+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs & Bukovics Martin
2019. július 10. szerda, 14:21
Egyre több nyugati nagyvárosban és országban hirdetnek ki klímavészhelyzetet az óriási hőség vagy épp a szélsőséges időjárás miatt. De mi ez pontosan, mivel jár, és be lehet-e vezetni Magyarországon is?

A május és a június a klímavészhelyzetek kihirdetésének hónapja volt: megtette ezt az ír, a francia, a katalán, illetve a brit törvényhozás, de rajtuk kívül San Francisco, New York City,  Vancouver, Milánó, Nápoly, Bázel, Zürich, London, Párizs és számos kisebb nyugat-európai város önkormányzata is így döntött. Los Angeles vezetői egy lépést tovább is mentek: ott már egy klímavészhelyzeti mobilizációs osztályt, illetve egy klímavészhelyzet bizottságot is létrehoztak, a világon először. Itthon az LMP követeli ezt a helyi önkormányzatokban.

 

Ma már ugyanis tudományos tény, hogy a klímaváltozás intenzitását az emberi tevékenységekkel járó széndioxid-kibocsátás növeli. Ezért is van az, hogy olyan invazív fajok jelennek meg Magyarországon, amik eddig soha, olyan betegségekben halnak meg emberek Európában, ami eddig csak Afrikában volt jellemző, egyre gyakoribbak és szélsőségesebbek az időjárásváltozások.

 

Túl vagyunk már azon, hogy ezt egyszerűen globális felmelegedésnek nevezzük, az erről szóló újságcikkek intenzitása is mutatja, hogy a klímaváltozás a mindennapi életünk része lett. Ráadásul törnek előre a választásokon az ezt tematizáló zöldpártok, több nyugat-európai jobboldali erő is a bezöldüléssel próbálkozik: vagyis a politikának is reagálnia kell erre.

 

De mégis mit jelent a klímavészhelyzet szó?

 

Hiába terjedt el a szó a közbeszédben, és hiába számol be a magyarországi sajtó a nyugati példákról,

 

Magyarországon jelenleg nincs olyan jogi fogalmunk, hogy klímavészhelyzet.

 

A klímavészhelyzet itthoni kihirdetéséért lobbizó Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány felelőse az Azonnalinak elmondta: a legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy a klímavészhelyzetet kihirdető parlamentek és önkormányzatok milyen tartalommal fogják megtölteni a kifejezést. Szerinte fontos, hogy ez ne csak egy szimbolikus gesztus és egy kommunikációs eszköz legyen a döntéshozók kezében, hanem valódi cselekvéssel járjon, és ne csak akkor érezzék magukon a késztetést a törvényhozók, amikor kánikula és hőségriadó van, hanem a politika fókuszában kéne lennie a klímaváltozásnak, mivel már csak 10-12 évünk van arra, hogy megfékezzük a klímakatasztrófát.

 

Jávor Benedek, a Párbeszéd 2014-2019 közötti EP-képviselője szerint a klímavészhelyzetnek jelenleg ugyan nincs elfogadott jogi vagy tudományos definíciója, azonban a közbeszédben azért jelent meg a kifejezés, mivel sokkal érzékletesebben írja le azt a sürgősséget, hogy a klímaváltozás nem egy jövőben várható esemény, hanem a kellős közepén élünk, és a változások az eddigi elképzeléseinket messze meghaladó sebességgel történnek.

 

Jogilag csak akkor válik értelmezhetővé a kifejezés, ha ebből konkrét törvények, jogszabályok és kötelezettségek születnek majd, mondta Jávor az Azonnalinak. Abban Perger és Jávor is egyetértett, hogy

 

jelenleg csak spekulálni tudunk, hogy a klímavészhelyzet kihirdetésből mi fog következni: előbb kijön-e a mentő a hőségre panaszkodó idős emberekhez? Tilos lesz tűző napon munkát végezni a szabadban,

 

vagy engedik, de a munkáltatóknak ki kell helyeznie hűtőkonténereket, hogy ott tölthessék a munkások a pihenőjüket? Tilos lesz bemenni a szárazság miatt veszélyeztetett erdőkbe, nehogy valaki még véletlenül elejtsen ott egy cigicsikket? A világ szeme a klímavészhelyzetet kihirdető ír és brit parlamenten van.

 

Az ír példa

 

Írország az elsők között hirdetett klímavészhelyzetet, júniusban az ír kormány be is mutatta a 180 oldalas tervét, aminek célja, hogy 2050-re elérjék a 0 százalékos a károsanyag-kibocsátást.

 

A dokumentumban ehhez olyan célokat fogalmaztak meg, mint hogy Írország 30 százalékról 70 százalékra növeli a megújuló energiaforrásokból származó energiafogyasztást; 2030-tól megtiltja a dízeles autók adásvételét – közben 950 ezer új elektromos autóval és a hozzájuk tartozó infrastruktúra kiépítésével számolnak. A jobb energiahatékonyság miatt támogatják 500 ezer otthon és 400 ezer hőszivattyú felújítását; betiltják a nem újrahasznosítható, illetve egyszer használható műanyagokat, és alaposan megnövelik a tonnánkénti szénadót 2030-ra a jelenlegi 20 euróról 80 euróra.

 

Az ír miniszterelnök, Leo Varadkar elmondta, a terv megvalósítása azzal jár, hogy „megváltoztatjuk, ahogy az áramot előállítjuk és fogyasztjuk, ahogy otthonainkat és munkahelyeinket fűtjük, ahogyan utazunk, amilyen járműveket vásárolunk, és ahogy az ételeinket előállítjuk. Függetleníteni fogjuk a gazdasági növekedésünket a károsanyag-kibocsátás növekedésünktől. Ez a terv reprezentálja a jövőre vonatkozó összes reményünket.”

 

A tervezetet sokan támogatják, de mivel Írországban még a 2020-ra vállalt EU-s célokat sem tudják teljesíteni, ezért kérdéses, hogy a mezőgazdaságban és a szállítmányozásban növekvő tendenciát mutató károsanyag-kibocsátást miképpen fogják 2030-ra drasztikus mértékben csökkenteni. A klímavédelemért felelős ír miniszter, Richard Bruton szerint elég bátor célokat fogalmaztak meg, de a dokumentumban 2050-re vállalt céloktól jelenleg nagyon távol állnak, így az inkább egy vágy, mintsem egy kötelező cél.

 

A kormány szerint nem sürget az idő, a szakértők szerint de

 

Vissza Magyarországra. Perger és Jávor úgy látja, jelenleg nincs jogi akadálya annak, hogy ír mintára Magyarországon is kihirdessék a klímavészhelyzetet, szerintük az Alaptörvény vészhelyzetekről szóló rendelkezései ehhez elégségesek, annak ellenére, hogy a 2011-ben elfogadott új alkotmány nem említi a klímaváltozást (Bajorországban most írnák bele), a vészhelyzetekről szóló rendelkezései pedig konkrét természeti vagy ipari szerencsétlenségek, illetve katonai támadások esetére vonatkoznak.

 

Jávor Benedek az Azonnalinak elmondta, hogy

 

a klímaváltozást olyan természeti katasztrófának kell tekinteni, amely közvetlenül veszélyezteti a magyar lakosság életét, egészségét és értékeit.

 

Jávor ehhez még hozzátette, hogy a magyar kormány mindig is rugalmasan kezelte az Alaptörvényben foglaltakat, és többször is semmiségekre hivatkozva hirdetett ki migrációs válsághelyzetet, amit egyébként eleve nem az alkotmány, hanem külön törvény szabályoz.

 

A volt EP-képviselő szerint Magyarországon elsősorban politikai ellenérvek vannak a klímavészhelyzet kihirdetésével kapcsolatosan. Szerinte a magyar kormány magáévá tette az európai szélsőjobb klímaszkeptikus álláspontját, amit jól mutat Gulyás Gergely kancelláriaminiszter nemrég tett kijelentése, miszerint nem sürget minket semmi, hogy változtassunk, illetve az is, hogy a magyar kormány a lengyelekkel és a csehekkel együtt vétózta meg az EU csúcson a 2050-re hirdetett dekarbonizációs célokat, amely szerint 2030-ra az EU tagállamai vállalták volna, hogy az 1990-es bázisévhez képest 40 százalékkal csökkentik a károsanyag-kibocsátásukat, 2050-re pedig a fosszilis energiahordozók használatát teljesen megszüntetnék. Ehelyett mindössze egy lábjegyzet maradt a célkitűzésből, amiben az áll, hogy a tagállamok nagy többsége vállalja, hogy eléri a klímasemlegességet 2050-re”.

 

Mégis mit jelent ez rád nézve?

 

Jelenleg semmit, mivel jogilag és politikailag a klímavészhelyzet csak egy szimbolikus gesztus és a magyar kormány egyáltalán nem tűnik olyannak, mintha be akarná vezetni.

 

A németországi Konstanzban, ahol nemrég klímavészhelyzetet hirdettek ki, például annyi változott csak, hogy az önkormányzat a döntések előtt már nem csak a költségvetési, hanem az esetleges klímaszempontokat is figyelembe veszi, a polgármester pedig nagylelkűen lemondott arról, hogy szolgálati autót használjon – egy ökodiktatúrától tehát még a Bodeni-tó partján is igencsak messze vagyunk.

 

FOTÓ: Greenpeace UK / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt viszont még nem tudják, hogy milyen gyakran lesz meghallgatás, és elviszik-e szavazásig a dolgot, de szerintük nem a szankcionálás a lényeg.

Az igazi baj az a főpolgármester szerint, hogy a kormány nem tárgyal Budapesttel a fővárost érintő uniós források elosztásával kapcsolatban.

Székesfehérvár tízezer eurót küld az ausztrál bozóttüzek okozta károk enyhítésére. De adakozik-e a főváros és a többi önkormányzat? Körbekérdeztünk!

Olyasvalakit keresünk, aki tud szerkeszteni és újságot is írni, és ami legalább ennyire fontos: hogy az Azonnalit is jól ismeri.

Utah állam republikánus kormányzójának nem tetszett, hogy az állam kreatív szexuális utalgatások tárgya lett.

Két katalán függetlenségpárti is beült nemrég az EP-be, de a spanyolok kérésére máris eljárás indult, hogy fosszák meg őket mentelmi joguktól.

A Munkáspárt elnöke, Thürmer Gyula szerint ha jelöltjüknek ugyanannyi médiát adnának, mint a többieknek, mi is csodálkoznánk az eredményen.

A hét kérdése

Még mindig nem tudja túltenni magát az ország Győr egykori polgármesterének horvátországi nyaralásán, úgyhogy biztos nem csak a mi fantáziánkat mozgatja Borkai sorsa. Itt a hét kérdése!

Azért ide elnéznénk

Január 20-án, hétfőn este a belvárosi Rába hotelben. Regisztráljatok!

Szakértők beszélik ki a helyzetet január 21-én Budapesten.

Az év legjobb bulija január 22-én szerdán. Reggeltől hajnalig!

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás