+++ MIBEN FEJLŐDJÜNK, MIRŐL ÍRJUNK? MONDD EL A VÉLEMÉNYEDET AZ AZONNALIRÓL! +++
Techet Péter
2019. július 14. vasárnap, 14:10
Minél fejlettebb, jómódúbb egy város, annál több külföldi jön. Számos nyugatnémet városban már meghaladta ezért a lakosság felét a migrációs hátterű és külföldi emberek száma. A statisztika azonban eléggé félrevezető. Elmagyarázzuk, miért.

Ma Németországban jelenleg egyetlen nagyváros van, ahol a lakosság többsége már nem német szülőktől származik. Ez Frankfurt:

 

a Majna-parti városban a lakosság 53 százaléka számít migrációs hátterűnek vagy külföldinek.

 

A migráns nem külföldi, hanem maga is német

 

A migrációs háttér megnevezése amúgy elég problematikus, mert a németséghez nem a születési helyet vagy az útlevelet, hanem a leszármazást veszi alapul. Hivatalosan egy többkérdéses katalógust kell megválaszolniuk kiválasztott személyeknek, és ebből következtet a statisztika a migrációs háttérre és németországi arányra.

 

A statisztikusok azonban két okból bírálják ezt: egyrészről

 

nem világosak teljesen a kategóriák, ami alapján valaki, aki amúgy nem külföldi (tehát német útlevele van), mégis migrációs hátterűként jelenik meg.

 

Másrészről a migrációs hátterűség nem választható identitás. Ellentétben mondjuk a magyarországi nemzetiségi statisztikával, amely a személyes önmeghatározásra kérdez rá, a német statisztika maga akarja kitalálni, a megkérdezett személynek mi is a háttere, identitása.

 

Azaz például egy Frankfurtban született félig olasz ember, aki esetleg nem is tud már jól olaszul, de egyik szülője tényleg olasz állampolgár volt (valamikor), a statisztikában a mai napig „migrációs hátterűként” jelenhet meg.

 

A FRANKFURTIAKNAK CSAK NEGYEDE KÜLFÖLDI, DE A STATISZTIKA MÉGIS NAGYOBB SZÁMOKAT HOZ KI ARRÓL, MENNYI A NEM NÉMETEK ARÁNYA

 

Ennek révén persze nagyobbnak látszik „a nem németek” aránya, holott

 

a migrációs hátterű emberek nagyrésze már Németországban született, és az anyanyelvük is legtöbbször már a német.

 

A német statisztika – ellentétben mondjuk a franciával – mégis megkülönbözteti őket azoktól, akiknek mindkét szülője német.

 

Jens Schneider, aki az osnabrücki egyetemen kutatja a migrációs hátterű és külföldi emberek németországi jelenlétét, a svájci Neue Zürcher Zeitungnak nyilatkozva ezért is bírálta a jelenlegi statisztikai kategóriákat. A kétharmadukban már eleve Németországban született, nagyrészt német anyanyelvű „migrációs hátterűek” együtt kezelése a külföldiekkel nem csupán kirekesztés, de elfedi azt a tényt, hogy a migrációs hátterűek életmódja, életszínvonala egyre inkább közeledik a teljesen németekéhez – ahogy a helyi török szleng mondja: a „bio-németekéhez”.

 

Emellett vannak a külföldiek, tehát azok, akiknek nincs német állampolgárságuk. Ha például Frankfurtot nézzük, akkor ott összesen a lakosság negyede külföldi – azaz ha kivonjuk a migrációs hátterűeket, akik mind német állampolgárok, az „idegenek” közül, akkor

 

a legmultikultibb német városnak számító Frankfurtban is kiderül: a lakosság több, mint háromnegyedét a németek alkotják továbbra is.

 

A nyugatnémet városokat kedvelik

 

A nyugatnémet területek egyértelműen népszerűbbek: a migrációs hátterűek és külföldiek több, mint kilencvenöt százaléka nyugatnémet tartományban vagy Berlinben él.

 

Ez persze összefügg azzal is, hogy a vendégmunkások többsége a hatvanas évektől az akkori NSZK-ba mentek, az NDK-ba csak kevés, például afrikai szocialista országból érkezhettek vendégmunkások, akiknek egyrészének aztán vissza is kellett térnie. Mindazonáltal a nyugatnémet területek gazdasági ereje is vonzóbb: a mai bevándorlás is – akár csak a magyarok részéről – nagyrészt nyugatnémet tartományokba irányul.

 

Számos nyugatnémet városban jelentősen növekszik a migrációs hátterűek és a külföldiek társadalmi rétegének aránya. Frankfurt mellett azonban nincs még egy nagyváros, ahol az ötvenszázalékos határt átlépték volna, de nagyon sok helyütt már megközelítik: Nürnbergben, Stuttgartban, Münchenben és Düsseldorfban a lakosság több, mint negyven százaléka migrációs hátterű vagy külföldi.

 

Ha nem csak a nagyvárosokat nézzük, akkor már találunk Frankfurthoz hasonlóan többségében migrációs vagy külföldi hátterű társadalmakat. Például Offenbachot, amely csak pár kilométerre fekszik Frankfurttól: a hagyományosan ipari városban hatvan százalék felett van a bevándorló szülőktől származók vagy a külföldiek aránya.

 

A svábok is migránsok

 

De ilyen helynek számít Heilbronn vagy a sváb Sindelfingen is.

 

Hogy mennyire megtévesztő a migrációs hátterű kifejezés, éppen Sindelfingen példája mutatja: a stuttgarti ipari övezetben lévő jómódú városban többek között azért magas a „külföldiek” száma, mert számos, Kelet-Európából elűzött német ott telepedett le, többek között több száz magyarországi sváb család is.

 

A statisztikákban ők is migrációs hátterűek.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Fabrizio Piscitelli 53 évet élt, de az SS Lazio legnagyobb ultracsoportjának vezéreként hagyott örökségével még sokáig fog küzdeni a futball.

Kik szavazhatnak az önkormányzati választáson? Mi kell ahhoz, hogy ajánlhasd a kedvenc polgármesterjelöltedet? Tudsz-e máshol szavazni, mint a lakóhelyed? Összeszedtük.

Ez pedig nem jó jel a német ipari teljesítményre nagyban alapozó magyar gazdaságnak sem.

Az '56-os magyar szabadságharc leveréséről is ismert Ivan Konyev szobrát vörös festékkel öntötték le, a polgármester szerint maradhat úgy, ahogy van.

Ez a fotó önmagában érdekes képet fest a kapitalizmusról.

A hét kérdése

Miből néznéd ki, hogy valójában nem is létezik? Vagy mi az, amiről kifejezetten szeretnéd, hogy ne létezzen? Szavazz, és kiderül, mekkora a klubod!

Azért ide elnéznénk

Figyelemfelhívó bringatúra Budapestről Szentendrére augusztus 24-én délelőtt.

Beszéddel is készül. Augusztus 24-én, a pesti Jelen bisztróban.

Dumbledore wouldn't let this happen. Augusztus 31-én délután, Budapesten.

Gellért Ádám ad elő a Clio Intézet estjén szeptember 4-én.

Tokaj-Hegyalja legszebb falujában szeptember 13-án végig lehet kóstolni a helyi borászatok legjobb borait.

Ezt is szerettétek

Mire elég, ha Zuzana Čaputová elnök azt mondja magyarul, hogy köszönöm? Jarábik Balázs felvidéki elemző elmagyarázza.

A Coca-Cola ugyanolyan politikai termék, mint a Fidesz. Kár, hogy az előbbinek a magyar ellenzék is bedőlt, írja Techet Péter.

A véleménybuborékok ártanak jobban a demokráciának, vagy pártízezer „hülye” szavazó?

Az Azonnali birtokába kerültek a 2018-as szerződéseik: volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel. Hogy mi?! Tényfeltárás!

Twitter megosztás Google+ megosztás