+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. július 14. vasárnap, 18:39
De még nem biztos! A rasszista és neoliberális közgazdászt eddig háromszor akarták sikertelenül kizárni az SPD-ből. Ami egyeseknek a párton belüli sokszínűség jele lenne, az valójában a német szociáldemokrácia további gyengesége. Sarrazin azonban egészen az alkotmánybíróságig fog menni a vörös párttagkönyvének védelmében.

Thilo Sarrazin a német könyvpiacra és talkshow-kba 2010-ben robbant be, amikor közgazdasági precizitással, de elég kemény jobboldali előítéletekkel írta meg a Deutschland schafft sich ab, azaz a Németország felszámolja magát című könyvét.

 

Noha Sarrazin, aki akkor a jegybank szocdem felügyelő bizottsági tagja volt, szerette magát az elitek áldozataként beállítani, könyve az egyik legnevesebb német kiadónál jelent meg,

 

21 hónapon át volt a balliberális Der Spiegel beststellerlistájának élén, és többedik utánnyomással több, mint 1,5 millió példány kelt el belőle.

 

Tény: a 2010-es Németország még más volt, Sarrazin az idegen- és EU-ellenes statisztikáival, nézeteivel megelőzte az AfD megjelenését. Ezért gondolták sokan, hogy az egykori berlini pénzügyi szenátor a 2013-ban alakult szélsőjobboldali pártba lép át az SPD-ből, amelynek négy évtizede tagja már.

 

Ez azonban nem történt meg: Sarrazin – akinek nem csak idegenellenes nézetei, de kemény neoliberalizmusa, szegényellenessége se illene egy szocdem pártba – kitartott SPD-tagsága mellett. Pedig 2010-ben az akkori pártelnök, Sigmar Gabriel is azt mondta: Sarrazin nézetei teljességgel ellentétesek a szociáldemokráciával, ezért ki kell zárni.

 

Egy Orbán-párti SPD-s nagyöreg védte le Sarrazint

 

Ez azonban egy német párton belül, ahol a tagok jogai nagyon levédettek, elég nehézkes.

 

Végül 2011 áprilisában a párt berlin-charlottenburgi szervezete, ahol Sarrazin tag, beszüntette a kizárási eljárást. Sarrazin mellett a szintén SPD-tag és nagy Orbán-hívő Klaus von Dohnányi, egykori hamburgi polgármester állt ki.

 

Harmadik nekifutás

 

Sarrazin később is jelentkezett könyvekkel: a legújabb alkotásában a muzulmánokról azt állítja, hogy genetikailag alábbvalók, kulturájuk pedig veszélyt jelent a nyugati civilizációra. A Feindliche Übernahme, azaz Ellenséges átvétel (avagy Ellenséges elfoglalás) című munkája után – immár harmadszor – elindult ellene tavaly év végén megint egy kizárási eljárás.

 

Egy önálló bizottság vizsgálta meg Sarrazin addigi állításait, és arra a következtetésre jutottak, hogy

 

„Sarrazin olyan nézeteket terjeszt, amelyek (…) ártanak a pártnak”.

 

Sarrazin azonban továbbra sem akar kilépni, pedig az elmúlt kilenc évet végig újjobboldali közegben töltötte, könyvei főleg a jobboldali és szélsőjobboldali olvasóközönség kedvencei. Sarrazin berlin-charlottenburgi tagszervezete ezért július közepén bejelentette: zöld utat adnak ezúttal a kizárási kérelemnek. Sarrazin ebbe nem nyugodott bele, és bejelentette: vörös párttagkönyve érdekében a párton belüli fellebbviteli fórumokhoz fog fordulni, végső soron a karlsruhei alkotmánybírósághoz is hajlandó elmenni.

 

Sarrazin ügyvédje azt mondta: a mostani döntés még csak az első fok, „még hat további fok van hátra”, egyben meg is fenyegette a pártot, hogy „sok vitás év” jön még tehát. Sarrazin ügyvédje szerint:

 

„mindaddig Dr. Sarrazin továbbra is az SPD éber és figyelmes tagja marad”.

 

Az, hogy az SPD nem tudott majdnem tíz év alatt megszabadulni a rasszista és neoliberális közgazdásztól, a párt gyengeségének, belső ideológiai kuszaságának jele. A szociális arcélét már 2003-ban az SPD feladta, amikor a háború utáni német történelem legbrutálisabb szegényellenes reformcsomagját, az Agenda 2010-et verte át Gerhard Schröder a pártján. Akkor ez pártszakadáshoz, a Linkspartei (ma: Die Linke) megalakulásához vezetett.

 

A párt, amely az elmúlt tizennégy évből tíz éven át Angela Merkelt tartotta hatalomban, mára a Zöldek és a szélsőjobboldali AfD mögé zuhant tizenkét százalékkal.

 

FOTÓ: Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Windows File Recovery évtizedes szenvedésnek vethet véget: nem kell attól tartanunk, hogy véletlenül töröljük az értékes dokumentumainkat!

Hét év után taszította le a trónról a kancellárt az a Rudolf Anschober, akit a járvány alatt szinte minden nap látott egész Ausztria válságot menedzselni.

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

Zoran Zaev egy beszélgetésrészlet alapján úgy tűnik, többre tartja magát, mint nyolcmillió euró, ráadásul a saját pártját is ő finanszírozza.

Andrzej Dudának nagyon nem tetszett egy lengyel bulvárlap róla szóló cikke, most a német nagykövettől követelik a kiadóvállalat megregulázását.

Legalábbis miután az ügyből felháborodás lett, állítják: a bizottsági elnök csak személyes minőségében akarta megtolni a HDZ kampányát.

Továbbra sem kell létező e-mail cím a kitöltéshez.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás