+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2019. július 13. szombat, 17:55
A Stranger Things harmadik évada nagyon érdekes és izgalmas sorozat, de az az őrület, ami kialakult körülötte, nagyon sok érdekes kérdést vet fel arról, hogy néz ki 2019 szórakoztatóipara.

Mostanra annyira el van kényeztetve Magyarország, hogy a Stranger Things című sorozat harmadik évadánál már nem csak magára a termékre nem kellett várni egy percet sem, de az angolul kevéssé tudóknak és egyéb lustáknak is azonnal meglett a hétvégi program azzal, hogy a felirat is elérhető hozzá Netflixen. Ez annak a biztos jele, hogy ha nem is túl gyorsan, de végre mi is csatlakoztunk a 21. századhoz, ráadásul azt nézve, hogy hamarosan legalább Budapesten tényleg bárhol lehet rendelni a Mekiből, elég csak behúzni a függönyöket ahhoz, hogy a fejlett nyugaton érezhessük magunkat!

 

Mármint nem abban az Amerikában, ahol néha nácik ütnek el ellentüntetőket, lelőhetnek az utcákon vagy nincs egészségbiztosításod, hanem abban, amit mi az 1990-es években képzeltünk el magunknak. Tudjátok, amikor elég volt Dévényi Tibi bácsinak bemondani a Három kívánságban, hogy amerikai terméket lehet nyerni, és máris azt hittük, űrtechnológiát kapunk majd.

 

 

Ha ezt akarjuk, akkor a Stranger Things harmadik évada is a mi sorozatunk, de érdemes eldönteni, hogy nézzük.

 

1. Just for fun

 

Ha csak úgy, sima sorozatként nézzük, elsőrangú szórakozás, és talán az eddigi legerősebb évad. A szuperképességgel megáldott/átkozott lány és barátai fejlődéstörténete elért oda, hogy már nem idegesítőek, a szüleik sem tűnnek szellemi fogyatékosnak, ráadásul minden szereplő rettenetesen szerethető valamiért. A nyolc rész alatt minden szál nagyszerűen építkezik, katartikusan futnak egymásba. 

 

Külön szórakoztató, hogy az első évadhoz képest nem csak a főszereplő gyerekek nőttek fel, hanem a zeitgeist változását is követi a sorozat: a bemutatkozás még a minden tekintetben naiv 1983-ban játszódott, a harmadik pedig azt mutatja be, mennyit változott az USA 1985-re. A hurráhangulat után előkerültek a kapitalizmus árnyoldalai is, munkák szűnnek meg a közelben nyílt bevásárlóközpont miatt, ráadásul a szereplőket is elkezdte sokkal jobban érdekelni a szex a szerepjátékok helyett.

 

Már nem csak Tótágas jelenti a rosszat, hanem a való életben is ott a korrupt polgármester, az elhanyagolt feleség, vagy a suli legmenőbb arca, akit nem vettek fel egyik főiskolára sem. És ugyebár már nem csak túlvilági gonosz került elő, hanem az oroszok is.

 

Ezektől sokkal emberibb lett a Stranger Things, és már jóval könnyebb a megidézni kívánt kortól függetlenül a történet miatt is nézni.

 

2. Nosztalgiaként

 

Nézhetjük ettől függetlenül a megidézni kívánt kor miatt is, hiszen annak ellenére, hogy végre önállóan is megállja a helyét, óriási popkulturális utaláshalmaz van benne. Az Indie Wire összeszedte részről részre, hogy melyik jelenet mire utal vissza. Feltűnik a Vissza a jövőbével kezdve az Atarin vagy a Végtelen történeten át egészem az R.E.M. zenekarig, és tényleg szinte minden sarokból visszaköszön az, amit popkultúrának szokás hívni.

 

Tényleg bravúros, mennyire tudatosan idéz vissza úgy klasszikussá vált dolgokat a sorozat úgy, hogy nem öncélúan lógnak ki a történetből.

 

Egyszerűen csak lehet ezzel foglalkozni, ráadásul több tanulmány is bizonyította, hogy a nosztalgia egyáltalán nem tesz rosszat.

 

Visszagondolhatunk azokra az időkre, amikor még minden rendben volt, épp győzedelmeskedett a világon az egyetemes jóság, amiből ha nem is minden, de azért jópár dolog átjutott még a nyomorultnak tűnő Kelet-Európába is. A Stranger Things harmadik epizódjának nézésére eszünkbe jutnak a hangalámondásos filmek, az, hogy mi is láthattunk végre Dallast, és ugye megjelentek a nyugati autók is az utcán. Szóval tényleg jól csinálták.

