+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea
2019. július 4. csütörtök, 16:52
Miért fordítottak hátat az Örömódának a brexitpárti képviselők? Ez gyerekesebb, vagy „elbaszott brexit” feliratú pólóban parádézni? Miért nem szavaztak egyik EP-elnökjelöltre sem, és csinálnak-e frakciót? Claire Fox, az egyik brexitpárti EP-képviselő erre mind válaszolt az EP-ben az Azonnalinak.

Az Európai Parlament keddi alakuló ülésén a Nigel Farage-féle Brexit Párt képviselői hátat fordítottak az Örömóda lejátszása alatt, aztán szerdán az Európai Parlament elnökének a megválasztásakor az első kört leszámítva be sem mentek a szavazásokra. Megkérdeztük a párt egyik EP-képviselőjét, Claire Foxot (vele korábban nagyinterjút is csináltunk), hogy miért cselekedtek így, és mit szólnak azokhoz a kritikákhoz, miszerint gyerekesek.

 

Csendes tiltakozás

 

Fox elmondása szerint a hátat fordítás elsősorban annak szólt, hogy EU-s himnusz lett az Örömódából.

 

„Az Örömóda egy gyönyörű zenei darab, és az EU egy föderalista himnuszt csinált belőle.

 

2004-ben, amikor felmerült az európai alkotmány gondolata, még a legtöbb tagállam azt mondta, hogy nevetséges himnusszal bohóckodni, mintha az EU egy állam lenne. Aztán a lisszaboni szerződésbe csak beleírták. Mondjuk az Egyesült Királyság már akkor, a brexit előtt is ellene volt ennek” – mondta Claire Fox, aki szerint az Örömóda előadása azt sugallja, hogy az EU egy szövetségi szerv, és ez egyszerűen nem helytálló.

 

Az Egyesült Királyság elvileg október 31-én távozik az EU-ból (legalábbis a mostani tervek szerint így néz ki a dolog), a brexitpárti képviselők pedig önként vették fel a mandátumukat és jöttek el az EP ülésére. Nem gyerekes-e ennek fényében ez a performansz? – kérdeztük.

 

Claire Fox szerint bármilyen demonstráció lehet gyerekes, például az is eléggé gyerekes volt, hogy a brexitellenes brit libdemek sárga pólóban jelentek meg az ülésen, amire az volt írva, hogy „bollocks to Brexit”. (Ez nagyjából azt jelenti, hogy „elbaszott brexit”, részletes etimológiai elemzést itt lehet olvasni róla.)

 

„Nem mi vagyunk egyedül gyerekesek”

 

– állítja Fox. A hátat fordítás egy csendes tiltakozás volt, nem kiabáltak be, nem zavartak meg semmit, csak metaforikusan kifejezték, hogy a brexittel az Egyesült Királyság hátat fordít az EU-nak, de nem Európának – mondta.

 

Nem ezen kéne felháborodni

 

Claire Fox szerint jobb lenne, ha az emberek egy kétperces performansz helyett inkább azon a hosszútávú következményeket rejtő döntésen háborodnának fel, hogy Christine Lagarde korábbi IMF-vezért tennék meg az Európai Központi Bank vezetőjévé. „Édes istenem, ez a nő képvisel mindent, ami megszorítás, az emberek elnyomása! Két percig hátat fordítani egy himnusznak nem bűntény, de Lagarde kinevezése sértés a görög, az olasz delegációk felé is!” – mondja.

 

És hogy miért nem vettek részt az Európai Parlament elnökének megválasztásán? Mert

 

minek szavazzanak egy olyan intézmény vezetőjére, aminek remélhetőleg már nem sokáig lesznek tagjai?

 

Másrészt pedig Fox szerint tudni lehetett, hogy ki fogja megnyerni a szavazást, ez csak egy eljárás, ami a demokrácia látszatát kelti. Kérdésünkre azért hozzátette: ettől még lehet, hogy a tervezett bizottságielnök-jelölt Ursula von der Leyen ellen csak azért is leszavaz majd.

 

Nem nagy vágyuk a frakciózás

 

29 tagú a brexitpárti delegáció, ennyien csak a német CDU/CSU-sok vannak, de az ugye két párt. Ennek ellenére nem akarnak frakciót csinálni, mert október 31-én ki akarnak lépni az EU-ból, szóval addig inkább „meghúzódnak a terem hátsó sarkában”.

 

Az Azonnali kérdésére Fox azt mondta: ha mégse sikerül kilépni október végéig, akkor elképzelhető egy frakció, de „nem valami nagy vágyunk ez”. Claire Fox szerint a frakciók rendszere az EP-ben amúgy is sérti a demokráciát, mert „nem a körzeted és a szavazóid számítanak”, hanem az, hogy „összeállj hat másik ország képviselőivel, olyanokkal, akikkel nem is szükségszerűen értesz egyet.” Szerinte ez erőltetett föderalizáció.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az biztos, hogy 2020-ban soha nem látott számú embernek kerül be a mindennapi életébe az online piálás a haverokkal. De igazából van ennek bármi értelme? Leteszteltük!

Ugyanazzal a kanállal áldoztattak végig híveket, miközben a koronavírus a nyállal terjed leginkább. Megkérdeztük, hogy csinálják ezt a magyarországi ortodoxok.

A brit egészségügyi rendszernek legalább húszezer ilyen készülékre lenne szüksége, a kényszerűségből nem versenyző csapatok segíthetnek be.

Vlagyimir Putyin szóvivője maga erősítette meg, hogy az elnöki hivatalból is pozitív lett egy ember tesztje. A sajtó tud.

Az érkező magyar kamionosokra 14 nap karantén vár mostantól, akkor is, ha nem mutatják koronavírus gyanúját.

A britek heteken belül házilag is tesztelhetik, megfertőződtek-e a koronavírussal. Elérhető lesz-e ilyen teszt Magyarországon is? Egyáltalán van értelme?

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Március 28-án fél 9-től kapcsolj le mindent otthon: környezetvédelemnek és digitális detoxnak is jó.

Bulizz virtuálisan fél Béccsel március 28-án éjszaka, ingyen!

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás