Már az AfD vezetése is berezelt a saját szélsőjobboldalától

Egyre fokozódik az ellentét az EU- és idegenellenes párt vezetése és a tagságban nagyon befolyásos szélsőjobboldali platform között.

Az AfD alakulása óta folyamatosan tolódott jobbszélre, a kezdetben csak euróellenes párt ezért foglal el mára egyértelműen EU- és idegenellenes pozíciót. Miközben a párt sikere vélhetően – főleg a keletnémet tartományokban, ahol az AfD vagy az első vagy a második legtámogatatottabb erő – nagyban köszönhető a radikális követeléseknek.

A párt szélsőjobboldala Björn Höcke türingiai pártelnök körül tömörül, „Szárny” néven egy informális csoportosulást alkotnak. Az AfD-ben azonban sokan ellenfélként tekintenek rájuk, mert attól tartanak:

A bajor AfD belső bírósága egyenesen „az AfD-re káros szervezetnek” minősítette egy belső anyagában a Höcke körüli Szárnyat. Ami azért is meglepő – és mutatja, mennyire elfajultak a párton belüli ellentétek –, mert a Szárny az AfD része ma, nem egy tőle független szervezetről van szó. A legnagyobb tartományi AfD-szervezet, az észak-rajna-vesztfáliai AfD elnökségének többsége – szintén Höcke befolyása elleni tiltakozásként – a hétvégén visszaadta a mandátumát.

A mai napon pedig több mint száz AfD-s politikus állt ki kiáltványban Höcke ellen, leszögezve: a szélsőséges türingiai elnöknek „nincs demokratikus legitimációja” az egész párt nevében beszélni.

Ezt szerintük azért kell leszögezni, mert Höcke radikalizmusa elriasztja a párt polgáribb tagjait és szimpatizánsait. Elvégre az AfD nem csak a széljobbról, de kiábrándult konzervatív és liberális szavazóktól is kap szavazatokat, márpedig őket nem lehet a Höcke-féle mélyen nacionalista nyelvezettel megszólítani.

A széljobb egyre sikeresebb mégis

Höcke azonban inkább tovább hergeli a párton belüli mérsékelteket. Még a kiáltvány megjelenése előtt megpendítette a Szárny éves találkozóján: esetleg elindulna az AfD egyik társelnöki posztjáért is.

Már a múltkori társelnök-választáson is végül csak Alexander Gauland beugrása akadályozta meg, hogy a Szárny akkori társelnök-jelöltje, a holokauszttagadó szervezeteket támogató Doris von Sayn-Wittgenstein majdnem győzni tudjon. Gauland maga inkább mérsékelt – elvégre a hesseni CDU-ból jön –, de a radikálisokat is megpróbálja kiszolgálni, azaz ő ma egyfajta kompromisszumos jelöltként tartja össze az AfD-t.

Hogy a Szárny befolyása mennyire erős, mutatja: Doris von Sayn-Wittgenstein ellen – hasonlóan Björn Höckéhez – sikertelenül folytatott kizárási eljárást a pártvezetés. Höcke a türingiai szervezet elnöke továbbra is, Sayn-Wittgenstein pedig a nyugatnémet schleswig-holsteini szervezetet vezetheti.

Ősszel több keletnémet tartományban is választások lesznek, ahol az AfD jó eredményre, akár első helyre számíthat. A szász AfD-ben is nagyon erős Höcke befolyása, a párt listavezetője, Jörg Urban ki is jelentette: neki semmi kifogása nincs Höckével és nézeteivel szemben. Márpedig az AfD-n belül – hiába vezeti a pártot ma is még két nyugatnémet politikus – a keletnémet tartományi szervezetek befolyása a döntő, ott pedig Höcke sikeresen tud egyre többeket maga mögé állítani.

FOTÓK: Björn Höcke / Facebook