 

 

3. Kritikusan

 

Nézhetjük kritikusan, és objektíven nézve nem olyan baromi nehéz belekötni a Stranger Thingsbe. Egyrészt az a nosztalgia, amire épít, pontosan akkora hazugság, mint amire manapság egy hétköznapi hazafi is építi a világnézetét. Az a tiszta és őszinte múlt pontosan úgy nem létezett soha, mint az a hagyománytisztelő magyaros értékrend, aminek mentén országunk vezetői épp lerombolják az elmúlt 30 év legfontosabb értékeit.

 

Pedig az az igazság, hogy az 1985-ös USA sem volt tökéletes, elég erről megkérdezni az ország fekete lakosságát vagy azokat, akik még akkortájt is reálisan féltek attól, hogy a Szovjetunió egyszer csak tényleg csinál valami nagyon durvát. (Egy évvel később mondjuk tényleg csinált is.)

 

Ha innen nézzük, akkor ez a köldöknézegetős múltba révedés az, ami végleg elgáncsolja a saját identitás kialakulását, hiszen például a nyugatot jelentő Netflixet is arra kezdtük használni, hogy 1985-öset játsszunk vele kicsit.

 

 

4. Hogy gondolkodjunk

 

Nézhetjük viszont úgy is, hogy helyet adunk a kérdésnek, hogy vajon miért van legalább tíz éve ekkora szükségünk arra, hogy generációnk gyerekkorának a dolgaival foglalkozzunk? Miért lett Magyarországon akkora sláger az 1990-es évek, hogy telerakta a Papp László Sportarénát a Backstreet Boys 2009-ben?

 

Miért nem tudtunk túllépni a Vissza a jövőbén, miért imádunk a műveltségünk kezdetétől kezdve olyan zenekarokat, amik már a születésünk előtt feloszlottak?

 

Miért tűnik ennyivel jobbnak minden zene, mint amit a Spotify bedob a felkapott zenék válogatásában?

 

Nos azért, mert az internet által adott korlátlan tudás a legkevésbé sem a kreativitást segítette elő, hanem azt, hogy a megfelelő tudás ismeretében mindenki csak elismételje, amit megtanult. Képregények, zenék, játékok, Stranger Things: szinte naponta kapunk valahonnan bizonyítékot arra,

 

mennyire önmaga seggébe vezető spirál lett a Nick Hornby vonatkozó könyve idején még a világ legmenőbb dolgának tűnő popkultúra, tulajdonképpen a kötelező lecke felmondása.

 

Annak az elismerése, hogy soha nem fogjuk meghaladni Woodstockot, soha nem lesz jobb játék a Donkey Kongnál, soha nem fognak már olyan király dolgot csinálni gitárokkal, mint a Slayer, tökmindegy. A lényeg, hogy a csúcson már túl vagyunk. A Stranger Things harmadik évada nézésekor csak még inkább ráeszmél a néző, hogy mennyire nem történik semmi érdekes a szórakoztatóiparban a 2010-es években.

 

Bármelyik szempontból nézzük, tanulmányok sokaságát lehetne írni a Stranger Things iszonyatos sikeréről: miért épp ez, mi a titka, és mit mond el ez a siker 2019-ről? Már ennek is épp elégnek kell lennie ahhoz, hogy megnézzük.

 

FOTÓK: Netflix

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A német nemzetiségi listáról bejutott parlamenti képviselő, Ritter Imre mélyen hallgat.

Olga Ljubimova óriási aranyköpéseket felejtett a régi blogján: baromira nem értem a művészfilmeket, nem akarom megnézni a Mona Lisát, a British Museum időpazarlás volt, a Louvre-ba soha nem is mennék.

További gesztusokat tenne a spanyol kormány a katalánok felé. Nem véletlenül, hiszen tőlük függ a parlamenti többség.

A hétvégi olasz tartományi választások majd megmutatják: újjáépülés, vagy végleges leépülés következik-e.

Csalódott-e az MSZP-s Pollreisz Balázs győri polgármesterjelölt, hogy egy volt párttársa nyíltan a fideszes jelölt mellé állt? Válaszolt az Azonnalinak!

Az európai labdarúgó bajnokságok első osztályainak bevételi listáján Magyarország befért a legjobb húszba, a bevételi források eloszlásában Kazahsztánhoz hasonlítunk.

Kiszivárgott a bölcsek jelentése, eszerint a Fidesz maradhatna a Néppártban, de amíg nem viselkedik jól nyilvánosan, felfüggesztve marad.

A hét kérdése

A két zöldpárt már az összefogásvitában is ugyanott áll, egybe kell-e tehát olvadniuk? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mit tettek a világ vezetői, hogy megfékezzék a klímaváltozást? Erre keresik a választ a MagNet Közösségi Házban január 24-én pénteken. Filmvetítés után szakértők beszélgetnek!

Beszélgetés, britpop DJ, pezsgő. Január 31-én, mikor máskor?

Erről a Fidesz is gyakran beszél, de ez most más lesz. Jakab András jogász és Gyurgyák János történész adnak elő február 12-én.

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás