+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szakács András
2019. július 19. péntek, 07:07
A magyar közélet és szakpolitika közel harminc éve előszeretettel hivatkozik Budapest kapcsán Bécsre és, az ország céljai kapcsán pedig Ausztria életszínvonalára. A társadalom meg rendre csalódik, hogy ez sosem sikerült. Mostanra világossá vált, hogy követendő példákért talán inkább a keleti blokkban kéne szétnézni.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Legutóbb írtam róla, hogy a Béccsel és Ausztriával való példálózás ma már nem csak politikai kommunikációs szempontból zsákutca, de szakpolitikailag is megkérdőjelezhető. A rendszerváltás óta kiderült, hogy a volt diktatúrák csak részben fogják bejárni azt az utat, amit a nyugati demokráciák 1945 és 1989 között: az elemzők rendszeresen megállapítják, hogy a reformok, amelyeket német vagy angolszász példák alapján próbáltak meg átültetni, azért buktak meg Magyarországon, mert a társadalmi, a politikai és gazdasági közeg eltér.

 

Ha valóban ez a reformok bukásának egyik oka, akkor ideje hozzánk közelebb álló országok jó gyakorlatait megtalálni és átültetni.

 

Az elmúlt hónapokban azonban úgy tűnik, hogy már nem csak az osztrák, esetenként a német vagy az amerikai politikai események és szakpolitikai példák szivárognak át a magyar közéletbe, illetve pártprogramokba. Egyre több hírt és elemzést olvashatunk hozzánk politikailag, történelmileg és kulturálisan is sokkal közelebb álló országokról: Lengyelországról, Moldováról vagy éppen Csehországról.

 

A rendszerváltás óta eltelt közel harminc év alatt más volt kommunista országok létre tudtak hozni követendő példákat. Mint írtam, ilyen etalon lehet minden Budapesttel foglalkozó szakpolitika és politikus számára Bécs helyett Prága.

 

Először azonban azt kell megértenünk, hogy minek is köszönhető Prága, Csehország fejlődése, szakpolitikai sikerei és a korrupcióra adott erős társadalmi, illetve politikai válaszreakció.

 

A cseh demokrácia alapja a szkepticizmus

 

Az Index cikke a protesztkultúrát nevezi meg az elmúlt hónapokban kialakult csehországi tiltakozások és a magyarhoz képest más irányt vett politikai kultúra eredőjének – hibásan, hiszen a protesztkultúra már egy következmény. De ennél többről van szó: a liberalizmus cseh változatának a kialakulásának körülményeiről. A XXI. század elejére ugyanis kiderült, hogy a nyugatosodás, a demokráciafejlődés nem ugyanazt a pályát követi a kelet-európai volt szocialista országokban, mint nyugaton a világháború után.

 

Megismétlődik ugyanis az, ami a kommunizmus évei alatt is végbement. A különböző országok a saját útjukat kezdik el járni egy bizonyos keretrendszeren belül.

 

Bár formálisan Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Lengyelország kommunista országok voltak, mégis létrejött a szocializmus magyar útja. Manapság legvidámabb barakként, vagy gulyáskommunizmusként hivatkozunk rá, hogy érzékeltessük egyediségét. Eközben a szomszédban létrejött a kommunizmus román útja is, és Ceaușescu az egyik legbrutálisabb elnyomást valósíthatta meg ugyanannak a rendszernek az égisze alatt.

 

A történelem tehát visszatért, ahogy Csizmadia Ervin is állítja évek óta a magyar pártrendszerrel foglalkozó elemzéseiben. Vagy talán soha el sem hagyott minket, csak a felszín alatt észrevétlenül dolgozott – a rendszerváltás után létrehozva a demokráciafejlődés magyar útját, az illiberális demokráciát, és a liberális demokrácia cseh modelljét.

 

A cseh demokráciamodell alapja az Index által is bemutatott protesztkultúra és a mások által hivatkozott, világelső cseh ateizmus. Mindkettő eredője a csehek által elnyomásként megélt több évszázadnyi Habsburg-, majd kommunista uralom. Ennek köszönhetően alakult ki az egyéni és a társadalmi szkepticizmus, illetve bizalmatlanság mindenfajta hatalommal szemben, legyen az földi vagy égi.

 

Ez a szkepticizmus azonban mégsem okozott akkora károkat a társadalomban, mint a magyarban.

 

A magyar társadalom ugyanis a túlélés érdekében az elnyomás ellenű egyre inkább az egyéni túlélési stratégiákat kezdte el előnyben részesíteni. Ennek köszönhetően a XXI. században a magyar állampolgárok szkepticizmusa és gyanakvása nem csak az állam irányába erőteljes, hanem más egyének kapcsán is. Ezt az egyénekkel szembeni bizalmatlanságot, társadalmi attitűdöt használja ki például a Demokratikus Koalíció a határon túli magyarok elleni politikájával és a Fidesz a bevándorlásellenes kampányával is.

 

Csehországban azonban nem fajult idáig a bizalmatlanság egymással szemben, a szkepticizmus tárgya a mindenkori hatalom: maga az állam, mint rendszer és a pártok, politikusok mint ennek részei. Véleményem szerint ennek is köszönhetően alakult ki a csehek saját liberális demokráciája, amelyben a liberalizmus a magyarral ellentétben – amelyet balliberálisként szoktunk jellemezni – inkább a konzervativizmushoz áll közelebb, azaz konzervatív liberális.

 

Melegházasság és marihuána a jobboldalon

 

A cseh jobboldal tehát alapjaiban tér el a magyar jobboldaltól. Rabszolgatörvény bevezetése helyett megszavazta, hogy a betegszabadság első napjától járjon ismét a dolgozóknak kompenzáció. A jobboldal a liberális pártokkal egyetértésben – bár nem minden javaslatukat elfogadva – érvényben hagyta a marihuána orvosi célú legalizálását és az állam gyógyszertámogatási programjába is integrálta. A marihuána dekriminalizálása – jelenleg szabálysértésnek számít, börtön nem szabható ki 15 gramm birtoklásáért – is terítéken van, ugyanis oldaltól függetlenül vannak támogatói az ügynek a cseh parlamentben.

 

Szintén meglepő lehet, hogy a melegházasság témája nem csak lejárató, negatív kampányokban jelenik meg, hanem valódi politikai vita zajlik róla.

 

A marihuána legalizálásához hasonlóan ez esetben is oldalfüggetlenül vannak támogatói és ellenzői is az ügynek. Igaz, az erről szóló vita az elmúlt egy évben inkább az utcákon zajlott, mint a parlamentben, ahol jelenleg inkább altatják az ügyet.

 

Vajon hogyan egyeztethető össze a cseh jobboldaliság a marihuána dekriminalizálásával és a melegpárok egyenlő jogaival? A kulcs a konzervatív liberalizmus: ez az irányzat ugyanis egyszerre érvel a kisebb állam és a széles egyéni szabadságjogok mellett. A fent említett példák pedig ennek az elvnek a leglátványosabb példái. Ha jobban meg akarjuk érteni a konzervatív liberalizmus mozgatórugóit, érdemes felidéznünk David Cameron volt brit kormányfő szavait: „Ha a törvény az egymást szerető emberek közé áll, akkor a törvény szorul módosításra.”

 

Eszerint tehát az embernek van joga meghatározni az államot, és nem az államnak az embert.

 

A konzervatív liberalizmus vitatja, hogy az államhatalom beleszólhat abba, hogy egy egyén mit fogyaszt (marihuána dekriminalizálása) és kivel köti össze az életet (melegházasság).

 

Ahol tényleg fontos a család

 

De a nagy állam ellenzése mellett más konzervatív értékek és ideológiai sarokpontok is megjelennek azért a társadalomban.

 

A cseh és a prágai közéletben ugyanis nem csak politikai kommunikációs szinten hangsúlyozzák a családok fontosságát. Az önkormányzati-, állami- és magánberuházások, illetve szolgáltatások terén napi szinten érezhető a családközpontú gondolkodás. Dupla hely van a buszokon és a villamosokon a kerekesszékeseknek és a babakocsival felszállóknak, a metrómegállók többsége akadálymentesített és arányuk folyamatosan növekszik, a kisebb éttermek gyereksarkokat, a nagyobbak minióvodákat alakítottak ki a családosoknak.

 

A családok, azon belül is a nők életét az egyén korlátozását elutasító konzervatív liberalizmus egy másik nézőpontból is befolyásolja. A cseh férfiak a tapasztalataim szerint ugyanis több feladatot és időt vállalnak a gyermeknevelésben a magyar társaiknál. Rendszeresen látni férfiakat „egyedül” babakocsival  sétálni és a játszótereken – ne feledjük, Csehországról van szó –, a babakocsi egyik rekeszében kivitt söröket iszogatni. Mindezt azzal indokolják, hogy a másik félnek is ugyanazok a lehetőségek, például szabadidő jár a gyermekvállalás során is, mint nekik.

 

A cseh konzervatív pártokat sem hagyta érintetlenül a bevándorlás kérdése. A magyarhoz hasonlóan a társadalmi elvárások alapján bevándorlásellenes pozíciót vettek fel. Ennek köszönhetően pedig – mivel Csehországban mindig is fontos kérdés volt a nemzeti szuverenitás – ismét újraindult a vita az ország EU-s tagságáról.

 

A nemzeti fizetőeszköz, a korona feladása az euróval szemben pedig elképzelhetetlen. Mára a kontinensen Csehországban vannak a legkevesebben, akik támogatják az euró bevezetését, és a harmadik legszkeptikusabb nemzetté is váltak az EU-val szemben az euróválság során kiábrándult Görögország és a brexitelő Egyesült Királyság után.

 

A (köz)tulajdon szent

 

A cseh konzervatív liberalizmusban azonban nem csak az ember-hatalom és az ember-ember közötti viszony játszik fontos szerepet. Csehország történetének legnagyobb tüntetéshullámát az előbbiek mellett az emberek tulajdonhoz való viszonya keltette életre. A konzervatív liberalizmusban a tulajdon, a tulajdonlás mint emberi jog fontos szerepet kell játsszon.

 

Az emberi jogok, és így a tulajdon tisztelete pedig a cseh hétköznapokban is meglátszik. Egyes közparki játszóterek tele vannak lakók által oda hordott, de senki által el nem vitt játékokkal, a lépcsőházak pedig az ajtó előtt hagyott értékes babakocsikkal. A lopások kultúrájának a visszaszorulása és a tulajdon tiszteletének a megerősödése pedig meghatározza a közös tulajdon, tehát az állami vagyon tiszteletét is. A cseh tüntetések alapján elmondható, hogy az emberek egy része mára már vallja, hogy az állami vagyon közös tulajdonként a saját tulajdonuk is, aminek ellopása felháborítja és cselekvésre ösztönzi őket.

 

A korrupcióellenes tüntetések egyik legfontosabb tanulsága, hogy a konzervatív liberalizmus nem csak a fővárosban, az országot uraló gazdasági és kulturális közegben létező zárványideológia.

 

Magyarországon megszokhattuk, hogy a liberális pártok Budapestről indulnak és ott is maradnak, a fővároson kívüli terjeszkedésük nehézkesen megy, vagy egyáltalán nem.

 

Ezzel szemben – bár a prágai tüntetésekről értesülhetett leginkább a nemzetközi közvélemény – Brnoban, Ostravában, Plzeňben és kisebb városokban is szerveztek demonstrációkat a korrupció ellen. A prágai „nagyszínpadon” pedig nem csak jogvédő értelmiségiek és fővárosi civilek kaptak helyet, hanem az ország több pontjáról érkező gazdák is.

 

Felszólalásuk két okból is indokolt volt: egyrészt a miniszterelnök Andrej Babiš korrupciós botránya a mezőgazdasággal is foglalkozó Agrofert-holding uniós támogatásai körül alakult ki. Másrészt ők lehetnek az első kárvallottjai a cseh kormány klímapolitikájának, amely legutoljára lengyel és magyar barátaival leszavazta, hogy az EU tagországok 2050-ig klímasemlegessé tegyék a kontinenst.

 

Fejtsük meg, miért lett sikeresebb Csehország!

 

A 4-6-os pályájának felújítása kapcsán már érveltem amellett, hogy el kell engednünk Bécset, és Budapestnek sokkal inkább Prágával kellene versenyeznie, a cseh főváros példáját kellene követnie az osztrák helyett történelmi és kulturális okokból. Az elmúlt hónapok során a fővárosban megtartott 120 ezres és 250 ezres tüntetés, illetve az ezeket életre keltő cseh konzervatív liberalizmus is bizonyítja, hogy példáért nem Ausztriára kellene tekintenünk, hanem sokkal inkább Csehországra.

 

1949 és 1989 között a teljes keleti blokk kiesett az európai demokráciafejlődésből, és mégis:

 

míg az elmúlt 30 évben Magyarország csak távolodott, addig Csehország közelebb tudott kerülni a nyugati demokráciákhoz – a konzervatív liberális szemléletnek köszönhetően.

 

Ezért a következő évtizedben amellett, hogy szem előtt tartjuk Ausztria fejlődésének elmúlt hetvennégy évét, kezdjük el tanulmányozni és megérteni a hozzánk történelmileg, kulturálisan és társadalmilag is közelebb álló Csehország fejlődésének elmúlt harminc évét is!

 

Olvasnál még többet Szakács Andrástól az Azonnalin? Ide kattints! Vitatkoznál vele? Akkor meg ide!

 

FOTÓ: Szász Brigitta

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Belgrádban kedd este kezdődött kormányellenes tüntetések hajnalig nyúltak, a rendőrség brutálisan kezdte el a köveket dobáló tömeget feloszlatni. Tucatnyi a sérült. De mi is vezetett ide?

Rövid ideig tartott a szerb koronavírus-siker: a választások után két héttel ismét kijárási korlátozásokat vezethetnek be.

Itt a nyár, itt a főszezon, a budapesti reptér mégis inkább szellemvárosra hasonlít.

Adrian Solomont és Irinel Ioan Stativăt nem hatotta meg a személyzet kérése, aztán a balhé során még az őket megbüntető rendőröket is szidták kicsit egy bukaresti gyorsétteremben.

Ahhoz, hogy Magyarországról valaki ellen eljárást indítsanak, részes tagállamban vagy ottani céggel kell az EU-s pénzt elcsalni. Ezt maga Laura Codruța Kövesi mondta nekünk.

A járvány súlyosságát
tagadó brazil elnök már
napok óta tüneteket mutatott.

A Windows File Recovery évtizedes szenvedésnek vethet véget: nem kell attól tartanunk, hogy véletlenül töröljük az értékes dokumentumainkat!

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás