+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. július 3. szerda, 14:28
Megint egyre többet beszélnek a két albánok lakta ország egyesítéséről.

Nagy csinnadrattával jelentették be, hogy kedden Albánia és Koszovó külügyminisztere aláírt egy megállapodást, ami alapján a két nyugat-balkáni, főleg albánok által lakott ország koordinálni fogja a külpolitkáját – írja a Balkan Insight, hozzátéve, hogy a megállapodást azért nem mindenki értékeli olyan fényesen.

 

A megállapodás értelmében nem csak külpolitikai lépéseket koordinálja a NATO-tag Albánia és a Szerbiától 2008-ban függetlenné vált, azzal azóta is területi vitában lévő Koszovó, hanem közös külképviseleteik is lesznek szerte a világban.

 

„Ez fontos lépés azelőtt, hogy a világ elé állnánk, mint egy egységes nemzet”

 

– nyilatkozta a koszovói külügyminiszter, Behgjet Pacolli.

 

Erről van szó ugyanis: bár tavaly megbukott a területcsere útján tervezett szerb-koszovói kiegyezés,

 

Hashim Thaçi koszovói elnök az elmúlt hónapokban egyre elkötelezettebben kampányol az egyesülés mellett. 

 

Az albán elnök azonban folyamatosan hűti a kedélyeket, szerinte nem kell elsietni az egyesülést, inkább arra kell most helyezni a hangsúlyt, hogy a két ország kapcsolatait fokozatosan mélyítsék el, erre jó példa ez a mostani megegyezés.

 

A Balkan Insightnak nyilatkozó szakértő szerint azonban a külpolitikai koordináció, illetve a közös albán-koszovói kormányülések létrejötte csak hazafias show, valódi cselekvésre lenne szükség az ilyen látszatmegoldások helyett. Szerinte ráadásul nem ugyanazok a két ország külpolitikai érdekei.

 

FOTÓ: Behgjet Pacolli / Facebook

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A parlamenti választások után a román pártok általában feláldozzák a rossz eredményért felelősnek tartott pártvezetőt. Jelenleg ez körvonalazódik a jobbközép kormánykoalíció legnagyobb pártjánál.

Igor Matovič kormánya sokadszor is nekiugrik az országos tesztelésnek, és a többi szabály is szigorodik: január 27-től pár kivételtől eltekintve csak negatív teszttel lehet elhagyni a lakóhelyet.

Egyre több van belőle –
hóbort vagy a közöségi közlekedés új útja a libegő?

Armin Laschet a merkeli politikát viszi tovább a Néppárt Fideszhez való viszonyában is.

A tavaly augusztusban megmérgezett politikus vasárnap repült haza Berlinből.

1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás