Mi az a klímavészhelyzet, és mivel járna, ha egyszer nálunk is bevezetnék?

Egyre több nyugati nagyvárosban és országban hirdetnek ki klímavészhelyzetet az óriási hőség vagy épp a szélsőséges időjárás miatt. De mi ez pontosan, mivel jár, és be lehet-e vezetni Magyarországon is?

A május és a június a klímavészhelyzetek kihirdetésének hónapja volt: megtette ezt az ír, a francia, a katalán, illetve a brit törvényhozás, de rajtuk kívül San Francisco, New York City,  Vancouver, Milánó, Nápoly, Bázel, Zürich, London, Párizs és számos kisebb nyugat-európai város önkormányzata is így döntött. Los Angeles vezetői egy lépést tovább is mentek: ott már egy klímavészhelyzeti mobilizációs osztályt, illetve egy klímavészhelyzet bizottságot is létrehoztak, a világon először. Itthon az LMP követeli ezt a helyi önkormányzatokban.

Ma már ugyanis tudományos tény, hogy a klímaváltozás intenzitását az emberi tevékenységekkel járó széndioxid-kibocsátás növeli. Ezért is van az, hogy olyan invazív fajok jelennek meg Magyarországon, amik eddig soha, olyan betegségekben halnak meg emberek Európában, ami eddig csak Afrikában volt jellemző, egyre gyakoribbak és szélsőségesebbek az időjárásváltozások.

Túl vagyunk már azon, hogy ezt egyszerűen globális felmelegedésnek nevezzük, az erről szóló újságcikkek intenzitása is mutatja, hogy a klímaváltozás a mindennapi életünk része lett. Ráadásul törnek előre a választásokon az ezt tematizáló zöldpártok, több nyugat-európai jobboldali erő is a bezöldüléssel próbálkozik: vagyis a politikának is reagálnia kell erre.

De mégis mit jelent a klímavészhelyzet szó?

Hiába terjedt el a szó a közbeszédben, és hiába számol be a magyarországi sajtó a nyugati példákról,

A klímavészhelyzet itthoni kihirdetéséért lobbizó Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány felelőse az Azonnalinak elmondta: a legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy a klímavészhelyzetet kihirdető parlamentek és önkormányzatok milyen tartalommal fogják megtölteni a kifejezést. Szerinte fontos, hogy ez ne csak egy szimbolikus gesztus és egy kommunikációs eszköz legyen a döntéshozók kezében, hanem valódi cselekvéssel járjon, és ne csak akkor érezzék magukon a késztetést a törvényhozók, amikor kánikula és hőségriadó van, hanem a politika fókuszában kéne lennie a klímaváltozásnak, mivel már csak 10-12 évünk van arra, hogy megfékezzük a klímakatasztrófát.

Jávor Benedek, a Párbeszéd 2014-2019 közötti EP-képviselője szerint a klímavészhelyzetnek jelenleg ugyan nincs elfogadott jogi vagy tudományos definíciója, azonban a közbeszédben azért jelent meg a kifejezés, mivel sokkal érzékletesebben írja le azt a sürgősséget, hogy a klímaváltozás nem egy jövőben várható esemény, hanem a kellős közepén élünk, és a változások az eddigi elképzeléseinket messze meghaladó sebességgel történnek.

Jogilag csak akkor válik értelmezhetővé a kifejezés, ha ebből konkrét törvények, jogszabályok és kötelezettségek születnek majd, mondta Jávor az Azonnalinak. Abban Perger és Jávor is egyetértett, hogy

vagy engedik, de a munkáltatóknak ki kell helyeznie hűtőkonténereket, hogy ott tölthessék a munkások a pihenőjüket? Tilos lesz bemenni a szárazság miatt veszélyeztetett erdőkbe, nehogy valaki még véletlenül elejtsen ott egy cigicsikket? A világ szeme a klímavészhelyzetet kihirdető ír és brit parlamenten van.

Az ír példa

Írország az elsők között hirdetett klímavészhelyzetet, júniusban az ír kormány be is mutatta a 180 oldalas tervét, aminek célja, hogy 2050-re elérjék a 0 százalékos a károsanyag-kibocsátást.

A dokumentumban ehhez olyan célokat fogalmaztak meg, mint hogy Írország 30 százalékról 70 százalékra növeli a megújuló energiaforrásokból származó energiafogyasztást; 2030-tól megtiltja a dízeles autók adásvételét – közben 950 ezer új elektromos autóval és a hozzájuk tartozó infrastruktúra kiépítésével számolnak. A jobb energiahatékonyság miatt támogatják 500 ezer otthon és 400 ezer hőszivattyú felújítását; betiltják a nem újrahasznosítható, illetve egyszer használható műanyagokat, és alaposan megnövelik a tonnánkénti szénadót 2030-ra a jelenlegi 20 euróról 80 euróra.

Az ír miniszterelnök, Leo Varadkar elmondta, a terv megvalósítása azzal jár, hogy „megváltoztatjuk, ahogy az áramot előállítjuk és fogyasztjuk, ahogy otthonainkat és munkahelyeinket fűtjük, ahogyan utazunk, amilyen járműveket vásárolunk, és ahogy az ételeinket előállítjuk. Függetleníteni fogjuk a gazdasági növekedésünket a károsanyag-kibocsátás növekedésünktől. Ez a terv reprezentálja a jövőre vonatkozó összes reményünket.”

A tervezetet sokan támogatják, de mivel Írországban még a 2020-ra vállalt EU-s célokat sem tudják teljesíteni, ezért kérdéses, hogy a mezőgazdaságban és a szállítmányozásban növekvő tendenciát mutató károsanyag-kibocsátást miképpen fogják 2030-ra drasztikus mértékben csökkenteni. A klímavédelemért felelős ír miniszter, Richard Bruton szerint elég bátor célokat fogalmaztak meg, de a dokumentumban 2050-re vállalt céloktól jelenleg nagyon távol állnak, így az inkább egy vágy, mintsem egy kötelező cél.

A kormány szerint nem sürget az idő, a szakértők szerint de

Vissza Magyarországra. Perger és Jávor úgy látja, jelenleg nincs jogi akadálya annak, hogy ír mintára Magyarországon is kihirdessék a klímavészhelyzetet, szerintük az Alaptörvény vészhelyzetekről szóló rendelkezései ehhez elégségesek, annak ellenére, hogy a 2011-ben elfogadott új alkotmány nem említi a klímaváltozást (Bajorországban most írnák bele), a vészhelyzetekről szóló rendelkezései pedig konkrét természeti vagy ipari szerencsétlenségek, illetve katonai támadások esetére vonatkoznak.

Jávor Benedek az Azonnalinak elmondta, hogy

Jávor ehhez még hozzátette, hogy a magyar kormány mindig is rugalmasan kezelte az Alaptörvényben foglaltakat, és többször is semmiségekre hivatkozva hirdetett ki migrációs válsághelyzetet, amit egyébként eleve nem az alkotmány, hanem külön törvény szabályoz.

A volt EP-képviselő szerint Magyarországon elsősorban politikai ellenérvek vannak a klímavészhelyzet kihirdetésével kapcsolatosan. Szerinte a magyar kormány magáévá tette az európai szélsőjobb klímaszkeptikus álláspontját, amit jól mutat Gulyás Gergely kancelláriaminiszter nemrég tett kijelentése, miszerint nem sürget minket semmi, hogy változtassunk, illetve az is, hogy a magyar kormány a lengyelekkel és a csehekkel együtt vétózta meg az EU csúcson a 2050-re hirdetett dekarbonizációs célokat, amely szerint 2030-ra az EU tagállamai vállalták volna, hogy az 1990-es bázisévhez képest 40 százalékkal csökkentik a károsanyag-kibocsátásukat, 2050-re pedig a fosszilis energiahordozók használatát teljesen megszüntetnék. Ehelyett mindössze egy lábjegyzet maradt a célkitűzésből, amiben az áll, hogy „a tagállamok nagy többsége vállalja, hogy eléri a klímasemlegességet 2050-re”.

Mégis mit jelent ez rád nézve?

Jelenleg semmit, mivel jogilag és politikailag a klímavészhelyzet csak egy szimbolikus gesztus és a magyar kormány egyáltalán nem tűnik olyannak, mintha be akarná vezetni.

A németországi Konstanzban, ahol nemrég klímavészhelyzetet hirdettek ki, például annyi változott csak, hogy az önkormányzat a döntések előtt már nem csak a költségvetési, hanem az esetleges klímaszempontokat is figyelembe veszi, a polgármester pedig nagylelkűen lemondott arról, hogy szolgálati autót használjon – egy ökodiktatúrától tehát még a Bodeni-tó partján is igencsak messze vagyunk.

FOTÓ: Greenpeace UK / Facebook