A CDU elnöke alkotmányos válsággal fenyegetőzik, ha az Európai Parlament nem szavaz le Von der Leyenre

Szerző: Illés Gergő

2019.07.05. 07:52

Két hete még a Spitzenkandidat-rendszer fenntartása mellett állt ki hangosan, mára lényegében az ellenkezőjére szólít fel Annegret Kramp-Karrenbauer.

Európa alkotmányos válságba kerülhet, ha az Európai Parlament július 15 és 18 között esedékes plenáris ülésén nem szavazza meg Ursula von der Leyen német védelmi miniszter (és szintén CDU-politikus) európai bizottsági elnökjelöltségét – figyelmeztetett Annegret Kramp-Karrenbauer, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke csütörtökön a Politico tudósítása szerint.

A CDU a szocdemeket fenyíti

Ezzel Kramp-Karrenbauer sikeresen felidegesíthette a több transzparenciát és demokratikusabb bizottsági elnökválasztást követelő EP-képviselőket, persze

az eredeti célja ehelyett leginkább az volt, hogy kicsit befenyítse a Von der Leyen-deal miatt kicsit elégedetlenkedő koalíciós partner szociáldemokratákat:

az SPD olyan mértékben tiltakozott a kereszténydemokrata jelölt ellen, hogy Angela Merkelnek az Európai Tanács Von der Leyenről szóló szavazásán tartózkodnia kellett.

A CDU elnöke ezért sem késlekedett, hogy a koalíciós partnerre egy kis nyomást helyezzen, csütörtöki kijelentésében felszólította a szocdemeket, hogy „gondolják újra” az Ursula von der Leyennel kapcsolatos álláspontjukat. „Ha a szociáldemokraták ragaszkodnak az Ursula von der Leyen jelöltségével kapcsolatos destruktív hozzáállásukhoz, az nagy terhet jelenthet a koalíció számára” – mondta Kramp-Karrenbauer Sebastian Kurz júniusban, a Strache-videó után megbuktatott osztrák kancellár társaságban.

Az EP simán megteheti, hogy visszadobja a jelölést

Hozzátette:

Von der Leyen visszautasítása alkotmányos válságot idézhetne elő Európában, mivel azzal a parlament az EU vezetőinek választását dobná vissza.

Az más kérdés, hogy az Európai Parlamentnek erre minden lehetősége megvan, ugyanis a 751 tagú testület jóváhagyása is kell a bizottsági elnök kinevezéséhez.

A visszautasítás pedig nem lenne váratlan: az EP-képviselők korábban már egyértelműen jelezték, „készek visszautasítani bármely jelöltet...aki csúcsjelöltként nem mérette meg magát”, vagyis nem folytatott páneurópai kampányt és nem indult el az egyik pártcsaládhoz tartozó tagállami párt nemzeti listáján. Az egész csúcsjelölti rendszer lényege az lett volna, hogy megakadályozza, ami végül megtörtént: egy, a választók mögött megszületett háttéralkut, valamint azt, hogy a Bizottság új elnöke semmilyen demokratikus felhatalmazást ne szerezzen az EP-választáson.

Két hete még könnyű volt demokratának lenni

Persze Kramp-Karrenbauer sem volt még ilyen szigorú két héttel ezelőtt: akkor még a kalapban volt Manfred Weber neve is a bizottsági elnökségre, a CDU-pártvezér pedig akkor még nagyon támogatta a választókkal való erősebb kapcsolattartást: a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint azt nyilatkozta, „nagyon erősen kiáll” a csúcsjelölti rendszer mellett.

„Ha most megtörjük a Spitzenkandidat-rendszert, akkor megállítjuk az Európai Parlament fejlődését abban, hogy közvetlenebb kapcsolatot alakítson ki a választókkal”

– hangoztatta az ellenkezőjét Kramp-Karrenbauer annak, amire ma már felszólítja az EP-képviselőket.

A CDU vezetője mára azonban már kiállt a háttéralkus módon a képbe kerülő Ursula von der Leyen mellett, aki szerinte „erős” bizottsági elnök lesz majd. Ugyanígy vélekedett a mellette álló Sebastian Kurz is, szerinte a német védelmi miniszter kitűnően látja majd el feladatát.

BORÍTÓKÉP: Annegret Kramp-Karrenbauer / Facebook