+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. július 4. csütörtök, 20:38
Kedden a líbiai lázadók vezetője, Khalifa Haftar légiereje Tripoliban menekülttáborokat is bombázott. Az ország hivatalosan elismert kormánya ezért most bejelentette: továbbengednek minden menekültet, mert Líbia nem tekinthető biztonságos országnak. Európában mégis erre hivatkozva akarnák az onnan érkezetteket elutasítani.

Ma a legtöbb menekült a Földközi-tengeren Líbiából érkezik: vagy eleve líbiai, vagy azon keresztül utazna tovább Európába. A két líbiai kormány közül az ENSZ által elismert kabinet ma bejelentette: nem tudja a továbbiakban garantálni a menekültek biztonságát, azaz továbbengedi őket.

 

Ennek oka, hogy kedden a nemzetközileg ugyan nem elismert, de az országban gyakorlatilag nagyobb hatalommal rendelkező Haftar légiereje súlyos támadásokat intézett menekülttáborok ellen. A többek között Egyiptom által is támogatott tábornok légierejének támadásában

 

legkevesebb negyvennégy menekült halt meg, és több mint százharmincan sérültek meg.

 

Matteo Salvini olasz szélsőjobboldali belügyminiszter, aki mindeddig biztonságos országnak minősítette Líbiát – és erre hivatkozva nem akar onnan senkit sem befogadni – most élesen elítélte Haftar akcióját. Ennek vélhetően az az oka, hogy

 

még pár ilyen bombázás, és Salvini tényleg nem tudja tovább hirdetni Líbia biztonságos jellegét.

 

A nemzetközileg hivatalosan elismert, Fayez al-Serraj vezette líbiai kormány be is jelentette: nincsenek meg a lehetőségei, például a katonai ereje, ahhoz, hogy meg tudja védeni hasonló támadások elől a menekülteket. Azaz: kiengedik őket a menekülttáborokból, és nem akadályozza meg a parti őrség, hogy tovább induljanak Európa felé.

 

Ma líbiai menekülttáborban hivatalosan összesen hatezer ember tartózkodik – az országban ténylegesen megrekedt menekültek száma azonban az ENSZ adatai szerint a hétszázezret is meghaladja.

 

FOTÓ: Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A manipulált kibocsátási adatok miatt a vásárlónak joga van kártérítést követelni a Volkswagentől, mondta ki a német legfelsőbb bíróság.

A koronavírus-járvány terjedésének lassulásával a vakcinalicit kezdődik a nagyhatalmak között.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, míg öten elhunytak. Mutatjuk a hétfői számokat!

Szexuális utalásokból Gyurcsánynál sincs hiány, és a kormánymédiát is megcsapta a szerelem szele a héten.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, és öt új halálozásról érkezett hír.

Mivel még mindig nem fogadták el az ország 2020-as költségvetését a választás megrendezésének rá eső felét sem tudja kifizetni.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás