+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2019. július 5. péntek, 12:53
A szlovákiai magyar pártokat a parlamenti küszöb környékére mérik, miközben sem az Magyar Közösség Pártja, sem a kormány munkájában is részt vevő Híd-Most nem tudott képviselőt küldeni májusban az Európai Parlamentbe. Ráadásul májusban egy új párt is alakult, az összefogás kérdése pedig a levegőben lóg, hiszen jövőre választás lesz Szlovákiában. Lesz-e összefogás Szlovákiában a magyar pártok között, és ha lesz, milyen lesz?

Legutóbb arról számoltunk be, hogy a Bugár Béla vezette Most-Híd közleményt adott ki, amiben egy lehetséges együttműködést körvonalazódtak a Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd között az őszi parlamenti választásokon. Most pedig egy másik magyar párt, az idén májusban alakult, jobbközép irányultságú Magyar Fórum egyeztetett az összefogásról a Magyar Közösség Pártjával – tudósított az Új Szó.

 

Az MKP és a Magyar Fórum közös nyilatkozatban jelentették be július 2-án, hogy a Magyar Fórum megfontolja az MKP azon elképzelését, miszerint létrehozzanak egy választási pártot, hogy a szlovákiai magyarság képviseletét jobban tudják majd ellátni 2020 után.

 

A közös nyilatkozatban a pártok egyetértettek abban, hogy

 

számukra elképzelhetetlen az együttműködés a Robert Fico vezette, jelenleg kormányzó Smerrel, illetve a szélsőjobboldali pártokkal, a Marian Kotleba által vezetett Mi Szlovákiánk Néppárttal (L’SNS), illetve a korábban Ján Slotát is sorai között tudó Szlovák Nemzeti Párttal (SNS).

 

Ez azért is fontos, mert a harmadik magyar párt, a Bugár Béla-vezette Híd-Most jelenleg a Smerrel és az SNS-szel koalícióban vesz részt a kormány munkájában.

 

A Magyar Fórum elnöke, a korábban a Hídból kilépő Simon Zsolt országgyűlési képviselő szerint fontos, hogy a magyar szavazatok ne vesszenek el, és 2020 után is legyen magyar képviselet a szlovák parlamentben, ezért fontos az egyezkedés. A Hídra utalva hozzátette, hogy „a magyar szavazatok ma is érvényesülnek a parlamentben, csak a rossz oldalon kötöttek ki”.

 

A pártelnök ugyan arról is beszélt, hogy a jövő héten a Híddal is tárgyalnak majd, de megjegyezte,

 

a Magyar Fórumnak célja a Bugár Béla pártjától elfordult szavazók megszólítása, amiket az MKP sem tud megszerezni.

 

Simon azt is elmondta, hogy számukra teljesen más helyzetet teremt, ha időközben a Híd és az MKP megállapodik, és mást, ha a két párt nem jut egyezségre. Az MKP pártigazgatója, Kocur László az Új Szónak elmondta, hogy a tárgyalás jól sikerült, ezért a felek legközelebb július 15-én találkoznak, amikor az együttműködés további lehetőségeiről fognak majd egyeztetni.

 

Itt a lét a tét

 

Tokár Géza, felvidéki politológus az Azonnalinak telefonban elmondta, hogy

 

jelenleg egyik magyar párt sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a másikkal ne álljon szóba, mivel az öt százalékos küszöb átlépésre önerőből egyik pártnak sincs túl sok esélye.

 

Ugyan a szakértő szerint még kérdéses, hogy lesz-e egyáltalán együttműködés a pártok között, de

 

ha a pártok képviselői le sem ülnének tárgyalni, az egy nagyon negatív gesztusként jönne le, amikor az összefogás gondolata ott van a közbeszédben.

 

A politológus hozzátette, hogy jelenleg nehéz megmondani, miként lesz majd együttműködés – ha egyáltalán lesz – a pártok között, hiszen mindegyik párt más feltételt és módot jelölt ki az összefogásra, és emellett személyi és ideológiai konfliktusok is terhelik a közös nevezőre jutást: a Híd a saját választói listájára várja az együttműködni akaró pártokat, az MKP technikai koalíciót akar megvalósítani, míg a Magyar Fórum jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy ő diktáljon, mivel jelenleg a Simon Zsolt vezette, frissen alakult pártnak nagyobb szüksége van a többi pártra, mint a többi pártnak Simon Zsoltra.

 

Tokár elmondta, hogy ugyan a szlovák média többet foglalkozik Simon Zsolttal és a Magyar Fórummal, mivel jelenleg is parlamenti képviselő (a Híd színében szerzett még mandátumot 2016-ban), de pártja mögött nincs mérhető támogatottság, ellentétben a Most-Híddal vagy az MKP-val – bár ők sem hasítanak nagyon: az MKP-t küszöb alá, a Hidat épp a küszöb fölé mérik a kutatások. A 2016-os választáson a parlamentből 2010-ben kieső MKP 4 százalékot, a Híd 6,5 százalékot szerzett, a májusi EP-választáson pedig az MKP 4,96, a Híd 2,59 százalékot szerzett.

 

A felvidéki politológus szerint jelenleg nem látni, pontosan melyik forgatókönyv fog megvalósulni (a magyar pártok Híd listáján indulása, technikai koalíció, vagy pedig egy választási párt létrehozása), mert ehhez mindegyik pártnak engednie kéne feltételeiből. Szerinte

 

jelenleg a pártok óvatosan azt próbálják kideríteni, hogy az együttműködésnek melyik formája járna számukra a viszonylag legkevesebb kockázattal és a nagyobb sikerrel.

 

A politológus szerint azért is nehéz megmondani, hogy lesz-e megegyezés, mivel még nagyon kérdéses annak kinézete, illetve a választókat nagyban befolyásolhatja annak személyi összetétele: ha ugyanis rajta van Bugár Béla, akit úgy szeret egy szavazói réteg, hogy egy másik erősen elutasítja, akkor nem tudni, hogy egy ilyen közös lista plusz szavazatokat hozna-e. Az is kérdéses, hogy a választók miként reagálnának a technikai együttműködésre, ha közben továbbra is fennmaradnak a személyi és ideológiai ellentétek a pártok között.

 

Tokár szerint valamilyen színfalak mögötti, gyakorlati jellegű megegyezés lesz a magyar pártok között, de hogy ebben pontosan kik fognak részt venni (esetleg a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség is benne lesz-e például), és azt hogyan fogják megvalósítani, azt jelenleg nagyon nehéz megmondani.

 

MONTÁZS: Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nagyobb baja is van Győrnek a polgármester szexbotrányánál: csúcsidőben folyamatosan maradnak ki a buszok, megoldás egyelőre nem látszik.

A hatóságok nem örültek neki különösebben, hogy elkezdene rendesen bánni felhasználói adataival a közösségi oldal, de Zuckerbergék őket is megpróbálják segíteni.

A honvédelmi államtitkár szerint a szocialista Bangóné úgy viselkedik, mint aki megőrült. Mindezt azért, mert az ellenzék új választást akar Csepelen, miközben a Fidesz is több helyen számoltat újra.

Szerintük legalább annyit érdemelnének a nyugat-balkáni régió népei, hogy az Európai Unió világosan mondja meg, mi a helyzet pontosan.

„Ez itt a finn-svéd határ. Negyven éve nem történt itt semmi.” Miért is jó az, hogy az EU dögunalmas?

Éjfélig vitatkoztak, de nem jutottak egyezségre az EU-s vezetők a nyugat-balkáni bővítés ügyében, még csak ígérgető dokumentumra sem futotta.

Bangóné Borbély Ildikó szerint annyira egyértelmű, hogy elcsalta a választást a helyi Fidesz, hogy az újraszámlálással sem elégednének meg.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás