+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence & Bukovics Martin
2019. július 2. kedd, 13:42
Újabb név pörög a brüsszeli folyosókon: a német védelmi miniszter mögé a visegrádi országok és Olaszország is beállna.

Továbbra is patthelyzet van Brüsszelben, ahol az Európai Tanácsban tömörülő EU-s vezetők azt próbálják kitalálni, hogy kik legyenek az EU új vezetői: a vasárnap óta tartó csúcs kedden 11-kor indult volna újra, de ehelyett Donald Tusk, a Tanács lengyel elnöke egyelőre egyenként egyeztet a vezetőkkel, a csúcs kettőkor kezdődhet a hírek szerint.

 

A legújabb hírek szerint

 

újabb jelölt került elő Timmermans és Weber helyett a Bizottság élére: a CDU-s, tehát néppárti Ursula von der Leyen német védelmi miniszter.

 

A vasárnap óta rágott – források szerint Angela Merkel által kitalált és mindenki torkán lenyomni akart – terv ugye az, hogy a szociáldemokrata csúcsjelölt, Frans Timmermans legyen a Bizottság elnöke, de ez nagyon nem tetszik a néppárti vezetők jelentős részének, akik szeretnék megőrizni a jobbközép pártcsaládnak a Bizottság vezetését. Timmermans megválasztását Olaszország és a visegrádi országok vezetői is megvétózták.

 

Von der Leyen bizottsági elnöksége mellett tudni még a további EU-s toppozíciókról is: az Európai Tanácsot a liberális belga ügyvivő miniszterelnök, Charles Michel vezetné, Manfred Weber bajor néppárti csúcsjelölt az Európai Parlament vezetését kapná meg, míg a külügyi főképviselő a balközép S&D-t erősítő szlovák diplomata, EU-s biztos Maroš Šefčovič lenne; de olyan hír is van, hogy Šefčovič és Weber nem része a csomagnak. A legfrissebb, Twitteren terjedő névsorban ott van von der Leyen, Charles Michel, de a parlamenti elnökséget és a külügyi főképviselői tisztet a szociáldemokraták kapnék, jelesül az egykori bolgár miniszterelnök, Sergei Stanishev lenne az EP-elnök, a spanyol külügyminiszter Josep Borrell pedig a főképviselő.

 

Olyat is hallottunk, hogy az Európai Központi Bank elnöki posztját a jelenleg az IMF élén álló francia jogásznő, Christine Lagarde kapná. A nevek csomagban való elfogadását sürgeti, hogy az Európai Parlament szerdán elnököt választ – és akkor is döntést kell hozniuk az EP-képviselőknek, ha nem érkezik jelzés a Tanácsból ledealelt jelöltről. (Az Azonnali ezt Strasbourgból tudósítja majd.)

 

A német védelmi miniszter bizottsági elnöksége mögé viszont nem csak a néppárti vezetők sorakoznának fel,

 

de Ursula von der Leyent a Timmermanst megvétózó olaszok, a franciák és a V4-ek is támogatnák,

 

mi több, személyét Macron javasolta, és Németország külön megállapodott róla a V4-ekkel is.

 

Mivel a helyzet gyakorlatilag percenként változik Brüsszelben, egyáltalán nem biztos, hogy végül ez a megoldás fog győzni, mindenestre a Politico élő közvetítése azt írja, hogy a korábba Angela Merkel német kancellár egyik pártbeli ellenfeleként emlegetett, német hadsereget lerohasztó, egy plágiumbotrányt is túlélt, hétgyerekes von der Leyennek egyre nagyobb a támogatottsága a közép- és kelet-európai vezetők között.

 

Közben Strasbourgban az EP épületében az újságírók azt pletykálják, hogy amennyiben Ursula von der Leyen lenne a Bizottság elnöke, úgy már meg is lenne az utódja a védelmi tárca élén Friedrich Merz személyében. Merz szoros versenyben maradt alul Annegret Kramp-Karrenbauerrel a CDU elnökségéért vívott küzdelemben a tavalyi év decemberében

 

FOTÓ: Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A manipulált kibocsátási adatok miatt a vásárlónak joga van kártérítést követelni a Volkswagentől, mondta ki a német legfelsőbb bíróság.

A koronavírus-járvány terjedésének lassulásával a vakcinalicit kezdődik a nagyhatalmak között.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, míg öten elhunytak. Mutatjuk a hétfői számokat!

Szexuális utalásokból Gyurcsánynál sincs hiány, és a kormánymédiát is megcsapta a szerelem szele a héten.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, és öt új halálozásról érkezett hír.

Mivel még mindig nem fogadták el az ország 2020-as költségvetését a választás megrendezésének rá eső felét sem tudja kifizetni.

A hét kérdése

Igen? Nem? Vagy csak a második hullámtól? Esetleg soha nem is tartottál tőle? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás