+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. július 16. kedd, 09:38
Ki van mellette, ki van ellene? Egyáltalán: mi lesz ma? Mi kell ahhoz, hogy a német védelmi miniszter bizottsági elnök legyen? És mi lesz, ha az Európai Parlament nem szavazza meg Ursula von der Leyent?

Mi a mai nap menetrendje?

 

Reggel 9-kor startol a plenáris ülés, először az elnökjelölt mondja el élete legfontosabb beszédét, amire sajtóhírek szerint egész hétvégén készült. Amire viszont nem tud felkészülni, azok a pártcsoportok akadékoskodó frakcióvezetői és képviselői: bizony, von der Leyen beszédét vita követi, ami egészen délután fél 1-ig tart.

 

Ezután a képviselőkre egy gyors ebéd, majd egy nem olyan gyors, ötórás matekozás vár: vélhetően a delegációk álláspontjai csak ekkor válnak majd véglegessé, s azokat nagyban befolyásolja, hogy mennyire teljesít meggyőzően az elnökjelölt a vita során. A szavazás este 6-kor lesz, de bármi is legyen az eredmény, az élet ezután sem áll majd le. Az Azonnali percről percre frissülő cikkében követheted az egész napot.

 

Mikor lesz eredmény?

 

Mivel a 18 órai szavazás titkos, papír alapú szavazás lesz, ezért reálisan valamikor 19:15 körül, illetve leginkább utána.

 

Mit ígért von der Leyen, mit csinál bizottsági elnökként?

 

+ Megadóztatja a globális techcégeket, minden európai országban eléri, hogy bevezessék a minimálbért, háromszorosára növeli az Erasmus+ költségvetését.

 

+ 2050-ig klímasemleges lesz az EU, lesz valamiféle széndioxid-adó.

 

+ A Bizottság fele nő lesz.

 

+ Jogállamisági mechanizmust vezet be, a jogállamiság tiszteletbentartásában ugyanis nincs kompromisszum szerinte.

 

+ Migrációügyben ugyan tiszteletben tartja a véleménykülönbségeket, de alapvetően az a véleménye, hogy eg kell menteni az emberéleteket, de csökkenteni kell az irreguláris migrációt, meg kell védenünk a menedékjogot és támogatni a menekülteket. Ezért szorgalmazni fogja a dublini megállapodás reformját, meg kell erősíteni a Frontexet, modernizálni kell a menekültügyi rendszert: ehhez közös európai szisztémát kell létrehozni.

 

Mi kell von der Leyen sikeréhez, és mi van, ha nem sikerül neki?

 

Sok-sok-sok szavazat. Szám szerint 374, ez a 747 EP-képviselő fele, meg még egy ember a többséghez. Persze itt is van egy trükk, az EP-ben ugyanis jelenleg 751-en ülnek, de négyen biztos hiányoznak majd: három, a mandátumát letartóztatása miatt felvenni nem tudó katalán, valamint egy dán, akit miniszterré választottak, és még nincsen utódja EP-képviselőként. Persze 374 támogató voks is csak jogilag lenne siker von der Leyennek, politikailag óriási kudarc: a bizottsági elnöknek illik kicsit több (értsd: 400 feletti) voksot összekaparnia, így biztosíthatja a leginkább saját legitimitását.

 

Összehasonlításképp Jean-Claude Junckert 2014-ben 422 támogató szavazattal választották meg, 250 ellenében (és 47 tartózkodás, meg jópár érvénytelen szavazat mellett). Az EP kétféleképp köphetne bele a Tanács levesébe: ha visszautasítaná von der Leyent, és az összes állam- és kormányfőnek nyár közepén kéne új embert keresnie; vagy ha elhalasztanák a szavazást szeptemberre. Előbbire ugyanannyi esély van, mint amennyire nem; utóbbinak nem sok értelme lenne, mert őszig amúgy is áll a parlamenti munka.

 

Kik vannak biztosan mellette?

 

A biztos támogatók közé sorolhatjuk az Európai Néppártot (itt ül a Fidesz) – nekik 182 székük van: fura lenne, ha pont az ő voksaik hiányoznának. Árulkodó, hogy a Spitzenkandidatként megbukott Weber és az őt alkalmatlannak nevező Orbán is összezárt von der Leyen mögött, bár utóbbi esetében sosem lehet tudni, én még várnék este hatig azzal, hogy biztosra mondjam, hogy szavaz a 13 fős fideszes csapat.

 

Kik vannak biztosan ellene?

 

A biztos ellenzők: a szélsőbalos GUE/NGL (41 székkel) és a Zöldek/Európai Szabad Szövetség frakciója (74 hellyel) is jelezték, hogy ellenzik von der Leyen jelölését, utóbbiak azt kifogásolták, hogy a jelölt nem vállalta, hogy 2035-ig kitiltatja a fosszilis üzemanyagok által hajtott autókat az EU-ból.

 

És a többiek?

 

A bizonytalanok közt nagy a kavarodás: a Szocialisták és Demokraták (S&D, 154 hely, itt ül a DK és az MSZP) például teljesen megosztottak, a spanyol Iratxe Garciá frakcióvezetőnek például érdeke fűződik a dealhez, mivel a Tanács háttértárgyalásain Josep Borrell szocialista spanyol külügyminiszternek osztották le a külügyi főképviselői tisztséget. VDL számára jó hír, hogy az eddig elégedetlenkedő portugál szocialisták – akiknek nem kevés, 9 helyük van – mára már az elnökjelölt mellé álltak. A CDU német koalíciós partnere, az SPD viszont forrong a jelölés miatt, a múlt héten írtak is egy von der Leyent lejárató levelet, melyben többek a Bundeswehr katasztrofális állapotával és plágiumbotrányával támadják az elnökjelöltet, no meg azzal, hogy Orbán számára is ő a megfelelő jelölt.

 

A 108 hellyel bíró Renew Europe liberálisai (itt ül a Momentum) sem állnak ott egy emberként VDL mögött. Egyrészt, kicsit megveregették a jelölt vállát a női jogok és az EU jövőjéről szóló konferenciáért vállalt kiállása miatt. Másrészt, kicsit oda is szúrtak a Spitzenkandidat-rendszer kikerülésével jelöltté váló von der Leyennek, miszerint annak új demokratizációs folyamatot kell kitalálnia a jelenlegi helyett. Végül pedig nem győzték elégszer hangsúlyozni, hogy a dán versenyképességi EU-biztos Margrethe Vestager is kapjon olyan menő, úgynevezett első alelnöki tisztséget az Európai Bizottságban, mint a szocialista Frans Timmermans. Egyébként a liberálisok sem jártak rosszul a Tanács háttértárgyalásain: nekik osztották le ugyanis az Európai Tanács elnöki tisztségét, így Donald Tuskot Charles Michel belga exminiszterelnök követi majd.

 

És persze ott van a parlamenti patkó jobbszárnya a konzervatívokkal és a szélsőjobbosokkal. A konzervatív ECR szintén megosztott, főleg miután az arányosságot sutba vágva az EPP-től jobbra szinte nem kapott senki vezető tisztséget az EP-n belül, így jogosan elégedetlenkedhetnek a marginalizálódó konzervatívok, no meg a szélsőjobb. Akik amúgy akár óriási trollkodásra is készülhetnek: benne van a pakliban, hogy az Identitás és Demokrácia csoportja (tudod, a Salvini-féle jobbos szuperfrakció, akik sokan vannak, de a hangjuk gyakorlatilag semmit sem számít) megszavazza von der Leyen jelölését. Hogy miért? Képzeld el, milyen abszurd lenne, ha a centrumcsoportok támogatása nélkül, de a szélsőjobb támogatásával sikerülne csak megválasztani von der Leyent! Na ezért.

 

És mit csinál von der Leyen, ha nem kér belőle az EP?

 

Ursula von der Leyen, aki, ha nem választják meg ma, az év vesztese lesz. Hétfőn ugyanis közölte: bármi is legyen a mai szavazás eredménye, nem marad védelmi miniszter. 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

És mit kéne csinálniuk Orbánéknak, hogy teljes joggal visszavegyék őket? Videó!

​A román miniszterelnök ennél egyértelműbben nem is távolodhatott volna el névrokonától, tapsot kapott ezért az EPP zágrábi kongresszusán.

Egy új tanulmány szerint az elektromágneses mezőknek kitett méhek lassabban tanulnak és agresszívebbek is saját fajtársaikkal szemben.

A színész tökéletesíteni akarta a hörgését egy csatajelenethez, így aztán nem restellte egy profi metálénekes segítségét kérni.

Persze ez nem lesz egyszerű feladat, hiszen ebbe a cseh kormánynak is bele kéne mennie a dologba. A belügyminiszter pedig nem tűnik túl nyitottnak.

A Néppárt új elnöke harcolna az illiberális tendenciák ellen, és szeretné, ha január végéig döntés lenne a Fideszről a pártcsaládban.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás