+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. július 14. vasárnap, 14:10
Minél fejlettebb, jómódúbb egy város, annál több külföldi jön. Számos nyugatnémet városban már meghaladta ezért a lakosság felét a migrációs hátterű és külföldi emberek száma. A statisztika azonban eléggé félrevezető. Elmagyarázzuk, miért.

Ma Németországban jelenleg egyetlen nagyváros van, ahol a lakosság többsége már nem német szülőktől származik. Ez Frankfurt:

 

a Majna-parti városban a lakosság 53 százaléka számít migrációs hátterűnek vagy külföldinek.

 

A migráns nem külföldi, hanem maga is német

 

A migrációs háttér megnevezése amúgy elég problematikus, mert a németséghez nem a születési helyet vagy az útlevelet, hanem a leszármazást veszi alapul. Hivatalosan egy többkérdéses katalógust kell megválaszolniuk kiválasztott személyeknek, és ebből következtet a statisztika a migrációs háttérre és németországi arányra.

 

A statisztikusok azonban két okból bírálják ezt: egyrészről

 

nem világosak teljesen a kategóriák, ami alapján valaki, aki amúgy nem külföldi (tehát német útlevele van), mégis migrációs hátterűként jelenik meg.

 

Másrészről a migrációs hátterűség nem választható identitás. Ellentétben mondjuk a magyarországi nemzetiségi statisztikával, amely a személyes önmeghatározásra kérdez rá, a német statisztika maga akarja kitalálni, a megkérdezett személynek mi is a háttere, identitása.

 

Azaz például egy Frankfurtban született félig olasz ember, aki esetleg nem is tud már jól olaszul, de egyik szülője tényleg olasz állampolgár volt (valamikor), a statisztikában a mai napig „migrációs hátterűként” jelenhet meg.

 

A FRANKFURTIAKNAK CSAK NEGYEDE KÜLFÖLDI, DE A STATISZTIKA MÉGIS NAGYOBB SZÁMOKAT HOZ KI ARRÓL, MENNYI A NEM NÉMETEK ARÁNYA

 

Ennek révén persze nagyobbnak látszik „a nem németek” aránya, holott

 

a migrációs hátterű emberek nagyrésze már Németországban született, és az anyanyelvük is legtöbbször már a német.

 

A német statisztika – ellentétben mondjuk a franciával – mégis megkülönbözteti őket azoktól, akiknek mindkét szülője német.

 

Jens Schneider, aki az osnabrücki egyetemen kutatja a migrációs hátterű és külföldi emberek németországi jelenlétét, a svájci Neue Zürcher Zeitungnak nyilatkozva ezért is bírálta a jelenlegi statisztikai kategóriákat. A kétharmadukban már eleve Németországban született, nagyrészt német anyanyelvű „migrációs hátterűek” együtt kezelése a külföldiekkel nem csupán kirekesztés, de elfedi azt a tényt, hogy a migrációs hátterűek életmódja, életszínvonala egyre inkább közeledik a teljesen németekéhez – ahogy a helyi török szleng mondja: a „bio-németekéhez”.

 

Emellett vannak a külföldiek, tehát azok, akiknek nincs német állampolgárságuk. Ha például Frankfurtot nézzük, akkor ott összesen a lakosság negyede külföldi – azaz ha kivonjuk a migrációs hátterűeket, akik mind német állampolgárok, az „idegenek” közül, akkor

 

a legmultikultibb német városnak számító Frankfurtban is kiderül: a lakosság több, mint háromnegyedét a németek alkotják továbbra is.

 

A nyugatnémet városokat kedvelik

 

A nyugatnémet területek egyértelműen népszerűbbek: a migrációs hátterűek és külföldiek több, mint kilencvenöt százaléka nyugatnémet tartományban vagy Berlinben él.

 

Ez persze összefügg azzal is, hogy a vendégmunkások többsége a hatvanas évektől az akkori NSZK-ba mentek, az NDK-ba csak kevés, például afrikai szocialista országból érkezhettek vendégmunkások, akiknek egyrészének aztán vissza is kellett térnie. Mindazonáltal a nyugatnémet területek gazdasági ereje is vonzóbb: a mai bevándorlás is – akár csak a magyarok részéről – nagyrészt nyugatnémet tartományokba irányul.

 

Számos nyugatnémet városban jelentősen növekszik a migrációs hátterűek és a külföldiek társadalmi rétegének aránya. Frankfurt mellett azonban nincs még egy nagyváros, ahol az ötvenszázalékos határt átlépték volna, de nagyon sok helyütt már megközelítik: Nürnbergben, Stuttgartban, Münchenben és Düsseldorfban a lakosság több, mint negyven százaléka migrációs hátterű vagy külföldi.

 

Ha nem csak a nagyvárosokat nézzük, akkor már találunk Frankfurthoz hasonlóan többségében migrációs vagy külföldi hátterű társadalmakat. Például Offenbachot, amely csak pár kilométerre fekszik Frankfurttól: a hagyományosan ipari városban hatvan százalék felett van a bevándorló szülőktől származók vagy a külföldiek aránya.

 

A svábok is migránsok

 

De ilyen helynek számít Heilbronn vagy a sváb Sindelfingen is.

 

Hogy mennyire megtévesztő a migrációs hátterű kifejezés, éppen Sindelfingen példája mutatja: a stuttgarti ipari övezetben lévő jómódú városban többek között azért magas a „külföldiek” száma, mert számos, Kelet-Európából elűzött német ott telepedett le, többek között több száz magyarországi sváb család is.

 

A statisztikákban ők is migrációs hátterűek.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A mai Észak-Macedónia adta az egykori Jugoszlávia bortermelésének kétharmadát. Ma amerikai, brit, orosz és kínai piacokat céloznak, hogy világmárkákat hozzanak létre.

A KDNP-s Aradszki András szerint ha az új ellenzéki polgármester, Csőzik László bocsánatot kér, akkor azzal bizonyítja jó szándékát.

Kína hivatalosan még csak nem is jelezte, miért halasztják el a Volt egyszer egy Hollywood című film premierjét.

Ha jogerős lesz az illetékes területi választási bizottság döntése, november 10-én kell ismét szavazniuk a jászberényieknek.

Nagyobb baja is van Győrnek a polgármester szexbotrányánál: csúcsidőben folyamatosan maradnak ki a buszok, megoldás egyelőre nem látszik.

A hatóságok nem örültek neki különösebben, hogy elkezdene rendesen bánni felhasználói adataival a közösségi oldal, de Zuckerbergék őket is megpróbálják segíteni.

A honvédelmi államtitkár szerint a szocialista Bangóné úgy viselkedik, mint aki megőrült. Mindezt azért, mert az ellenzék új választást akar Csepelen, miközben a Fidesz is több helyen számoltat újra.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás