+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2019. július 12. péntek, 15:27
A magyar lakosság lényegesen magasabb önrészt fizet az egészségügybe, mint az OECD-átlag, vagy amennyit a visegrádi országokban fizetnek. Nem ez az egyetlen aggasztó egészségügyi adat a KSH friss, 2018. évi országjelentéséből.

Nyolc megyében és Budapesten is átlag feletti volt az orvoshiány tavalyelőtt – írja a KSH Magyarországról szóló, 2018. évi jelentése, amely csütörtökön jelent meg. A kiadvány több témát lefed, többek között szól az egészségügy állapotairól is.

 

Eszerint az üres orvosi álláshelyek aránya Szabolcs-Szatmár-Beregben volt a legmagasabb 2017-ben: 9,9 százalék.

 

A második legrosszabb helyzet Jász-Nagykun-Szolnokban van 7,1 százalékos hiánnyal, ám további hat megyében és Budapesten is a 3,8 százalékos, átlag feletti a hiány. A jelentésből az is kiderül, a fekvőbeteg-ellátásban az orvosi álláshelyek 6,2, míg a szakdolgozói álláshelyek 4,9 százaléka volt betöltetlen tavalyelőtt.

 

A kórházi osztályokat vizsgálva azt lehetett látni, az alkohológián küzdöttek a legnagyobb orvoshiánnyal (54,3 százalék volt az üres álláshelyek aránya), amit a pszichiátria (13,8 százalék), majd a gasztroenterológia (13,4 százalék), a drogbetegellátás (12,5 százalék) és a bőr és nemi beteg-ellátás (11 százalék) követett.

 

Ami a szakdolgozókat illeti, arányaiban ugyancsak az alkohológiáról, a bőr- és nemi beteg-ellátásról, illetve a drogbetegellátás osztályairól hiányoztak a legtöbben.

 

Sokat keresel? A gyereked egészségi állapotát is jobbnak ítéled!

 

Tavalyelőtt a magyarok 60 százaléka – a nők 56 százaléka, míg a férfiak 64 százaléka – ítélte jónak vagy nagyon jónak az egészségi állapotát. Az uniós átlag viszont 67 százalék, így a magyarok ezzel az uniós rangsor negyedik negyedében vannak. Érdekesség, hogy a legtöbben az írek közül ítélték jónak az egészségüket (83 százalék), míg arányaiban a legkevesebben a litvánoknál mondták ezt (43 százalék).

 

A KSH jelentéséből az alábbiak is kiderülnek a 2017. évre vonatkozóan:

 

+ a népesség 36 százaléka volt túlsúlyos;

 

+ a 16 év alatti gyermeket nevelő háztartásokban a gyermekek 5,2 százalékát korlátozta valamilyen egészségügyi probléma;

 

azt, ahogy a családok a gyermekek egészségére tekintenek, jelentősen meghatározza a jövedelmük: a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó gyerekek 55, a legfelsőbe tartozók 74 százalékát mondták a szüleik nagyon jó egészségűnek.

 

2016-ban a lakosság 4,1 százaléka pénzhiány miatt nem tudta kiváltani az orvos által felírt gyógyszert. Sőt:

 

a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások 8,2 százalékával fordult elő, hogy a gyermekeik számára felírt gyógyszert képtelenek voltak megvenni.

 

Egyébként a háztartások 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy legalább közepes szintű megterhelést jelentettek nekik a felírt gyógyszerek finanszírozása.

 

Többet költünk saját zsebből az egészségügyre, mint a többi visegrádi ország

 

Figyelemre méltó a KSH azon megállapítása is, mely szerint 2016-ban az egészségügyi kiadások 66 százalékát a kormányzat, 30 százalékát a háztartások, és 4 százalékát az önkéntes egészségpénztárak fedezték.

 

Főleg azért, mert 2010 óta a kormányzati részvétel 0,9 százalékponttal kevesebb, a háztartásoké 2,6 százalékponttal több lett.

 

Ez a KSH szerint ez egyben azt is jelenti: a lakosság által fizetett önrésznek Magyarországon lényegesen magasabb az aránya (34 százalék), mint ami az OECD-átlag (26 százalék), vagy ami a visegrádi országokban tapasztalható. Ugyanis ez az arány a cseheknél csak 18, a szlovákoknál 19, míg a lengyeleknél 30 százalék.

 

Aki a KSH teljes országjelentését elolvasná, az itt teheti meg.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Párizs blokkolta két nyugat-balkáni ország EU-csatlakozásának megkezdését: most elmondják, szerintük hogyan kéne csinálni a bővítést.

Az Európa utolsó diktatúrájának is nevezett országban független megfigyelők számtalan választási visszaélést jelentettek, a hatóságok ezekből egyet sem ismertek el.

Fideszes nincs a jelöltek között, a párt néppártbeli tagsága ugyanis még mindig revízió alatt van. De KDNP-s, felvidéki hidas és MKP-s vagy épp erdélyi RMDSZ-es politikus sem jelöltette magát pozíciókra.

Nagy szavak ezek, hiszen a miniszterelnök hónapok óta azzal küzdött, hogy még a saját képviselői egy része is torpedózza a terveit.

A Hosszúlépés mozgalom kezdeményezése célba ért, a II. kerület már bevállalt egy női szobrot. Kerpel-Fronius Gábor azt ígéri, az új köztéri szobrokkal vége a tíz éve tartó vizuális környezetszennyezésnek.

A terhes nőre harmincöt esetet sikerült rábizonyítani, de valószínűleg több követőjéről is nagyon sok pénzt gombolt le.

Újabb óriási tüntetésen követelték Prágában az összeférhetetlenséggel vádolt miniszterelnök lemondását.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Várhelyi a meghallgatásán profi teljesítményt nyújtott, más, nála jóval gyengébb biztosjelöltekkel ellentétben mégis csuklóztatják az EP-ben. Hogy miért?

Twitter megosztás Google+ megosztás