+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Pál Benedek
2019. július 13. szombat, 08:01
Hát a februárban alakult lengyel Wiosna, ami három képviselőt juttatott az Európai Parlamentbe. Robert Biedroń, a párt elnöke és EP-képviselője már most akkora sztár az EP-ben, hogy találkozni nem ért rá velünk, de írásban több körben válaszolt a kérdéseinkre. A lengyel vagy a magyar kormány érdemelte meg jobban a hetes cikkelyt? Le lehet-e győzni Orbán lengyel barátait a választáson, vagy már az is valami, ha a PiS nem szerez kétharmadot? Kellene-e kelet-európai kvóta az EU vezetésébe? Mit javasol a magyar ellenzéknek?

A mindenkori kormányoktól függetlenül is igaz, hogy lengyel-magyar két jó barát?

 

Kormányaink szorosan együttműködnek a V4 keretein belül. Sajnálatos, hogy mind a PiS, mind a Fidesz megvétózta Frans Timmermans jelöltségét a Bizottság elnöki posztjára azért, mert elkötelezett volt a demokratikus értékek megőrzése és joguralom mellett a régióban. Az irány, amely felé a lengyel-magyar szövetség halad, nem kompatibilis az erősebb európai integráció célkitűzésével. Varsó és Budapest nem fejleszti oktatási, egészségügyi és gazdasági rendszerét, tehát láthatóan nem foglalkoztatja ezen kormányokat az állampolgárok életminősége. 

 

Mindez nem más, mint két populista kormány szövetsége, ami az antidemokratikus tömbjüket védelmezi.

 

De fontos, hogy emlékezzünk rá, hogy a mindenkori kormányokon túllépve a nemzeteink között századokig barátságos kapcsolat állt fenn, és ezt semmi sem változtathatja meg. Hiszek abban, hogy a lengyel és magyar emberek bölcsebbek, mint a politikusaik, és nem engedik, hogy bármilyen körülmények között megosszák őket. Baráti nemzetek voltunk, és azok is maradunk.

 

Szerepel a tervei között kapcsolatok kiépítése a régió Wiosnához hasonló gondolkodású baloldali-liberális pártjaival? Hiszen Szlovákia és Románia új balliberális pártjai erősödnek, a magyar Momentum is egész jól teljesített az EP választásokon.

 

Számunkra az az első számú prioritás, hogy jól szerepeljünk az októberi parlamenti választáson. A nemzetközi hálózatunk fejlesztése jelenleg másodlagos szempont, a jövőben viszont semmi sem kizárt.

 

Meglepetésként érte, hogy a PiS és a Fidesz mégsem alakított közös frakciót az Európai Parlamentben? Mit gondol, mi lehet ennek az oka?

 

Nem meglepő, hogy külön EP-frakciókhoz tartoznak. Ez politikai okokra vezethető vissza: A PiS nagy valószínűséggel nem fog csatlakozni a Néppárthoz, mivel annak az ellenzéke, a Polgári Platform (PO) is tagja. Ezenfelül mindkét párt elutasítja a Salvini mögé való felzárkózást az ENF-frakcióban – a PiS esetében ennek az az oka, hogy az ENF-tagok jó kapcsolatot ápolnak Oroszországgal. (A megújuló szélsőjobboldali ENF-frakció új neve Identitás és Demokrácia lett – a szerk.)

 

A hetes cikkely szerinti eljárás van folyamatban mind Magyarországgal, mind Lengyelországgal szemben a jogállamiság leépítése miatt. Mit gondol, mindkét ország ugyanúgy kiérdemelte ezt? 

 

Az EU-ban nincs helye a jogállamiság megsértésének. Mind a lengyel, mind a magyar kormány semmibe vette ezt az alapértéket, így egyenlő mértékben megérdemlik a szankciókat.

 

Ha a PiS veszít az őszi parlamenti választásokon, akkor a következő lengyel kormány nem fogja megvétózni a Magyarország elleni 7-es cikkelyes döntéseket?

 

A Wiosna progresszív pártként szorosan kötődik a demokráciához és a joguralomhoz, így teljes mértékben támogatja az eljárást az olyan tagállamokkal szemben, amelyek megsértik az Európai Unió alapértékeit. Ugyanígy vannak ezzel más demokratikus értékeket valló pártok is.

 

 

Figyelembe véve az európai parlamenti választás eredményeit, amelyen tarolt a PiS, legyőzhető lehet a PiS októberben?

 

Reménykedünk benne, hogy a PiS elbukik a közeledő választásokon: a Wiosna keményen dolgozik a politikai változásért. Azonban

 

a felmérések szerint ez a forgatókönyv messze van a realitásoktól. Szóval az elsődleges célunk elkerülni, hogy a PiS alkotmányozó többséget szerezzen a Szejmben.

 

Másképp Jarosław Kaczyński pártja még erősebb legitimációt szerez a lengyel demokrácia maradványainak felszámolására.

 

A Wiosna a parlamenti választásokkor is távolmarad majd minden pártszövetségtől? Vagy együttműködnének egy, az SLD által vezetett baloldali csoportosulással, vagy egy centrista blokkal, amit a PO irányít?

 

A Wiosna országos tanácsa a közelmúltban felhatalmazta a pártot tárgyalások kezdeményezésére olyan pártokkal, mint a PO, a liberális Nowoczesna, a parasztpárti PSL, vagy a baloldali SLD. Az újabb PiS-győzelem fenyegetése miatt létfontosságú, hogy erőteljes ellenzék épüljön ki, amelyet olyan közös értékek alapoznak meg, mint a demokrácia, a jogállamiság, az egyenlőség és a környezetvédelem.

 

Mi lehet az a közös narratíva az ellenzék számára a PiS legyőzésén kívül, ami egyszerre vonzó a választóknak, és emellett elfogadható a különböző világnézetű ellenzéki pártok tagjai számára is? A konzervatív parasztpárt, a PSL például már most azt fontolgatja, hogy elhagyja a koalíciót, és a párt elnöke erőteljesen ellenzi a Wiosna csatlakozását az Európai Koalícióhoz.

 

A tárgyalások jelenleg is folyamatban vannak, ezért a különböző politikai tömbök végleges formája még nem egyértelmű. Három eltérő forgatókönyvre készülünk: nagykoalíció kiépítésére az ellenzékkel, külön csoportosulás létrehozására a baloldali pártokkal, vagy a független indulásra. Mindhárom esetben a fent említett közös értékek megőrzése elsődleges szempont marad számunkra.

 

A hírek szerint nagyon sok aktivista hagyta el Wiosnát: egy regionális szervezete egy az egyben kivált és csatlakozott az SLD-hez. Mit gondol, mit csináltak rosszul, hogy egy posztkommunista párt szimpatikusabb lett számukra?

 

Mielőtt felvettem a mandátumomat az Európai Parlamentben, meglátogattam az összes választókerületet, értékeltem az EP-választás eredményét és felkészítettem a tagokat a következő választásra. Ezek a találkozók nagyon értékesek a Wiosna következő lépései szempontjából. Az újságok túloztak: az igaz, hogy sok aktivistánk kilépett – ami igazából normális a választás utáni helyzetben –, de sok új tagunk is lett.

 

Igazából a csapat megvan, csak az összetétele változott meg kicsit.

 

A lengyel politika hagyományos kétosztatúságának elutasítása fontos része volt a Wiosna programjának. Ha mégis belépnének az ellenzéki nagykoalícióba, az mennyire zavarná a választóikat, vagy okozna törést a tagságban?

 

Mi még mindig azt szeretnénk, ha megújulna a lengyel politika. Éppen ezért a csatlakozás az Európai Koalícióhoz csak egy a sok forgatókönyv közül. A Wiosna akkor csatlakozna a koalícióhoz, ha valami nagyon fontos érdek fűződik hozzá, például az, hogy a PiS ne szerezzen alkotmányozó többséget a parlamentben.

 

Hogyan tudják elérni a vidéki konzervatív választókat? El akarják őket érni egyáltalán?

 

Tisztában vagyunk azzal, hogy a vidéki választók inkább a PiS-re szavaznak. Azonban az ok egyszerű: ezek az emberek erősen ragaszkodnak a hagyományokhoz, a valláshoz és jól járnak a PiS-től kapott szociális juttatásokkal. A Wiosna inkább a fiatal, magasan képzett választók számára vonzó. Ezen felül pedig sokkal egyszerűbb megszervezni a brainstormingjainkat a nagyvárosokban.

 

Ettől függetlenül vidéken is elkezdtünk kampányolni. Elmentem például Baranów-ba, egy kis faluba, ahová a kormány egy repteret szeretne építeni. Meg akartam hallgatni az embereket, a fenntartásaikat a projekttel kapcsolatban. Szükségük volt rá, hogy valaki meghallgassa őket. Véleményem szerint a Wiosnának van esélye azokon a területeken, ahol az emberek nem érzik úgy, hogy a kormány figyelembe venné a véleményüket.

 

 

El fogja hagyni az Európai Parlamentet a Szejmért a választások után, ha úgy alakul?

 

Ha megválasztanak a Szejmbe, az európai parlamenti mandátumom automatikusan megszűnik.

 

Ön a legismertebb arca a Wiosnának, és a párt is leginkább az ön korábbi politikai tevékenységére épít. Hogyan tudnak majd sikeres kampányt folytatni ősszel, ha ön Brüsszelben lesz?

 

Az összes szabadidőmet a kampány előkészítésére szántam. Emellett nagyon bízom a szervezetünkben: a Wiosna aktivistái már javában dolgoznak helyi kezdeményezéseken, ami egy remek felvezetés egy sikeres kampányhoz.

 

Siker vagy kudarc a Wiosna hat százalékos eredménye az EP-választáson? Mondjuk ahhoz képest, hogy a szintén parlamenten kívüli magyar Momentum például majdnem tíz százalékot kapott.

 

Sikerként tekintek rá. Mi egy teljesen új párt vagyunk, és az ellenfeleink semmi esélyt nem adtak nekünk. Ennek ellenére a Wiosna szerzett három mandátumot az Európai Parlamentben! Természetesen elérhettünk volna jobb eredményeket is, de ez összességében egy jó kezdet. Lengyelországban az EP-választások előtt drámai volt a politikai helyzet: a nacionalista, euroszkeptikus erők erősödtek, és az ellenzék nem tudott erre konkrétan reagálni. Végül több szavazatot szereztünk, mint a szélsőjobb, de végig nagyon nehéz volt.

 

Ha a Wiosna nincsen, talán a szélsőjobb lett volna a harmadik legerősebb politikai erő Lengyelországban.

 

Szóval a PiS nem szélsőjobboldali ön szerint?

 

A PiS egy nemzeti-konzervatív, populista párt. Egy normális, demokratikus államban ez a párt volna a szélsőjobb. Azonban Lengyelországban még a PiS-nél is vannak nacionalistább és szélsőségesebb csoportok. Gondoljunk csak Konföderációra – ebben a kontextusban a PiS máris nem tűnik olyan radikálisnak.

 

A pártja a balközép S&D EP-frakcióba tartozik. Gondolja, hogy itt van esély megvalósítani a céljait? A klímavédelem is fontos témája a Wiosnának: nem lehet, hogy átülnének majd a Zöldekhez?

 

Szerintem sok célunkat meg tudjuk valósítani az S&D részeként: mi is a fenntartható Európában, a demokrácia védelmében és a nemek közti egyenlőségben hiszünk. A Wiosna európai programja európai zöld paktumot szorgalmaz, ami elkötelezné a tagállamokat amellett, hogy felhagyjanak a szénfelhasználással 2050-re, aztán célunk még a civil szféra és a független sajtó védelme, és az, hogy létrejöjjön egy Európai Nőjogi Charta. A mi környezetvédelmi céljaink valóban közel állnak a zöldekéhez. Nyitottak vagyunk velük a tárgyalásokra, és mindenképpen számítunk a támogatásukra környezetvédelmi ügyekben.

 

Az S&D nemrégiben bejelentette, hogy nem fogják támogatni Manfred Webert az Európai Bizottság elnökének, hiába ő volt a választáson győztes Néppárt csúcsjelöltje. Egyetértett ezzel a döntéssel? Weberrel volt a probléma, vagy általában a Spitzenkandidat-rendszerrel?

 

Ez nem a Spitzenkandidat-rendszerből adódó probléma. A Néppárt talán a legerősebb frakció az EP-ben, de az előző választások óta sokat gyengült. Különben is, Manfred Weber jelöltségét mind az S&D, mind a liberálisok visszautasították már korábban is. Az S&D-nek és a liberálisoknak együttvéve nagyobb az ereje, mint a Néppártnak, így Webernek nem volt elég legitimációja ahhoz, hogy a Bizottság elnöke legyen. A Wiosna egyetértett a döntéssel és Frans Timmermanst támogatta.

 

 

Később aztán megállapodtak az Európai Tanács tagjai Ursula von der Leyen jelöléséről a Bizottság élére. Ön támogatni fogja őt a szavazatával?

 

Először is leszögezném, hogy nagyon sajnálom, hogy nem Franst jelölik a Bizottság élére. Ami nehezen érthető számomra, hogy Manfred Weber és Ursula von der Leyen ugyanabból a pártcsaládból jön, szóval miért jelölt az Európai Tanács egy teljesen új embert, ha már volt a Néppártnak egy jelöltje? Mindazonáltal, tekintve, hogy nehéz volt összehozni a megállapodást,

 

Ursula von der Leyent elutasítani nem lenne túl konstruktív lépés.

 

Mint az S&D-frakció tagja, nagyon örülök, hogy David Sassoli lett az Európai Parlament elnöke, és hogy Frans Timmermans megtarthatja majd az alelnöki pozícióját az Európai Bizottságban.

 

Ha megnézzük, hogy kiket jelölnek az EU vezető pozícióira, nem látunk egy jelöltet sem Kelet-Európából. Ez nem annak a jele, hogy a kelet-európai országok még mindig csak másodrendű tagok az Európai Unióban? Nem kellene egy „kelet-európai kvótát” bevezetni?

 

Egyértelműen kevés a kelet-európai politikus az EU-s vezető pozíciókban. A másodlagosságérzetnél fontosabb, hogy mindez arra mutat rá:

 

muszáj hiteles, Európa-párti, progresszív figurának lenned, ha azt akarod, hogy legyen szavad az EU-ban. Ezen még sokat kell dolgoznia a keleti tagállamoknak.

 

Az S&D-nek is van egy saját PiS-e: a román PSD, amelynek vitatott igazságügyi reformjait elmarasztalták az európai intézmények. Milyen érzés velük egy frakcióban lenni? Ki kéne zárni a PSD-t a frakcióból?

 

Véleményem szerint jó döntés volt az európai szocialisták részéről, amikor befagyasztották a PSD-vel való kapcsolatukat áprilisban. A román párt rengeteg felszólító levelet kapott, melyben pontosan megjelölték a problémákat, melyeken változtatniuk kell, ha velünk akarnak továbbra is együtt dolgozni.

 

Hiteles a kapcsolatok befagyasztása, ha a párt még mindig a frakcióban ül, egyik tagja pedig az S&D alelnöke?

 

Szerintem Iratxe Garcíát kellene megkérdezni erről, ő az S&D új elnöke.

 

Mit gondol, vannak hasonlóságok a lengyel és magyar ellenzék jelenlegi helyzetében? Volna valamilyen tanácsa a magyar ellenzéknek?

 

A lengyel és magyar ellenzékben egy dolog közös: egy olyan régióban dolgozunk, ahol a demokrácia nyomás alatt van. Ez nem Nyugat-Európa. A kihívásuk nagyon komoly: vagy sikerül felhívni az emberek figyelmét a problémákra, vagy az alapvető értékek teljesen elvesznek. 

 

A magyar ellenzék helyzete ugyanakkor még nehezebb – egy kétharmados többségben dolgozó kormánnyal szemben szinte lehetetlen elérni bármit.

 

Emellett úgy tudom, a Fidesz uralja a média 90 százalékát, megnehezítve az ellenzék számára a választók elérését.

 

Tényleg nem rózsás a helyzet, de azért az a 90 százalék inkább kevesebb…

 

A tanácsom mindenesetre az volna a magyar ellenzéknek, hogy fektessenek nagyobb hangsúlyt a helyi szervezetekre – ne csak Budapesten létezzenek, hanem egész Magyarország területén legyenek jelen! A Wiosna is ezen dolgozik Lengyelországban.

 

FOTÓK: Robert Biedroń / Facebook

 

Csináltunk ám egy interjút egy PiS-es EP-képviselővel is: Witold Waszczykowski, aki korábban külügyminiszter is volt, Strasbourgban válaszolt az Azonnalinak, olvasd vissza az interjút itt!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi fog történni, ha nyerünk? Hogyan néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen?
Elmondjuk a kulisszatitkokat!

Koszovó szerint addig nincs értelme a nyugat-balkáni együttműködésről beszélni, amíg nem ismeri el országa függetlenségét Szerbia és Bosznia-Hercegovina.

Míg a Jobbik néppártosodása révbe ért, a Fidesz nem maradhat örökké az Európai Néppárt tagja úgy, hogy közben fel van függesztve – fogalmazott a Jobbik EP-képviselője.

A galéria arra hivatkozva nem ad többé teret a BP olaj- és gázipari óriás művészeti versenyének, hogy mindent szeretnének megtenni klímavészhelyzet kezelése érdekében.

317 körzetben nem indít jelölteket a Brexit Párt decemberben, hogy ne szóródjanak szét a brexitpárti szavazatok.

A fejlesztési államtitkár a köztévében mondhatta el, hogy a pénteken átadásra kerülő új aréna közepes árszínvonalú, és Magyarország meg sem érezte.

2014-ben jobban megosztotta Romániát az elnökválasztás, mint idén, de azért az egykori Monarchia határain belül csak Székelyföld töri meg Klaus Johannis egyeduralmát.

A hét kérdése

„Támogasson téged a Momentum!” – hangozhatna a mondat azoktól, akiken megpróbáltak segíteni Fekete-Győrék az elmúlt napokban.

Azért ide elnéznénk

Very hot topic, ki is lesz beszélve november 12-én!

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás