Nicolas Sarkozy: „Komoly a kapcsolatom Emmanuellel”

Szerző: Techet Péter
2019.07.04. 17:14

Az egykori francia elnök naponta SMS-ezik a jelenlegi államfővel, Emmanuel Macronnal. A két politikus rendszeresen ebédel és vacsorázik közösen. Sarkozy most megjelent könyve kapcsán, amely már most bestseller lett, szedi össze a Le Nouvel Observateur, miként tér vissza a hatalom hátsó szobáiba Sarkozy Macronnak köszönhetően.

Nicolas Sarkozy: „Komoly a kapcsolatom Emmanuellel”
„Olyan, mint én, csak jobb” – szellemeskedett Sarkozy egykori jobboldali francia államfő 2017-ben, amikor Macron megnyerte az elnökválasztást.

Nicolas Sarkozy 2014-ben sikertelenül tért vissza a jobboldali, Republikánusokra átnevezett UMP élére, aztán 2016-ban már az előválasztáson elbukott az újbóli elnökjelöltségtől. 2017 óta ezért Emmanuel Macronhoz dörgölőzve próbál meg odakerülni a hatalom közelébe.

Az Azonnali már tavaly év végén az idei év kilenc figyelemre méltó politikusa között említette nektek Sarkozyt: egy sarkozysta politikus ugyanis már 2018 végén elismerte, hogy a volt elnök idén vissza akarna térni a politikába.

Sarkozy 2016-os előválasztási bukása után persze még bejelentette: visszavonul, nem akar politikával foglalkozni. Láthatóan azonban nem bírja ki enélkül. Most megjelent életrajzi könyvét se véletlenül Passions címmel írta: számára a politika tényleg szenvedély. Ennek kapcsán mondta nemrég a Le Point hetilapnak:

„Köztem és Franciaország között sohasem lesz vége”,

azaz nagyon is azon dolgozik, hogy valamilyen módon továbbra is részt vehessen a politikában, ott lehessen a döntéseknél. Ez persze a pártpolitikai bukások után nem direkt politikai szerepvállalást jelent, sokkal inkább Macron mellett akar a hatalom közelébe visszakerülni.

NICOLAS SARKOZY NEM ADTA MÉG MINDIG FEL, ÉS SZERETNÉ MEGHATÁROZNI A FRANCIA POLITIKÁT. HA MÁSHOGY NEM MEGY, MOST MACRON ELNÖK MELLETT AKKOR.

Sarko és Macron édes bosszúja Hollande ellen

A két politikus elismeri, hogy „komoly a kapcsolatuk”, számos SMS-t váltanak minden nap, rendszeresen ebédelnek vagy vacsoráznak együtt, Macron több kérdésben kikéri elődje véleményét.

Amint arról a Le Nouvel Obs hetilap egyik korábbi száma beszámol: a kapcsolat a François Hollande-dal szembeni közös ellenérzésből táplálkozik. Sarko finoman szólva sem kedveli a volt szocialista államfőt. De Macron is nagyon gyorsan ki akarna Hollande árnyékából lépni: hiába volt gazdasági minisztere, hatalomra kerülésétől folyamatosan el akarja kerülni még a látszatát is annak, hogy Hollande örököse lenne.

Sarko és Macron barátkozása arról is szól, hogy „töröljék a történelemből Hollande-ot”, tehát a köztük lévő elnöki ciklust

 – ismeri el Frédéric Lefebvre, Sarkozy egykori minisztere, aki a két államfő első találkozásait összehozta.

Macron azt sem felejti el Sarkozynek, hogy 2017-ben a második forduló előtt – miközben több konzervatív politikus is inkább hallgatott, de nem szólitott fel egyértelműen a Macron melletti voksra –, Sarkozy azonnal kiállt a jelenlegi államfő mellett ellenfelével, a szélsőjobboldali Marine Le Pennel szemben.

Már a Macron győzelmét követő harmadik héten a Sarkozy- és Macron-házaspár közösen vacsorázott az Elysée-palotában, ahol személyi kérdések is felmerültek. Nem véletlen, hogy innentől kezdve több sarkozysta is – mint például a volt szóvivője, Gérald Darmanin, vagy Frédéric Péchenard, egykori főrendőr, Sarko gyerekkori jóbarátja – jelent meg Macron környezetében, utóbb mindketten miniszterek is lettek. Péchenard-ral gyakorlatilag Sarkozy embere államtitkok közelébe került.

Gyakoriak a vacsorák a feleségek, Brigitte Macron és Carla Bruni között – ezekre néha Valérie Trierweiler, Hollande korábbi, megcsalt barátnője is hivatalos. Így teljes a macroni leszámolás a volt szocialista elnökkel. Hollande is tud ezekről, a Nouvel Obsnak azt mondja: mára Macron nézetei eleve Sarkozyéihez állnak közel, azaz nem csodálkozik a barátságukon.

Pierre Charon jobboldali szenátor, Sarkozy egyik hű fegyverhordozója a Nouvel Obs-nak elmondja: nem csak a politika köti össze a két politikust:

„Szombat esténként együtt nézik a The Voice-t, imádják a francia kabarét, a hatvanas évek francia moziját…”

Macron már tíz éve ott volt Sarko mögött

Sarkozy és Macron már régóta ismerik egymást. Amikor 2007-ben győzött Sarkozy, Jacques Attali hívására az akkor még alig harmincéves bankár Macron is meg lett hívva egy bizottságba, amely Franciaország neoliberális megreformálását volt hivatott kidolgozni. Attali emlékezik vissza, hogy

a számos üzletembernek, politikusnak, bankárnak, különféle szakértőnek mennyire tetszett az ifjú Macron, „ez a gyerekarcú háborús gépezet”.

Macron tehát már tíz évvel ezelőtt, még Sarkozy mögöttt elkezdte kidolgozni azon neoliberális terveit, amelyeket tíz évvel később most elnökként valósítana meg. Az akkori tervek ellen lázadtak fel most a sárgamellényesek. Macron pedig nagyon is értékelte, hogy miközben Hollande kiállt a sárgamellényesek mellett, Sarkozy a tavalyi év legintenzívebb tüntetései idején végig tanácsokkal látta el az elnököt.

Macron, az új jobboldal

Nem Sarkozy az egyetlen a francia jobboldalon, aki az egyre látványosabban összeomló hagyományos jobboldalról elmenekülve Macron mellé áll át: június közepén hetvenkét jobboldali polgármester sorakozott fel nyílt levélben Macron mellett, azaz jelentette be, hogy átáll az En Marche mozgalomba.

Sarkozy egykori politikai hátországában, a Párizs melletti Neuily-ben is összeomlott a jobboldal: az EP-választásokon alig tizenegy százalékot szereztek a Republikánusok. Az egykori Sarkoland azóta rohamosan válik Macronlanddá: a jómódú nagypolgárság által lakott párizsi elővárosok polgármesterei fejvesztve menekülnek át Macronhoz, mert abban bíznak: az En Marche színeiben tudják csak megtartani polgármesteri székeiket.

Ennek az is az oka, hogy a francia gazdag nagypolgárság egyre EU-pártibb, azaz a hagyományos bal-jobb-törést felváltó új ellentétben a konzervatív gazdagok Macron progresszív EU-pártiságát támogatják.

A nacionalizmus egyre inkább a szegényebb rétegek ellenállásaként jelenik csak meg,

a jómódúak – akik eddig a jobboldal bázisát adták – mára Macron liberalizmusát támogatják. Nem véletlen, hogy a Neuilly központú Párizs melletti régióban, amelynek a gazdasági termelése kétszer nagyobb, mint Litvániáé, Macron tarol.

FOTÓ: Wikipedia / Dominique Pineiro

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek