megkísérlem. 

Olyan helyeket javaslok, amelyek nem alkalmasak arra, hogy Trianon miatt bőgjünk, szóval

nem azokat a többnyire magyarság által lakott helyeket raktam be, ahol Kárpátia-dalokra isznak az emberek a kiskocsmában, hanem ahová nem indulnak a zalaegerszegi nyugdíjasklub buszai.

1. Kolibica-tó

Biztosan állíthatom, hogy Kelet-Európa egyik legszebb tava ez, amely kilencszáz méter magasságban fekszik a Kelemen-havasokban. A Kolibica-tó természetes úton jött létre, a Beszterce folyó duzzadt fel, de aztán mesterséges gátat is építettek oda. Télen nem igazán van mit kezdeni egy hegyi tónál, de nyáron lehet rajta kajakozni, lehet úszni benne. És mi lehet jobb, mint a hegyek között úszni?

Ez Románia északi részében, Beszterce megyében található, és akkora az egész, hogy amolyan hegyi tengernek is szokták nevezni. A hatóságok tavaly leengedték a tavat, de mostanra más ismét tele van, úgyhogy lehet használni, itt egy videó róla:

2. Tárnica-tó

Ehhez a helyhez még Kolozsvárig sem kell elmenni, és ha már itt vagyunk, akár össze is köthetjük egy kalotaszegi körúttal, persze ezt csak akkor, ha kíváncsiak vagunk a Kárpát-medence egyik legautentikusabb népművészeti régiójára. Mondjuk

Kalotaszentkirály például annyi EU-s támogatást hívott le az elmúlt években turizmusra, hogy simán képesek néhány napra programot nyújtani az arra tévedőknek a helyiek.

Na, de vissza a tóhoz: Románia így utólag sokat köszönhet annak, hogy a diktatúra idejében duzzasztógátakkal tömték meg az országot a szükséges áram biztosításához, persze nem olyan esetekre értem, amikor akaratuk ellenére űztek el magyar lakókat egy faluból, és ráengedték a templomukra a vizet. A Tárnica-tó azonban nem ártott senkinek ilyen szempontból, sőt, Kolozs megye egyik legpöpecebb turisztikai célpontját hozta létre. Különben van egy másik is a közelben: Aki fennebb menne a hegyek között, annak ott a jóval nagyobb Bélesi-tó, hamarosan meg még lesz egy dzsesszfesztivál is a partján.

3. Tengerszemek

Magyarországon az a baj, hogy hegyet például nem nagyon lehet mászni, és valljuk be, a túrák sem az igaziak, Romániában meg az a jó, hogy a hegyek nem akkorák, hogy ne lehetne általában normális erőnléttel megmászni őket.

Persze lehet kellemetlen helyzetbe kerülni viharban, vagy télen, meg vannak medvék és viperák is, de ez benne van a pakliban.

A Déli-Kárpátokban rengeteg tengerszem van, főleg a Retyezátban. Ezek tulajdonképpen megolvadt gleccserek, és nincs jobb, mint a kékes-zöldes víz látványa, amikor az ember felmászott föléjük a csúcsra. És persze nem csak a Retyezátot lehet választani, hanem a Paráng-hegységet, vagy éppen a leghíresebb talán a Bâlea-tó, ami a Fogarasi-havasokban van, és ha az ember nekivág Európa egyik legvagányabb útjának, a Transzfogarasnak, akkor már csak egy köpésre van.

Nem mellékes, hogy ezek a hegyek mind dél-erdélyiek, gazdag történelmi örökséggel, és mára már kevés magyarsággal bíró megyékből érhetőek el. Meg aztán Brassó vagy Nagyszeben önmagában is nyújt elég szórakozást az arra járóknak, de meg lehet nézni Dévát vagy Fogarast is.

ÖSSZEFÜGGŐ TAVAK A PARÁNG-HEGYSÉGBEN, FOTÓ: WIKIMÉDIA

4. Máramaros

Máramaros nekem leginkább a Bodor Ádám-novellák helyszíne, de kétségtelen, hogy annyira echte autentikus multikulturális vidék, ami kevés van Európában: laknak itt magyarok, románok, ukránok, cigányok, ruszinok, németek, és hát volt egy nagyon jelentős zsidó közösség is, ami mára már semmivé lett.

Nem csak a táj nagyon izgalmas itt, hanem mondjuk a román építészet is: egy rakás nagyon látványos fából készült templom van. Aki pedig el akar vonulni, az felmehet a Radnai-havasokba, Borsa városából egy nap alatt is meg lehet mászni a legmagasabb csúcsokat, a Nagy-Pietroszt vagy a Nagy-Bukulyt, elmehettünk a Mosolygó- vagy a Nagy-Bukuly-tóhoz. Aki meg magyarkodna, annak ott van Koltó a kastéllyal, amiben még megvan az az ágy, ahol Petőfi hempergett Szendrey Júliával, és megírta, hogy még nyílnak a völgyben a kerti virágok. Vagy az ember belmehet Nagybányára, ami remélhetőleg a festői miatt, és nem egy bizonyos vitéz nagybányai miatt hoz be pozitív konnotációkat, illetve

meg lehet nézni a régió központja, Máramarossziget börtönmúzeumát, aminél kevés hátborzongatóbb hely létezik.

A RADNAI-HAVASOK, FOTÓ: MIHAI LUCÎȚI/FLICKR

5. Segesvár

Segesvárra azért érdemes elmenni, mert Kelet-Európa egyik legjobban megmaradt középkori belvárosa van itt. Nem én mondom, hanem az UNESCO, ami felrakta a világörökségi listájára még 1999-ben. Persze a teljes város bőven megnézhető egy délelőtt alatt, úgy érdemes menni, hogy az ember akkor már bemegy a közeli szász települesekre is, egy-két erődtempolomot vagy egy jobb állapotban levő falut megnézni, például a berethalmit.

SEGESVÁRI UTCAKÉP, FOTÓ: WIKIMEDIA

6. Na és persze aki csak olcsón bulizni szeretne, annak Temesvár vagy Kolozsvár

A két város tökéletes kiruccanás hétvégékre, ráadásul ezekben nem nagyon – vagy csak nehezen – lehet unatkozni, vannak remek (Kolozsváron magyar, Temesváron magyar és német is) színházaik, remek éttermeik, ráadásul olcsók, van látnivaló bőven, és esténként van hol bulizni, legyen szó technóról vagy metálról. A két város nem csak megyék, hanem régiók központja is, és miközben Románia nagy része elnéptelenedik, ezekben évről évre brutálisan nő a lakosságszám, és

mivel többnyire fiatal, jól kereső emberek költöznek oda, azért néha furcsa elegyei a dzsentrifikációnak és az olcsóságnak az erdélyi nagyvárosok.

MONTÁZS: Kulcsár Árpád / Azonnali

Kulcsár Árpád
Kulcsár Árpád az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek