+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. július 19. péntek, 16:21
Az EP-választáson győzni nem tudó teljes ellenzéki összefogás megismétlése helyett külön balos blokkot alkot az őszi parlamenti választáson a posztkommunista SLD, a progresszív Wiosna és az újbaloldali Razem.

Együtt indul az őszi lengyelországi parlamenti választáson a három értelmezhető támogatottságú baloldali párt: a 6 százalék körül álló posztkommunista SLD, a Robert Biedroń vezette, idén alapított, az ötszázalékos küszöb környékén tanyázó progresszív Wiosna (magyarul Tavasz, friss elemzésünk a pártról itt, interjúnk a pártelnökkel itt), valamint a jelentősen megerősödni képtelennek tűnő újbaloldali, főként nagyvárosi hipszterek körében népszerű Razem.

 

A LEGFRISSEBB LENGYEL KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS. FORRÁS: EUROPE ELECTS

 

A három párt vezetői péntek délutáni, a varsói Szejm előtt tartott sajtótájékoztatójukon arról beszéltek, hogy a céljuk a kormányzó nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) leváltásán túl egy modern jóléti állam kialakítása, egy olyan demokratikus Lengyelország megteremtése, amelyben senkit sem hagynak az út szélén.

 

2019 > 2015

 

Baloldali összefogásra volt már egyébként példa Lengyelországban, pont négy évvel ezelőtt, akkor az SLD fogott össze kisebb baloldali pártokkal. Ez annyira jól sikerült, hogy 7,55 százalékot kaptak, ami bár nem hangzik rosszul, viszont a közös listák által megugrandó 8 százalékos küszöböt (ami egyedül indulás esetén 5 százalékos lenne csak) nem érte el az összefogás, ezért végül a rendszerváltás óta először nem jutott be baloldali politikus a Szejmbe. Az akkor külön induló Razem 3,6 százalékot kapott. Az SLD, a Razem és a Wiosna vezetői pénteken azt mondták, a 2015-ös veszély most nem fenyeget, biztos kétszámjegyű támogatottsága van egy baloldali blokknak.

 

A baloldali pártok pénteki bejelentése előtt egy nappal a legnagyobb lengyel ellenzéki párt, a jobbközép Polgári Platform (PO) elnöke, Grzegorz Schetyna arról beszélt, hogy az eredetileg a teljes ellenzéki összefogást megvalósítani akaró, pártja által vezetett Európai Koalícióból az őszi parlamenti választáson ki fog maradni mind az SLD, mind a Lengyel Parasztpárt (PSL). Az SLD-ben úgy értékelik a helyzetet, hogy a PO elnöke szétverte az ellenzéki összefogást, holott azt ők a legnagyobb szabású és legjobb projektnek tartották az ellenzéki erők összefogására a szocializmus bukása óta. 

 

Rosszul sikerült főpróba

 

Grzegorz Schetyna azt szerette volna elérni, hogy az őszi parlamenti választáson az Európai Koalíció listás helyeinek 20 százalékán ne pártpolitikusok, hanem civilek, ellenzéki aktivisták, értelmiségiek és önkormányzati vezetők legyenek.

 

Jelenleg tehát úgy néz ki, több ellenzéki blokk is versenyez majd ősszel a lengyelek szavazataiért:

 

a jobbközép PO és a liberális Nowoczesna alkotta Európai Koalíció, az új SLD-Wiosna-Razem hármas baloldali összefogása, valamint egy egyelőre még csak körvonalazódó koalíció, ami a parasztpárt körül alakul majd. (Azért körvonalazódó, mert a PSL környékén még semmi sem biztos.)

 

Az ellenzéki pártok azért váltottak stratégiát, mert a tavaszi EP-választáson, amit az őszi parlamenti választás főpróbájának kiáltottak ki, hiába fogott össze lényegében mindenki mindenkivel az ellenzéki oldalon, nem tudták legyőzni a Jarosław Kaczyński vezette PiS-t: a kormánypárt 45,4 százalékot, az Európai Koalíció 38,5 százalékot, az akkor még a mindkét politikai oldalt ugyanakkora hévvel bíráló harmadikutas Wiosna 6 százalékot ért el.

 

FOTÓ: Razem / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Várj ki, amíg meg nem találod az igazit: ezzel kampányol hamarosan a brazil kormány, a cél a nem kívánt tiniterhességek számának csökkentése.

Egy jótékony célú árverésen ennyiért vette meg az elődje arcára formált tésztaszaggatót a főpolgármester. Ott voltunk.

A salgótarjáni Turcsány László lemondott, majd ezt visszavonta, de közölte: frakcióvezető semmiképp sem marad.

75 százalékkal csökkentené ennek mértékét az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, és ami marad, annak a nagy része is a demokráciára és a jogállamiságra menne.

Olyasvalakit keresünk, aki tud szerkeszteni és újságot is írni, és ami legalább ennyire fontos: hogy az Azonnalit is jól ismeri.

Azt viszont még nem tudják, hogy milyen gyakran lesz meghallgatás, és elviszik-e szavazásig a dolgot, de szerintük nem a szankcionálás a lényeg.

Az igazi baj az a főpolgármester szerint, hogy a kormány nem tárgyal Budapesttel a fővárost érintő uniós források elosztásával kapcsolatban.

A hét kérdése

Még mindig nem tudja túltenni magát az ország Győr egykori polgármesterének horvátországi nyaralásán, úgyhogy biztos nem csak a mi fantáziánkat mozgatja Borkai sorsa. Itt a hét kérdése!

Azért ide elnéznénk

Január 20-án, hétfőn este a belvárosi Rába hotelben. Regisztráljatok!

Szakértők beszélik ki a helyzetet január 21-én Budapesten.

Az év legjobb bulija január 22-én szerdán. Reggeltől hajnalig!

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás