+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kulcsár Árpád
2019. július 8. hétfő, 10:16
Alig vannak civilek a pártok listáján az önkormányzati választásokra, és ez elég nagy baj, mert így megújulás sincs, és kiút sem a NER-ből.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A rabszolgatörvény elleni tüntetésekkor az ellenzéki pártok nagy garral ígéretet tettek rá, hogy lesz ám ellenzéki összefogás az önkormányzati választásokon, megkeresik majd a hiteles civil jelölteket, és mögéjük fognak beállni a pártok. Ehhez képest pénteken megegyezett a hat párt Budapesten is, és az országszerte is körvonalozódó összefogáshullámban jól látszik, hogy

 

alig valaki van a jelöltek között, aki ne lenne vén róka a politikai prérin.

 

Persze nagy kérdés, hogy eleve honnan a fenéből akartak civileket szerezni maguknak a politikusok, tekintve, hogy az elmúlt tíz évben a cselekvőképes civilek jó részét már felszívták magukba, és esetenként ki is köpték, mint a langyosokat Isten.

 

Az LMP és a Momentum többnyire ezekből az emberekből született meg, a politikailag és a közügyek iránt elkötelezett civilekből, akik elhitték, hogy a politikacsinálásnak lehet egy olyan módja, amely a teljes eddigi, korrupcióval, mutyival átitatott politikai osztályt elutasítja. Aztán persze kiderült, hogy nem lehet, de mindez megfelelő módon rettentette el az esetlegesen újonnan involválódó embereket attól, hogy megpróbálják. Van a Momentumnak még valami szívóereje, de alapvetően azok az arcok, akik felszántják az egyéniségükkel, karakán, elvszerű kiállásukkal a politikai ugart, azok eltűntek.

 

Ha megnézzük a budapesti jelölteket, akkor nem csak az látszik, hogy alig valaki (a Momentum) gondolta valamennyire komolyan az akkor tett ígéretet. Inkább az látszik, hogy a pártok képtelenek a saját árnyékuktól megszabadulni (mással nem lehet magyarázni Tüttő Kata ötödik kerületi jelölését). Mindegy is, nagyon szépen megírta már Nagy Gergely Miklós a Magyar Narancsban, hogyan verik át a szavazókat az ellenzéki összefogással. 

 

 És a végén mindenki összeáll egy péppé

 

Mindeközben lassan ott tartunk, hogy az ellenzéki pártok nemhogy megújulni nem tudnak, hanem szépen egyneműsödnek. Minden ellenzéki párt zöld, antikorrupciós, munkáspárti, kizsákmányolásellenes, oktatáspárti, de a pártoknak alig van emberük, aki mondjuk úgy tudná odaláncolni magát egy gyárhoz, hogy ne tudjon kibújni a láncok közül.

 

Megszűnt az alulról szervezettség, a pártokban ülők nem építenek fel új ügyeket, hanem piócaként tapadnak rá eseményekre, persze eredménytelenül: CEU, rabszolgatörvény, közmédia, gyermekotthon, szociális juttatások. És hogy miért lenne fontos, hogy ne a szocialista Komjáthi Imre láncolja oda magát egy gyárkerítéshez? Hát mert a parlamenti politizálásának nincs értelme, ugye, akkor az utcai politizálás marad.

 

Csak hát az jól látszik Hadházy Ákos ötvenedik közmédiához vonulásánál, hogy ehhez valamiért nem igazán akadnak emberek.

 

Az ellenzéknek nem csak utcai mozgalmár arcai nincsenek, hanem úgy egyáltalán: arcai. Gyurcsány azzal vonzza az embereket, hogy olyan, amilyen, de régen minden jobb volt, a Momentum meg fiatal és hangos. Közben a választópolgárok nagy része apátiában van.

 

Amikor meg jön egy olyan jelölt, mint Baranyi Krisztina, aki tényleg évek óta azon dolgozik, hogy korrupciós ügyeket tár fel, ökológiai katasztrófákat mutat meg, akkor természetesen nem tudnak egyértelműen beállni mögé abban a kerületben, amely a parkolási mutyitól és a lakásmaffiától hangos.

 

Persze értem én, hogy neki is kemény politikai múltja van, de ő a pártokban is inkább függetlenként viselkedett. Most legalább kiderült, hogy előválasztás lesz közte és a momentumos Jancsó Andrea között, ami önmagában jó, csakhogy a pártoknak nemhogy hezitálni kellene abban, hogy támogassák Baranyit, hanem egyenesen megköszönni neki, ha nevére veszi a helyben eléggé sárosnak látszó ellenzéket. 

 

A hiteles arcok már csak azért is hiányoznak, mert ahogyan létrejön egy új párt, néhány éven belül bedarálja az összefogás őrülete, és még főpolgármester-jelöltet is csak olyat sikerül találni, aki talán még úgy is a legalkalmasabb a város vezetésére, hogy

 

kacsalábon forgó Budapestet ígér, és közben nem képes megvétózni egy olyan közbeszerzést, amely a zuglói parkolást a maffia kezébe játssza.

 

A kiút tényleg a függetlenek kezében lenne, de melyik önmagára adó független akar abban az összefogásban részt vállalni, amelyben Tüttő Kata jelölt lehet, továbbá Molnár Zsolt szobáiban dőlnek el a dolgok?

 

A felzabálásra született forradalmi gyerekek

 

A mai politika másrészt olyannyira technikai mesterséggé vált, hogy a civilek nem érzik magukénak a részvétel fontosságát. Jó, mondjuk minek is, ha egy „ellenzéki” lángosost csak azért képesek országos lejáratókampánynak alárendelni, mert részt vesz egy tüntetésen. Másrészt beszédes volt a Momentumnak a kijelentése, miszerint Baranyi Kriszta túl önálló. Valóban, az ellenzéknek akkor kellenek a civilek, ha nincs túl sok önálló gondolatuk, ha annyit tudnak mondani, hogy Orbán egy geci, és elég fiatalok, mint Nagy Blanka, akkor már a Timmermans elé is odahurcolják, hogy íme, egy bátor fiatal, aki velünk van.

 

De a DK is odacipeli a bátor fiatalt a saját kongresszusára, lám, látjátok, fiatalok is szavaznak ránk, nem csak a farhátbrigád.

 

Nagy Blanka meg elmondja a bátor és bájosan naiv beszédét, a média amolyan politikai celebet csinál belőle, és megy a levesbe, mint ahogyan ment is. Mostanság hallott bárki bármit róla?

 

Vidám folyamat ez, a régi pártoknak azért kellenek a civilek, mert néhány embert leszámítva alig valakinek van hitele, akinek meg van, azt is folyton visszahúzzák a mocsárba azok, akiknek már nincs. De hát ugye nem lehet kibaszni a párt kilencven százalékát az ablakon. Kellenek tehát arcok, akik felfrissülést hoznak, csakhogy

 

ezeknek a figuráknak egyszeri lehetőségük van a lendületre, mígnem bele nem ragadnak a mocsárba.

 

Másrészt a civil szféra legnagyobb része jól, és egyben rosszul látja, hogy egzisztenciálisan a rendszer bármikor ellehetetleníti, ahányszor csak ellenlépést mer tenni a hatalom irányába. A kritika a kevés független kiváltsága lett, csakhogy az értelmiségnek ez a legnagyobb mulasztása is: nem ismerte fel, hogy a szolidaritás az egyetlen lehetséges kiút, amikor mások autonómiáját morzsolja fel a hatalom, akkor neked is ki kell állnod, különben egyedül maradsz, mint az MTA. 

 

Marad tehát a Gyurcsánnyal, Molnár Zsolttal, Sneider Tamással bukdácsoló ellenzéki bagázs: mindenhol van néhány elvszerű figura, akik a rendszerváltásra teljesen képtelenek. Miután minden civil mozgalmat vagy szétbarmolt a kormány, vagy összegyurcsányolódott, vagy a fehérsapkás, tartalom nélküli feminizmus áldozatává vált, stb., a NER-ből nem látszik kiút,  A baloldal, és nem a hol neoliberális, hol szocialista pártokra értve, nem csak itt, egész Európában történelmi mélyponton van, holott egy félfasiszta rendszerre csak és kizárólag baloldali válasz lehetne.

 

Mindenki kínlódik és szenved, ráadásul a pártok még a gazdasági hátországukat is fenn kell tartsák, és nem szabadulnak saját bűnözőik markából.

 

Magyarországnak hosszú távon az lenne az üdvös, ha elbukna a nagy önkormányzati összefogás, maradna Tarlós, és vidéken is csak egy-két várost nyerne az ellenzék. Legalább mindenki számára nyilvánvalóvá válna, hogy más kiutakat kell keresni. Hátha valaki talál bárhol is. 

 

Olvasnál még Kulcsár Árpádtól? Ide kell kattintani!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szakításig feszült a helyzet a római kormányban. Az ötcsillagos vezér lehazugozta Matteo Salvinit.

Trieszt környékén jelentős számú szlovénnyelvű kisebbség él, a helyi közigazgatás mégis meg akarja tiltani számukra Szlovénia zászlaját.

Egy hétig nem működött az Európai Unió által finanszírozott navigációs rendszer.

Ugyan Koczka Tibor az elmúlt öt évben Szombathely kormánypárti alpolgármestere volt, arról se szóltak neki, hogy nem kívánják őt újraindítani.

A zágrábi belügy megtiltotta a baloldali vezetésű városnak, hogy a magyar időkből származó trikolórját használja. A horvát Közigazgatási Bíróság azonban most kimondta: ez jogellenes.

A hét kérdése

Föld alá vinnék a HÉV-et, de már idéntől 5-ös metrónak hívnák. Ilyen alapon bármi lehetne a hatos metró: mi legyen az?

Azért ide elnéznénk

Fesztivál, szabadegyetem, tábor a Felvidéken július 15-21. között.

A Művészetek Völgye legizgalmasabb borai július 19-28. között, esténként.

Az új-zélandi fiatalokból álló Alien Weaponry július 24-én a Dürerben meg is mutatja, hogy mennyire. Vendég: Cryptodira.

Hogyan érintette a Strache által felvásárolni akart Kronen Zeitungot az Ibiza-gate? Erről lesz szó. Bécs, július 25.

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogyan sikerülhetett véget vetni csúcsoligarcha hatalmának, és mi vár most Európa legszegényebb országára? Mizsei Kálmán leírta!

Különböző nemzetiségű és párthovatartozású EP-képviselők mondták el az Azonnalinak, hogyan érintette őket a csúcsjelölti rendszer meghekkelése. Videó!

Akihez több botrány fűződik, mint önálló gondolat. A hétgyerekes családanya az egyik legsikertelenebb politikus: igaz, ahányszor megbukott, azt mindig felfelé tette.

Van mit ünnepelni az előválasztás után. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás