+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2019. július 18. csütörtök, 07:16
A tavalyi Eurovíziós Dalfesztiválon a modern metált játszó AWS képviselte hazánkat. De akkor ők most tulajdonképpen minek számítanak azóta: underground vagy mainstream zenekarnak? Mit gondolnak a politika és a zene kapcsolatáról, kit bírnak a jelenlegi politikai palettáról? Fellépnének-e Tusványoson? A Rockmaraton Fesztiválon készítettünk interjút a zenekarral.

Ti már mainstream zenekarnak számítotok az Eurovíziós Dalfesztivál után?

 

Schiszler Soma (basszusgitáros): El lehet különíteni az undergroundot és a mainstreamet. Mindkét csoportban azt gondolják, hogy a másikba tartozunk.

 

Siklósi Örs (énekes): A mainstream zenekaroknak három ismérve van. Az egyik az ideológia, hogy olyan kérdésekről beszél-e, ami a mainstream közeget mozgatja meg. A másik a nézőszám: nyilván minél többen vannak a koncerteden, annál inkább mainstreamnek számítasz. A harmadik a zenei kategóriai besorolás, hogy a stílusod, az elemek, amiket használsz, egy szűk réteget vagy egy nagyobb közeget céloznak-e.

 

Ti hol álltok ezekben a kategóriákban?

 

SÖ: Zenénket tekintve sosem voltunk underground, mindig is populáris elemeket használtunk. Ha a nézőszámot nézzük, most már nem is tudunk underground lenni.

 

Az ideológiát, a dalszövegeket tekintve viszont mindig underground zenekar voltunk.

 

Akkor összességében hova helyeznétek magatokat a mainstream-underground skálán?

 

SÖ: A kettő közé valahol.

 

A metálzene egyik nünükéje a hitelesség: ha bármi olyat teszel, ami ezt kikezdi, keményen a torkodnak ugranak azzal, hogy eladtad magad a mainstreamnek. Nem volt gáz ilyen szempontból, hogy az Eurovízió hazai válogatóján, A Dalban kihúzott gitárokkal, lenémított dobbal kellett játszanotok?

 

Brucker Bence (gitáros): Megtehettük volna, hogy bedugunk pár kábelt, mintha ott valóban élő zenét játszanánk. De mi ezt nem akartuk, és nem is titkoltuk, hogy ez így megy.

 

SÖ: Küzdöttünk is érte, hogy játszhassunk élőben, de nem volt erre lehetőség. Ezt egy szükséges rosszként fogtuk fel, amit le kell nyelni ahhoz, hogy megmutathassuk egy csomó laikus embernek, hogy milyen zenei irányzatot, szubkultúrát képviselünk. De szentül megfogadtuk, hogy ilyet többet nem csinálunk. Pár hónappal az Eurovízió után

 

kaptunk is egy felkérést, ahol félmilliót fizettek volna nekünk, cserébe viszont az Eurovízióra vitt dalunkat, a Viszlát nyarat félig playback formában kellett volna játszanunk. Erre is azt mondtuk már, hogy nem.

 

Majd erre rá két hónapra kaptunk ugyanazoktól a szervezőktől egy saját színpadot, ahol úgy játszhattunk mindent, ahogy mi akartuk.

 

Ekkora zsarolási potenciált ad az országos ismertség?

 

BB: Inkább azt mondanám, hogy meghúztunk bizonyos határokat, és ezekhez tartjuk magunkat. Alapból elkerülnek minket a playbackes rendezvények, de ha mégis jön ilyen felkérés, azt a koncertszervezőnk, Marosi Niki egyből elutasítja.

 

Az nem volt gáz, hogy A Dallal abban a köztelevízióban szerepeltetek, ami finoman szólva is a kormány szekerét tolja?

 

SÖ: Már a kezdetekkor leszögeztük, hogy egy kritikus zenekar vagyunk, és számunkra fontos, hogy középen tudjunk maradni. Ehhez tartottuk magunkat A Dalban is.

 

És sikerült középen maradnotok?

 

SÖ: Igen. Nem mondtunk semmit, ami ellentmondott volna a hitvallásunknak. Sőt, kifejezetten fontosnak tartom, hogy a köztelevízióban is elmondhasd a véleményedet, hogy azt meghallják azok is, akik csak azt a csatornát nézik.

 

Ami az ellenzéknek például nem sikerül – hogy a maga véleményét eljuttassa oda –, nekünk szerencsére sikerült.

 

Tusványoson például fellépnétek?

 

SÖ: Ha a zenekar ugyanazt közvetíti minden koncertjén, és nem akarnának velünk mást képviseltetni azért, mert Tusványos, akkor lehetne róla szó. De nem hiszem, hogy fenyegetne minket a veszély, hogy felkérjenek minket egy tusványosi koncertre.

 

Az Eurovízió után meghívást kaptatok a legnagyobb metálzenei fesztiválra, a Wacken Open Airre. Lehet az Eurovízió egy belépő a nemzetközi metálszíntérre?

 

Kökényes Dániel (gitáros): Nem, a miénk egyedi eset volt. Más lett volna a helyzet, ha mondjuk az első tízben végzünk, és nem a 21. helyen. Így nem mondanám, hogy az Eurovízió lett volna a belépőnk a nemzetközi metálszíntérre.

 

SÖ: Én is inkább egy hozzáadott plusznak mondanám csak az Eurovíziót. A Wacken a meghívásunkkal meg tudta mutatni, hogy mennyire összetartó a nemzetközi metálközösség. Tök jó koncertünk volt ott, de ettől még nem mondanám, hogy befutottunk külföldön.

 

BB: Annak ellenére, hogy a mi célcsoportunk a magyar közönség, sok a külföldi rajongónk is...

 

De miért nem célozzátok a külföldi közönséget, ha egyszer olyan sok rajongótok van ott is?

 

SS: Ha földrajzilag nézzük, nagyon szétszórva vannak külföldön rajongóink, ami azt jelenti, hogy egy adott helyen viszonylag kevés AWS-rajongót találni.

 

SÖ: Igen. Tíz éve mondjuk volt Békéscsabán hat ember, akik szerették a zenénket, de így nem tudtunk volna elmenni oda koncertezni.

 

BB: De így is van most annyi külföldi rajongónk, hogy megháláljuk ezt azzal, hogy a legújabb nagylemezünk, a Fekete Részem négy dalának megcsináltuk az angol nyelvű verzióit. Így ők is érthetik, hogy miről szólnak azok a dalok.

 

SS: A vicces a dologban, hogy

 

érkeztek olyan visszajelzések, hogy „tök jó, köszönjük, de a magyar változat jobb”.

 

Megfigyeltem egy belső ellentmondást a magyar metálos közegben: egyik részről iszonyat büszkék vagyunk arra, hogy mennyire mély, társadalomkritikus szövegvilággal rendelkezik ez a zenei műfaj, a másik részről viszont a politikát, ahol ezek a társadalmi kérdések konkrétumokban, cselekvésekben is megmutatkozhatnak, messzemenőkig elutasítjuk.

 

SS: Magyarországon a politikát nem csupán a metálosok, hanem a legtöbb közeg elutasítja, és ez nem csupán a zenében, hanem mindenhol megfigyelhető. Ami szerintem szomorú.

 

Elhitették velünk, hogy a politika tabu, arról jobb nem beszélni, mert ha beszélsz, az valakinek nem fog tetszeni.

 

SÖ: A rendszerváltás idején a zenekarok felvállalták, hogy melyik oldalhoz, akár konkrétan melyik párthoz akarnak tartozni. A probléma gyökere – ha zenei téren nézzük – valahol itt van.

 

Mi a probléma? Az, hogy ezek a zenekarok felvállalták a politikai meggyőződéseiket?

 

SÖ: Igen. Konkrét pártokat nem szabadna a zenekaroknak, előadóknak felvállalniuk. Sokkal inkább ideológiákat, gondolkodásmódokat, amik alapján ha valamivel nem értesz egyet, azt el tudod mondani. Akkor tudsz hiteles maradni, ha el tudod ismerni például, ha az ellentétes oldal is jól csinál valamit.

 

Mi az AWS ideológiája?

 

SÖ: Az, hogy hitelesen képviseljük azt a zenét, amit gyerekkorunk óta csinálunk, merünk azon jól, nem elvtelenül változtatni, és ha egyszer mondunk valamit, az úgy is lesz.

 

Másképp kérdezem: mi az AWS hitvallása?

 

SÖ: Ha azt érted ez alatt, hogy mi a világnézetünk, akkor mindegyikünknek kicsit más. Emiatt is nehéz a dalokban valami egységes AWS-hitvallást megjeleníteni. És ez jól is van így. De ami közös pont, az a nyitottság: mindent és mindenkit meghallgatunk, minden más ideológiát befogadunk, meggondolunk.

 

Mondjuk a nácizmust is?

 

SS: Pont ezt hoztam volna példának. Én személy szerint nem tudok befogadni olyan gondolkodásmódokat, amik más embereknek ártanak.

 

SÖ: Ezzel egyet is értek. Arra vagyunk nyitottak, ami másoknak nem árt.

 

KD: Másképp megfogalmazva nyitott szívvel és szeretettel kell viseltetni mások iránt. Ebben mindannyian egyetértünk.

 

SÖ: Fontosnak tartom, hogy elolvassuk minden oldal véleményét. Ha már van egy alapvető rálátásod az egészre, akkor felelősen el tudod dönteni, hogy hova akarsz tartozni. Szerintem

 

a szélsőségekre azért van szükség, hogy mi, akik középen állunk, el tudjuk dönteni, hogy hol van a margó.

 

Mélységesen elítélek minden ideológiát, ami erőszakot hirdet és vehemensen másokat okol valami beképzelt ostobaság miatt. A legfontosabb, hogy kisebbségben tartsuk őket, és addig csak jelzik számunkra, hogy mivé nem szabad válni.

 

Követitek amúgy a napi közéleti eseményeket, olvastok híreket, akár filozófiai szövegeket?

 

SÖ: A Fuss! című dalunk szövegének egy része például Nietzsche Antikrisztusát visszhangozza. Jómagam amúgy olvasok mindent, a Pesti Srácoktól egészen a 444-ig. Nem azért, mert bármelyikkel szimpatizálnék, hanem mert minden oldal a saját igazságát hangoztatja, és másképp nem lehet képbe kerülni a valóságról.

 

Létezik egyáltalán ez a politikai közép, amiről beszélünk?

 

SÖ: Szerintem igen. A gyakorló politikában nyilván nincs, de a polgárok esetében igen.

 

Puzsér Róbert például állítása szerint pont ezt a politikai közepet akarja képviselni.

 

SS: Puzsér politikai nézeteiben középen áll, kommunikációjában nem. Abban szélsőséges.

 

Én szeretem amúgy Puzsért. Még ha nem is értek vele mindenben egyet, de képes elgondolkoztatni.

 

SÖ: És amúgy ebben a beszélgetésben megmutatkozik az is, amit az AWS próbál közvetíteni. Ne egyoldalú politikai behatások alapján hozzunk döntéseket, hanem gondolkodjunk és nézzük meg azt is, mit mond a másik oldal. Lehetsz úgy hazaszerető, hogy közben liberális nézeteket vallasz, lehetsz úgy a polgárság elismert tagja, hogy közben meleg vagy.

 

SS: A mai magyar politikában pont azt próbálják elhitetni veled, hogy ezek a kategóriák kizárják egymást. Holott nagyon nem.

 

Voltatok amúgy most a Pride-on?

 

SS: Most nem, de az elmúlt két évben igen.

 

SÖ:

 

Az Eurovízió amúgy a legnagyobb Pride, ami az ember szabadságáról szól, hogy mindenki az lehet, ami akar.

 

Nem idealista elképzelés, hogy nézzünk meg minden véleményt, és így döntsünk? Az átlagválasztó azért nem így működik.

 

SS: Persze, hogy nem, de ez nem jelenti, hogy ez jól van így. Azért mennek így a dolgok, mert a legtöbben már gyerekkoruktól ezt tanulják meg, és nem is gondolnak rá, hogy lehet ezt másképp is csinálni.

 

SÖ: Nekünk azt kell elmondanunk – visszatérve a zenénkhez –, hogy vannak más alternatívák is, amiket észre és figyelembe kell vennünk. Ha csak egy embert rá tudunk venni arra, hogy lépjen ki a maga megszokott gondolkodási sémáiból, akkor már teljesítettük a küldetésünket.

 

Nem érzitek, hogy ezzel a nyitottságot előirányzó mentalitással eltaszíthattok magatoktól rajongókat?

 

SÖ: Amióta zenélünk, azóta így gondolkozunk. Azóta nem sikerült mindenkit elűznünk magunk mellől…

 

INTERJÚFOTÓ: Hegyi Lili. A kép a Rockmaraton Fesztiválon készült.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

Olaszországban is folyamatosan növekszik a fertőzésszám. Noha a kormány azt ígéri: sem az iskolákat nem fogja bezárni, sem kijárási tilalmat nem fog bevezetni, egyes régiók megtették ezeket a lépéseket.

Egy tiroli szállodatulajdonos felvetette: ha novemberben nem jön részleges lockdown a nyugat-ausztriai tartományban, a fertőzések növekedése nem állítható meg, ami a téli síszezon teljes összeomlását jelentené.

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A bevándorlásellenes Heinz-Christian Strache sajnálhatja, hogy nincs több szerb bevándorló Bécsben, mert köztük már most is megugrotta volna a parlamenti küszöböt. A bécsi szerbség között a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) is jobban szerepelt.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás