+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin & Bakó Bea
2019. július 4. csütörtök, 12:33
Eljöttek az Európai Parlamentbe az EU csúcsvezetői, hogy megmagyarázzák a dealt, amit az Európai Parlament spitzenkandidatjainak félresöprésével hoztak létre az uniós tagállamok vezetői. A Tanácsot vezető lengyel Tusk a dealből kimaradt zöldeket győzködte, a deal nagy vesztese, a Juncker helyett beszélő szlovák Šefčovič az előző bizottságot dicsérte. Miközben a Fidesz bevédte, az Európai Parlament többsége alaposan és keményen lehordta a két másik uniós intézményt.

Az új Európai Parlament első plenáris ülésszakaszának végén is elég erős volt a lineup: a Bizottságtól és a Tanácstól is eljött valaki Strasbourgba, hogy megmagyarázza, hogyan sikerült valamelyik Spitzenkandidat – a néppárti Manfred Weber vagy a balközép Frans Timmermans – helyett végül egy klasszikus háttérszobás dealben előhúzni a kalapból egy olyan német jelöltet, akire senki sem számított, talán még ő maga sem: Ursula Von der Leyen német védelmi minisztert. Hogy az EP-t mennyire érdekelte a két uniós vezető véleménye, jól mutatja, hogy alig hiányzott valaki a délelőtti ülésről – csütörtöki napokon ha feleennyien vannak, az már szép szokott lenni.

 

Tusk megmagyarázza: Az EU nem csak beszél a nőkről, hanem meg is választja őket!

 

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke rögtön magyarázkodással kezdte: míg sokak számára a választáson legitimált Európai Parlament, addig mások számára a tagállami választásokkal legitimált, állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács a demokratikusabb intézmény, mondta. Tusk a von der Leyen-fémjelezte csomagról meglepő magabiztossággal kijelentette, hogy ezek „valóban közös döntések voltak” és „jó döntéseket hoztunk”. Majd rögtön bele is kezdett a progresszív sikerkommunikációba: két nő és két férfi lesz jelölve a csúcspozíciókra, ami tökéletes nemi egyensúly.

 

„Nem csak beszél az EU a nőkről, hanem meg is választja őket!” – büszkélkedett Tusk, holott Ursula von der Leyent háromból háromszor még saját német választókörzetében sem választották meg, nem is beszélve Christine Lagarde-ról,

 

akit EKB-elnöknek jelölnek, és akinek a pozíciója demokratikusan még ennyire sem legitimált.

 

Mivel a Von der Leyen-dealből a zöldek totálisan kimaradtak, Tusk szükségét érezte, hogy hangoztassa, hogy végig szoros kapcsolatban állt a Zöldek EP-beli vezetőivel, Ska Kellerrel és Philippe Lamberts-vel a tárgyalássorozat alatt – reméli, ők is támogatni fogják a Tanácsban ledealelt jelölteket, és nekik is jut majd valamilyen pozíció. Igaz, hozzátette: a Tanácsban nem ül zöld miniszterelnök, de ami késik, nem múlik: „A zöld számos országban a remény színe!”

 

Šefčovič: Von der Leyen jó jelölt!

 

A leköszönő bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker nem jött el Strasbourgba magyarázkodni, a szlovák Maroš Šefčovič EU-biztost küldte maga helyett, aki bár több toppozícióra (külügyi főképviselő, Tanács-elnök, mi több, a V4-ek állítólag bizottsági elnöknek is őt akarták) is szóba került, végül mindegyikről lemaradt. A diplomata az EP-beli beszédében magabiztosan azt mondta, az Európai Tanács jelöltjének, Ursula Von der Leyen német védelmi miniszter abszolút felkészült, és minden képessége megvan arra, hogy az Európai Bizottságot vezesse.

 

A következő Bizottság a 2015-ös párizsi klímaegyezmény szellemében kiemelten fog foglalkozni a klímaváltozással, hogy ne csak teljesítse az ott foglalt széndioxid-kibocsátási számokat, de túl is teljesítse őket, ígérte Šefčovič, miközben azért egy kicsit megdicsérte az eddigi Juncker-bizottságot is, hogy ezt az EU részéről tető alá hozta. „Európának 2050-ig teljesen klímasemlegesnek kell lennie! Mindenki érdekében áll egy tisztább bolygó, még a gazdasági szereplők számára is” – fogalmazott a szlovák uniós biztos.

 

Šefčovič részletesen beszélt a gazdasági és pénzügyi politikákról is, és külön hangsúlyozta, milyen fontos, hogy időben elfogadják majd a költségvetést, ami minden oldalon kompromisszumokat követel.

 

Néppárt: Kár, hogy az Európai Tanáccsal szemben nem lehet 7-es cikket indítani

 

Esteban Gonzáles Pons, a néppárti frakció alelnöke először is gratulált David Sassolinak az EP-elnökséghez. Emlékeztette: az Európai Parlament választotta őt meg, és ezt tartsa észben a következő két és fél évben. Ezután direktebben is beszólt a csúcspozíciókat az EP háta mögött letárgyaló Európai Tanácsnak: mint mondta, az Európai Tanácsnak ezzel szemben nem tud gratulálni, és nem tudja támogatni, ahogy mentek a dolgok. Erre hatalmas tapsot kapott.

 

Az ülésen részt nem vevő Manfred Weberhez, a Néppárt csúcsjelöltjéhez szólva azt mondta: büszkék rá, ő képviseli Európa szellemét. A Néppárt továbbra is harcolni fog a Spitzenkandidat-rendszerért, mondta Pons, ugyanis nem erőltetheti az Európai Tanács az akaratát az európai polgárokat képviselő Európai Parlamentre.

 

ESTEBAN GONZÁLES PONS ÉS AZ ELBUKOTT NÉPPÁRTI CSÚCSJELÖLT, MANFRED WEBER / FOTÓ: EURÓPAI PARLAMENT, MATHIEU CUGNOT

 

Arra ugyan büszkék, hogy Ursula von der Leyen lehet az első nő, aki vezetheti az EU-t, és arra is, hogy ő egy jobbközép politikus. De a jelöltet meg kellett volna vitatni az EP-vel, mert az EU jövője nem dönthető el zárt ajtó mögött – érvelt Pons, aki azt is sérelmezte, hogy az Európai Tanács csomagjában egy kelet-európai politikus sincs a vezető pozíciókra: több mint 40 millió európai nincs így képviselve, ez nem demokrácia! Erre is megtapsolták Pons-t, aki aztán megadta az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak a végső döfést:  

 

„A hetes cikkelyt nem lehet alkalmazni az Európai Tanáccsal szemben, és szerencséjük van, mert ellenkező esetben lenne egy kis gondjuk.”

 

A balközép S&D-frakciót vezető García Pérez részéről sok újdonság nem hangzott el. Szerinte az ő csúcsjelöltjük, Frans Timmermans kellett volna, hogy bizottsági elnök legyen, hiszen neki lett volna többsége a parlamentben. Az ő felszólalásában az Európai Tanács ostorozása helyett inkább a szokásos emberi jogokról, EU-értékekről szóló semmitmondás dominált, külön megemlítve a menekülthajó kikötése miatt Olaszországban őrizetbe vett német hajóskapitány ügyét.

 

Zöldek: Úgy kell az EP-nek, ha hagyja magát

 

A Zöldektől Philippe Lamberts frakcióvezető szólalt fel, aki udvariasabb hangnemet ütött meg az Európai Tanáccsal szemben. Inkább az EP demokratikus felhatalmazására hegyezte ki a mondandóját: rekordrészvétel volt az EP-választáson, az EP pedig az európaiak hangja. A zöldek a nemzetek közötti demokrácia ezen ünnepére készültek hónapok óta. Azonban ez a „kasztinggyakorlat”, amit az állam- és kormányfőktől lehetett látni az elmúlt napokban, nem biztos, hogy elhozza a változás pillanatát, amit az emberek látni akarnak. És

 

ha az EP gyengébben jön ki ebből a helyzetből, akkor csak saját magát hibáztathatja

 

– utalt óvatosan arra, hogy nem kéne elfogadni a Tanács csomagját.

 

Tusknak a Zöldekhez címzett mondataival kapcsolatban megjegyezte, hogy a zöldek bevonása a dealbe nem is volt az asztalon mint opció. Ezután felmondta a szokásos zöld programbeszédet olyan kulcsszavakkal, mint klímavédelem, igazságos adózás és gazdaság, részvételi demokrácia, és ég a ház a társadalmi, gazdasági és demokratikus kihívások miatt.

 

A ZÖLDFRAKCIÓ VEZETÉSE AZ EP NYITÓÜLÉSÉN, KÖZÉPEN LAMBERTS / FOTÓ: EURÓPAI PARLAMENT, MATHIEU CUGNOT

 

Macronisták: Átláthatóbb és demokratikusabb döntéshozatalt!

 

„Az EU-s csúcsvezetők kiválasztásának folyamatát demokratikusabbá és átláthatóbbá kell tenni!” – kezdte a harmadik legnagyobb frakció, az ALDE-t, a macronistákat és a román újhullámos pártokat összefogó liberális-progresszív Renew Europe vezetője, Dacian Cioloș. Ezt a mechanizmust ebben a ciklusban ki kell dolgozni, hiszen a Tanács dealjét megmásítani már késő. A volt román miniszterelnök emlékeztette Tuskot, hogy egyáltalán nincs meg az a földrajzi egyensúly, ami például az Európai Tanács élére repítette a lengyel politikust 2014-ben. Cioloș kampányolt egy kicsit Emmanuel Macron francia elnök transznacionális EP-választási listákat szorgalmazó ötlete mellett: szerinte a Spitzenkandidat-rendszernek is akkor lenne igazán értelme csak, ha bárki bármelyik összeeurópai listára, és ezáltal csúcsjelöltre is szavazhatna a tagországokban.

 

Cioloș külön hangsúlyozta, ebben a ciklusban ki kell dolgozni egy olyan prevenciós mechanizmust, ami bünteti azokat a tagállamokat, akik megsértik a jogállamiságot és az emberi jogokat. Valamint még azelőtt meg kell szabnia a Bizottságnak, hogyan cselekedjen a klímaváltozás előtt, mielőtt az új bizottsági elnök hivatalba lép – ha nem teszik meg, már késő lesz, hogy beleszóljanak ebbe.

 

Cioloș tehát kifejezetten enyhe volt a Néppárthoz és a balközéphez képest: ami kicsit furcsa is, hiszen az ALDE-nak lényegében ugyanannyi vezetője ül az Európai Parlamentben, mint a Néppártnak és a balközépnek – viszont most történt meg először, hogy be lettek véve a dealbe. Erre már csak azért is szükség volt, mert a centrista áttörésnek köszönhetően a Renew Europe EP-képviselői nélkül nincs meg a többsége az EP-t eddig uraló néppárti-balközép nagykoalíciónak.

 

A konzervatívok nem sajnálják, hogy megbukott a Spitzenkandidat rendszer, sőt

 

A Spitzenkandidat-rendszernek annyi, és én nem sajnálom ezt – kezdte Ryszard Legutko, a konzervatív-euroszkeptikus ECR lengyel frakcióvezetője. A szerződésekben egy mondat, de még egy szó sincs ugyanis a a Spitzenkandidat-rendszerről. Timmermans pedig nem az európaiak jelöltje volt. Ő a baloldali establishment jelöltje volt. Szóval jó, nem jött össze neki, és remélem, hogy nem is jön vissza – összegezte Legutko. Szerinte a Spitzenkandidat-rendszer célja a meglévő establishment hatalmának a megőrzése volt, nem az emberek részvételéről szólt.

 

„Az EU nagyfiúinak nem sikerült elérni, amit akartak. Le kell vonni a tanulságokat, és változtatni a gyakorlaton.

 

De úgy tűnik, hogy önök, hölgyeim és uraim, nem tanultak semmit ebből. Folytatják ugyanazt a stratégiát, amivel szemben egyre többen kritikusak, és 5 év múlva még többen lesznek azok. Önök pedig vakok és süketek erre. Ha nem változtatják meg a kurzust, a következmények katasztrofálisak lesznek. Ha majd ott tartanak, jusson eszembe: én figyelmeztettem önöket” – zárta beszédjét Legutko.

 

RYSZARD LEGUTKO / FOTÓ: EURÓPAI PARLAMENT

 

A salvinista szélsőjobb kiosztotta az Európai Parlamentet

 

Marco Zanni, a Salvini-féle Identitás és Demokrácia frakció (ex-ENF) vezetője, a Matteo Salvini olasz belügyminiszter vezette Lega politikusa kőkeményen beszólt a nagy EP-frakcióknak. „Azt hittük az EP-választás előtt, változni fog valami a döntéshozatalban. Csalódnunk kellett. Az európai emberek minden bizonnyal nem értik, mi történt az Európai Tanácsban” – fogalmazott. Zanni felrótta az Európai Parlamentnek, hogy csak felháborodni tud a Tanács döntésén, de ezt tettek nem követik.

 

„Önök akkor fognak koherensen cselekedni, ha a szavakat tettek követik, és elgáncsolják a Tanács jelöltjeit! Különben csak üres szavak lesznek ezek, mint eddig mindig.”

 

Beszéde többi részében a külső határok védelmének fontosságáról és a gazdasági növekedés európai lelassulásáról mondott pár szót. „Ha Európa meg akarja menteni magát, a megújulást nem Brüsszel bürokráciájában, hanem a nemzetállamokban kell kezdeni, amelyek a valódi demokrácia letéteményesei!” Zanni Európa bukását vizionálta arra az esetre, ha ez nem következne be.

 

Szélsőbaloldal: Hiteltelen felháborodás

 

„A Európai Tanács végül talált egy megoldást a személyi pókerre, és önök a nagy frakciókból az előbb felháborodtak ezen, noha pártcsaládjuk aktívan részt vett benne. Holott a gond az az, hogy ezekbe a hátsószobás-gurmééttermes dealekbe ebbe nem vonják bele a Parlamentet és az embereket!” – kezdte Martin Schirdewan, a német Die Linke politikusa, a szélsőbaloldali GUE/NGL-frakció részéről. Mint mondta, a valódi kérdésekhez progresszív EP-beli többségre van szükség: az adócsalások abbahagyására, a klímaváltozás elleni cselekvésre, humánus európai menekültpolitikára és a szociális Európa kialakításához.

 

Végül szót kaptak a frakciónélküliek is. Közülük a legnagyobb csoportosulás a Farage-féle Brexit Párt. Egyik képviselőjük, Ann Widdecombe szenvedélyes felszólalásban fejtette ki, hogy ami az EP-ben az elmúlt napokban történt, az nem demokrácia, hanem az elárulása a demokráciának és a tagállamok polgárainak.

 

Érdekes módon még azokból a padsorokban is hangosan lehuhogták a brexitpárti MEP-et, ahonnan egyébként enyhébb szavakkal, de lényegileg ugyanezt adták elő a vezérszónokok.

 

Fidesz: Ursula Von der Leyen az emberek akarata

 

Donald Tusknál is határozottabban védte be Győri Enikő fideszes EP-képviselő a Tanács háttérszobás dealjét. Szerinte Von der Leyen EB-elnöki jelölése azt mutatja, hogy az uniós intézmények hatáskörükön való túlterjeszkedése nem sikerült, a csúcsjelölti rendszeren – ami a szerződésekben eleve benne sincs – túllépett a történelem. Nem történhetett másként, mint hogy az emberek akarata győzött: az Európai Néppárt adja az Európai Bizottság elnökét. Olyan politikát vár el a bizottsági elnöktől, ami tiszteletben tartja a tagállamok alkotmányos identitását és nem engedi a bevándorlást – mondta fel a szokásosat Győri.

 

A vita végén újra felszólalt a Bizottság és a Tanács képviselője. Maroš Šefčovič, Juncker szlovák hangja azt szűrte le belőle, hogy nagy egyetértés van a következő Bizottság prioritási listáját illetően: szociális, zöld, fair legyen Európa, és gazdasága tudjon versenyezni az Egyesült Államokéval és Kínáéval. A számos EP-képviselő által hevesen kritizált Donald Tusk Tanács-elnök nagyon röviden válaszolt a vita végén: mint mondta, felülemelkedik az EP-képviselők megjegyzésein, és reméli, a jövőben a lehető legjobb kooperációra kerül sor az uniós intézmények között.

 

NYITÓKÉP: Antonio Tajani már leköszönt EP-elnök és Donald Tusk, az Európai Tanács még hivatalban lévő elnöke / Fotó: Európai Parlament, Geert Vanden Wijgaert

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Azonnali mindig közép-európai lapként tekintett magára, az eszme azonban nem csak Budapesten van jelen. Indul a nagy trianoni szomszédvita!

Kristálytiszta érvelés: dolgozni nem dolgoznak, így van idejük lázadozni, korzózni az utcán.

Így tiltakoznak a rendőri brutalitás ellen, no meg azért, mert több ezer embert tartóztattak le a rendőrök: arról, hogy velük mi történik, napok óta alig tudni valamit.

Egyszer már biztosan, ezt maga a belarusz belügyminisztérium közölte. Egyre több kép és videó is előkerül az őrizetbe vett tüntetőkkel szembeni rendőri brutalitásról.

Harmadik nap is folytatódtak a tüntetések Belaruszban. A tüntetők ezúttal jóval decentralizáltabbak voltak, este hattól pedig lekapcsolták a teljes belarusz internetet.

Miért ez lett a belarusz ellenállás dala több, mint harminc évvel később?

HC Strache úgy indulna Bécsben saját listával, hogy azt se tudni róla, bécsi lakos-e egyáltalán. Ha Strachét kizárják a versenyből, akkor a Stache-párt óv, ha nem zárják ki, akkor meg a volt pártja teszi ezt.

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás