+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. július 19. péntek, 16:21
Az EP-választáson győzni nem tudó teljes ellenzéki összefogás megismétlése helyett külön balos blokkot alkot az őszi parlamenti választáson a posztkommunista SLD, a progresszív Wiosna és az újbaloldali Razem.

Együtt indul az őszi lengyelországi parlamenti választáson a három értelmezhető támogatottságú baloldali párt: a 6 százalék körül álló posztkommunista SLD, a Robert Biedroń vezette, idén alapított, az ötszázalékos küszöb környékén tanyázó progresszív Wiosna (magyarul Tavasz, friss elemzésünk a pártról itt, interjúnk a pártelnökkel itt), valamint a jelentősen megerősödni képtelennek tűnő újbaloldali, főként nagyvárosi hipszterek körében népszerű Razem.

 

A LEGFRISSEBB LENGYEL KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS. FORRÁS: EUROPE ELECTS

 

A három párt vezetői péntek délutáni, a varsói Szejm előtt tartott sajtótájékoztatójukon arról beszéltek, hogy a céljuk a kormányzó nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) leváltásán túl egy modern jóléti állam kialakítása, egy olyan demokratikus Lengyelország megteremtése, amelyben senkit sem hagynak az út szélén.

 

2019 > 2015

 

Baloldali összefogásra volt már egyébként példa Lengyelországban, pont négy évvel ezelőtt, akkor az SLD fogott össze kisebb baloldali pártokkal. Ez annyira jól sikerült, hogy 7,55 százalékot kaptak, ami bár nem hangzik rosszul, viszont a közös listák által megugrandó 8 százalékos küszöböt (ami egyedül indulás esetén 5 százalékos lenne csak) nem érte el az összefogás, ezért végül a rendszerváltás óta először nem jutott be baloldali politikus a Szejmbe. Az akkor külön induló Razem 3,6 százalékot kapott. Az SLD, a Razem és a Wiosna vezetői pénteken azt mondták, a 2015-ös veszély most nem fenyeget, biztos kétszámjegyű támogatottsága van egy baloldali blokknak.

 

A baloldali pártok pénteki bejelentése előtt egy nappal a legnagyobb lengyel ellenzéki párt, a jobbközép Polgári Platform (PO) elnöke, Grzegorz Schetyna arról beszélt, hogy az eredetileg a teljes ellenzéki összefogást megvalósítani akaró, pártja által vezetett Európai Koalícióból az őszi parlamenti választáson ki fog maradni mind az SLD, mind a Lengyel Parasztpárt (PSL). Az SLD-ben úgy értékelik a helyzetet, hogy a PO elnöke szétverte az ellenzéki összefogást, holott azt ők a legnagyobb szabású és legjobb projektnek tartották az ellenzéki erők összefogására a szocializmus bukása óta. 

 

Rosszul sikerült főpróba

 

Grzegorz Schetyna azt szerette volna elérni, hogy az őszi parlamenti választáson az Európai Koalíció listás helyeinek 20 százalékán ne pártpolitikusok, hanem civilek, ellenzéki aktivisták, értelmiségiek és önkormányzati vezetők legyenek.

 

Jelenleg tehát úgy néz ki, több ellenzéki blokk is versenyez majd ősszel a lengyelek szavazataiért:

 

a jobbközép PO és a liberális Nowoczesna alkotta Európai Koalíció, az új SLD-Wiosna-Razem hármas baloldali összefogása, valamint egy egyelőre még csak körvonalazódó koalíció, ami a parasztpárt körül alakul majd. (Azért körvonalazódó, mert a PSL környékén még semmi sem biztos.)

 

Az ellenzéki pártok azért váltottak stratégiát, mert a tavaszi EP-választáson, amit az őszi parlamenti választás főpróbájának kiáltottak ki, hiába fogott össze lényegében mindenki mindenkivel az ellenzéki oldalon, nem tudták legyőzni a Jarosław Kaczyński vezette PiS-t: a kormánypárt 45,4 százalékot, az Európai Koalíció 38,5 százalékot, az akkor még a mindkét politikai oldalt ugyanakkora hévvel bíráló harmadikutas Wiosna 6 százalékot ért el.

 

FOTÓ: Razem / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Örül a „Karácsonyfigyelőnek”, de türelmet kér, viszont már az első napján kihirdeti a klímavészhelyzetet.

A friss Nobel-díjas író karintiai szülőfalujában támadt rá az újságírókra, mert azok Milošević melletti kiállásáról kérdezték.

Lejárt az MSZP ultimátumának határideje, Tóbiás József vissza fogja adni a mandátumát.

Ilyen sem volt még: írek akarnak lenni a britek. A belfasti posták már kifogytak a formanyomtatványokból.

Élesedett a centristák és a baloldaliak vitája: Elizabeth Warrent támadták a centrista jelöltek az egészségügyi tervei miatt. Ez főleg Joe Bidennek használ. De mit remél ettől?

Amikor már úgy tűnt, hogy a kommunisták akarata érvényesül, közbelépett az alkotmánybíróság.

Ez úgy sikerült Csorbai Ferencnek, hogy ellenfele, a fideszes Szekó József a kampány közben meghalt. Csorbai pártja, az MSZP egyhetes nyilatkozattal válaszolt a morális kérdésre.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

A számok és olvasatok dzsungelében az Ellensúly folyóirat szerzői vágnak majd szépen rendet október 16-án.

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás