+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. július 5. péntek, 07:52
Két hete még a Spitzenkandidat-rendszer fenntartása mellett állt ki hangosan, mára lényegében az ellenkezőjére szólít fel Annegret Kramp-Karrenbauer.

 

Európa alkotmányos válságba kerülhet, ha az Európai Parlament július 15 és 18 között esedékes plenáris ülésén nem szavazza meg Ursula von der Leyen német védelmi miniszter (és szintén CDU-politikus) európai bizottsági elnökjelöltségét – figyelmeztetett Annegret Kramp-Karrenbauer, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke csütörtökön a Politico tudósítása szerint.

 

A CDU a szocdemeket fenyíti

 

Ezzel Kramp-Karrenbauer sikeresen felidegesíthette a több transzparenciát és demokratikusabb bizottsági elnökválasztást követelő EP-képviselőket, persze

 

az eredeti célja ehelyett leginkább az volt, hogy kicsit befenyítse a Von der Leyen-deal miatt kicsit elégedetlenkedő koalíciós partner szociáldemokratákat:

 

az SPD olyan mértékben tiltakozott a kereszténydemokrata jelölt ellen, hogy Angela Merkelnek az Európai Tanács Von der Leyenről szóló szavazásán tartózkodnia kellett.

 

A CDU elnöke ezért sem késlekedett, hogy a koalíciós partnerre egy kis nyomást helyezzen, csütörtöki kijelentésében felszólította a szocdemeket, hogy „gondolják újra” az Ursula von der Leyennel kapcsolatos álláspontjukat. „Ha a szociáldemokraták ragaszkodnak az Ursula von der Leyen jelöltségével kapcsolatos destruktív hozzáállásukhoz, az nagy terhet jelenthet a koalíció számára” – mondta Kramp-Karrenbauer Sebastian Kurz júniusban, a Strache-videó után megbuktatott osztrák kancellár társaságban.

 

Az EP simán megteheti, hogy visszadobja a jelölést

 

Hozzátette:

 

Von der Leyen visszautasítása alkotmányos válságot idézhetne elő Európában, mivel azzal a parlament az EU vezetőinek választását dobná vissza.

 

Az más kérdés, hogy az Európai Parlamentnek erre minden lehetősége megvan, ugyanis a 751 tagú testület jóváhagyása is kell a bizottsági elnök kinevezéséhez. 

 

A visszautasítás pedig nem lenne váratlan: az EP-képviselők korábban már egyértelműen jelezték, „készek visszautasítani bármely jelöltet...aki csúcsjelöltként nem mérette meg magát”, vagyis nem folytatott páneurópai kampányt és nem indult el az egyik pártcsaládhoz tartozó tagállami párt nemzeti listáján. Az egész csúcsjelölti rendszer lényege az lett volna, hogy megakadályozza, ami végül megtörtént: egy, a választók mögött megszületett háttéralkut, valamint azt, hogy a Bizottság új elnöke semmilyen demokratikus felhatalmazást ne szerezzen az EP-választáson.

 

Két hete még könnyű volt demokratának lenni

 

Persze Kramp-Karrenbauer sem volt még ilyen szigorú két héttel ezelőtt: akkor még a kalapban volt Manfred Weber neve is a bizottsági elnökségre, a CDU-pártvezér pedig akkor még nagyon támogatta a választókkal való erősebb kapcsolattartást: a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint azt nyilatkozta, „nagyon erősen kiáll” a csúcsjelölti rendszer mellett.

 

„Ha most megtörjük a Spitzenkandidat-rendszert, akkor megállítjuk az Európai Parlament fejlődését abban, hogy közvetlenebb kapcsolatot alakítson ki a választókkal”

 

– hangoztatta az ellenkezőjét Kramp-Karrenbauer annak, amire ma már felszólítja az EP-képviselőket.

 

A CDU vezetője mára azonban már kiállt a háttéralkus módon a képbe kerülő Ursula von der Leyen mellett, aki szerinte „erős” bizottsági elnök lesz majd. Ugyanígy vélekedett a mellette álló Sebastian Kurz is, szerinte a német védelmi miniszter kitűnően látja majd el feladatát.

 

BORÍTÓKÉP: Annegret Kramp-Karrenbauer / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még mindig áll a bál. Kezdünk!

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás