Mi is az az ötös metró?

Te is jót röhögtél, hogy a HÉV átnevezésével varázsolnak gyorsan új metróvonalat Budapesten? Nem mindegy, hogy HÉV-nek vagy metrónak hívják ugyanazt? Utánajártunk!

Az Azonnalit is megihlette már egy szavazás erejéig az a hír, miszerint a budapesti Közgyűlés a héten elfogadta a 2030-ig szóló közlekedési fejlesztéseket összefogó Budapesti Mobilitási Tervet (BMT), aminek egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó projektje az M5-ös metró terve volt. A fővárosi közgyűlés által elfogadott dokumentum szerint a lényeg, hogy Békásmegyer és a belváros között metróvonallá alakítanák át a Szentendrére közlekedő H5-ös HÉV-et, amit már 2019 szeptemberétől M5-ös metróvonalnak fognak hívni, „tekintettel annak fontosságára és utasforgalmának nagyságára.”

A fővárosi közgyűlés célja ezzel az óbudai közlekedés – mind a közúti, mind a tömegközlekedés – gördülékenyebbé tétele, hiszen jelenleg a HÉV keresztülszeli a városrészt, és négy alkalommal is keresztezi a közutat, ezáltal lassítja a közúti forgalmat.

De miért kell ehhez már most metróvá átnevezni a HÉV-vonalat?

Kétségkívül megmosolyogtató, hogy szeptembertől M5-ös metrónak fogják nevezni a szentendrei HÉV-et, de ez tulajdonképpen

– mondta az Azonnali kérdéseire Király Dávid, a Republikon Intézet várospolitikai szakértője.

Mint mondta, a megvalósítás pénz kérdése, de azt magának a koncepciónak kell először megelőznie. Jelenleg ugyanis két koncepció verseng egymással: a főváros az M5-ös metróvonal megvalósítását tűzte ki célul, míg a kormányzat ezzel ellentétes álláspontot képviselve a vonalra továbbra is HÉV-ként, azaz elővárosi vasútként tekint.

Az, hogy szeptembertől a M5-ös metróvonalnak fogják nevezni a jelenlegi, Szentendrére közlekedő H5-ös HÉV-et, az a főváros azon szándékát jelzi, hogy a továbbiakban metróként gondolják a vonal továbbfejlesztését.

Vasút vs. metró

Király szerint az elővárosi vasútkoncepció sokkal gyorsabban és olcsóbban megvalósítható, mivel a már rendelkezésre álló infrastruktúrára épülne, és azt fejlesztenék tovább a pálya felújításával, biztosítóberendezések cseréjével, vagy akár új járművek beszerzésével. Ez a koncepció rövidtávú célokat szolgál, mivel jóval hamarabb használatba vehetnék az utasok a felújított vonalat.

Ezzel szemben a metrókoncepció egy nagyságrendileg nagyobb beruházás lenne, mivel jóval összetettebb technikai problémákat kéne megoldani: a koncepcióban

Ennek azt is kellene jelentenie, hogy a jelenleg MÁV által üzemeltetett és a MÁV-on keresztül az állam által tulajdonolt szakaszok visszakerülnének a BKV-hoz. A szakértő szerint jelenleg nem tudhatjuk, hogy ez koncepció a déli, azaz a csepeli és ráckevei HÉV-vonalakat is érintené-e, mivel a városvezetők jelenleg csak az első lépéseket tették meg.

Ha mégis nyer a metrólobbi, mikor lesz újabb metrónk?

Mivel a MÁV nemcsak üzemeltetője a HÉV-vonalaknak (a jelenlegi szerződés 2023-ig szól), hanem azok az állam tulajdonában is állnak, ezért a legnagyobb befolyása a kormányzatnak van. A szakértő szerint az a koncepció fog majd nagyobb eséllyel megvalósulni, amit a kormány akar. Király Dávid szerint az őszi főpolgármester-választás vélhetően nem fogja megváltoztatni a főváros álláspontját, mivel a mindenkori városvezetésnek – pártállástól és személyi összetételtől függetlenül – az M5-ös metró az érdeke. 

A szakértő kérdésünkre elmondta, hogy ha végül a metrókoncepció győzne, és szánnának is pénzt a megvalósításra, akkor is

Király szerint abban van a nagyobb ráció, hogy végül az elővárosi vasút koncepciója valósul meg, hiszen a kormányzat ezt szeretné, viszont ha azt nézzük, melyik lenne jobb a városnak, akkor a metrókoncepció hosszútávon jobb megoldás.

FOTÓ: Christo (Wikipédia)