+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pál Benedek
2019. július 1. hétfő, 09:02
Mégis belépne a centrista jobbközép által dominált, de a kommunista utódpárttól a liberálisokon át a jobbos parasztpártig a teljes lengyel ellenzéket magába foglaló Európai Koalícióba a különutasként indult Wiosna (Tavasz) nevű tabudöntögető baloldali párt, miután a várakozásaikat alulmúlták az EP-választáson. De segíthet-e ez a lengyel ellenzéken az Orbán-barát Kaczyński-féle PiS-szel szemben az őszi parlamenti választáson?

Februári alakuló gyűlése után Robert Biedroń Wiosna (Tavasz) néven létrejött baloldali pártjától mind a lengyel politikában, mind pedig a nyugati médiában sokat vártak. A vállaltan meleg és antiklerikális politikus az elmúlt négy évben a tengermelléki Słupsk polgármestereként szerepelt igencsak sokat a médiában. Ez idő alatt sikeresen alakította ki magáról a progresszív és modern gondolkodású városvezető képét, amit aztán pártja alapításánál megpróbált kihasználni.

 

A lengyel baloldal megmentése?

 

Az indulás után úgy nézett ki, a Wiosna akár sikeres is lehet, hiszen rögtön 15 százalék körül mérték a pártot. Biedroń hirtelen a régóta gyengélkedő lengyel baloldal reménysége lett. Aztán az EP-kampány során valami nagyon félrecsúszott, és végül egy csalódást keltő hat százalékos eredményt értek el az EP-választásokon. A pártvezető szombati bejelentése után – miszerint tárgyalásokat kezdenének az Európai Koalíció néven futó ellenzéki szivárványkoalícióval – pedig

 

úgy tűnik, a párt azt a célját is feladta, hogy egy önálló pólust építsenek a lengyel politikában.

 

A Wiosna fő mondanivalója tulajdonképpen az volt, hogy megújítják a lengyel politikát. Amellett, hogy egy felvilágosult és XXI. századi programot képviselnek, a lengyel politikai polgárháborút is felszámolják, és véget vetnek a társadalmi gyűlölködésnek. Biedrońt a médiában legtöbbször csak szimmetristaként emlegették, mivel keményen ütötte a nacionalista kormánypártot és a régi liberális ellenzéket is. Azzal vádolta őket, hogy miközben a két elit egymással harcol, nem foglalkoznak a lengyelek igazi problémáival. Emiatt kategorikusan kizárta részvételét bármilyen ellenzéki összefogásban, és célja egyértelműen egy harmadik pólus létrehozása volt.

 

Miért nem sikerült?

 

Már akkor sokan kételkedtek abban, hogy komoly sikereket lehet elérni az erősen katolikus Lengyelországban egy olyan programmal, amelyben hangsúlyosan megjelenik az egyházellenesség és a melegjogok. Legtöbben arra világítottak rá, hogy hiába próbál a Wiosna versenyre kelni szociális ígérgetésekben a kormányzó nacionalista-konzervatív Jog és Igazságossággal (PiS), azt a szavazói csoportot, amelyre ez vevő lenne, nem tudják majd megszólítani. Ugyanis a leszakadtabb rétegek általában inkább konzervatív elveket vallanak, így náluk nincs esélye a PiS mellett egy liberális identitáspolitikát képviselő pártnak.

 

Az EP-kampány elején még úgy tűnt, hogy a Wiosna pozitív üzenetei működnek, és komoly veszélyt jelent majd az Európai Koalíció néven induló ellenzéki összefogásra. Csakhogy a párt kommunikációja hamarosan egyre zavarosabb és agresszívebb lett. Ugyanis nem feltétlenül jó, ha egy társadalmi megosztottság felszámolásával kampányoló párt vezetői olyanokat nyilatkozgatnak, hogy ne induljanak olyanok a választásokon, akik ellenzik a melegjogokat, vagy mondjuk a PiS-t a tálibokhoz hasonlítják.

 

FRANS TIMMERMANS, AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK EP-VÁLASZTÁSI CSÚCSJELÖLTJE A WIOSNA ELNÖKÉNEK TÁRSASÁGÁBAN. A LENGYEL PÁRT A BALKÖZÉP EP-FRAKCIÓBA ÜLT BE.

 

Ez meg is látszott a Wiosna EP-választási eredményén. A vártnál sokkal rosszabbul szerepelt a párt, és 6 százalékkal éppen csak bekerült az Európai Parlamentbe. Hiába hangoztatta Biedroń a választás éjszakáján, hogy egy három hónapja alakult pártnál még ez is győzelem, egyértelmű volt, hogy újra kell gondolniuk a stratégiát.

 

Mi változott az EP-választások után?

 

A lengyelországi EP-választás egyik legfőbb tanulsága, hogy a korábban töredezett lengyel politikai élet egyre inkább kétosztatúvá válik. Ezt mutatta, hogy a szavazatok több mint 80 százalékát a kormányzó konzervatív-nacionalista PiS és a liberális-jobbközép Polgári Platform (PO) által vezetett ellenzéki összefogás szerezte meg.

 

A másik tanulság, hogy

 

a gyökeresen eltérő világnézetű pártokból, mint a liberális Nowoczesna vagy a konzervatív Parasztpárt (PSL) álló ellenzéki vegyesfelvágott nem tud egy olyan egységes narratívát kialakítani, amellyel sikeresen legyőzhetnék a PiS-t.

 

Az őszi parlamenti választásokon azonban az összefogás viszont mindenképpen szükséges, mert hiába listás és viszonylag arányos a lengyel választási rendszer, az a nagyobb blokkokat jutalmazza mandátumszámításkor. Emiatt olyan felvetések is megjelentek a lengyel médiában, hogy értelmesebb lenne több ellenzéki blokkot indítani az őszi parlamenti választásokon, mint például egy konzervatív csoportosulást a Parasztpárt körül vagy egy baloldali koalíciót a kommunista utódpárti SLD, az újbalos Razem és a Wiosna részvételével. Mindeközben Robert Biedroń egy baloldali koalíciót nem zárt ki, de amellett kitartott, hogy a Wiosna semmiképpen sem csatlakozik a jobbközép Polgári Platform (PO) vezette Európai Koalícióhoz.

 

Miért gondolta meg magát Biedroń?

 

Mindenki meglepetésére azonban Robert Biedroń szombati sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a párt tárgyalásokat kezd az Európai Koalíció vezetésével, hogy megvitassák, hogyan egyesítsék az ellenzéket. Az indoklás az volt, hogy az őszi választás előtt ne arról kelljen dönteni, hogy mennyivel veszít az ellenzék, hanem mennyivel nyer majd.

 

Az OKO.press független hírportálnak adott interjút a döntéssel kapcsolatban Krzysztof Śmiszek, a Wiosna vezetőségi tagja, egyben Biedroń élettársa. Ebben arról beszélt, hogy tiszta lelkiismeretet szeretnének az őszi választások előtt, hogy mindent megtettek és nem zárták be Lengyelország előtt az ajtót. Egyelőre nem állítanak semmilyen feltételeket, és nem beszélnek közös programról. Jelenleg csakis egyetlen feltételük van: a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása. Azt is hozzátette, hogy a Wiosna készen áll arra, hogy egyedül induljon, ha a tárgyalások sikertelenek lesznek.

 

Az OKO.press elemzésében több lehetőséget is említenek a döntés okaival kapcsolatban. Ezek mindegyike arról árulkodik, hogy a párt mégsem rendelkezik olyan erős struktúrával, mint amiről a vezetés beszélni szokott, és komoly belső konfliktusok is vannak. Amellett, hogy az EP-választáshoz hasonló gyenge eredménytől félnek, a Wiosnának már az is probléma lehet, hogy nem tud önálló listát állítani, mivel néhány régióban már most tavasszal is csak nehezen jöttek össze az aláírások. Az is aggodalomra adhat okot, hogy nem biztos, hogy sikerül néhány száz megfelelő és kipróbált jelöltet állítani ősszel.

 

Továbbá a baloldali koalíció lehetősége is szertefoszlott, miután az SLD vezetője meglehetősen pragmatikusan kijelentette, hogy a Wiosnával való közös indulás rosszabb lehetőség, mint a koalíció a PO-val. Ezeken felül pedig az utóbbi hetekben többször jelentek meg cikkek a Wiosna belső feszültségeiről és a széthulló pártstruktúráról.

 

A pártelnök kimegy Brüsszelbe, a többieket meg otthagyja a rossz eredménnyel

 

Az egyik feszültséget az okozta a pártban, hogy Robert Biedroń annak ellenére felvette brüsszeli mandátumát, hogy korábban arról nyilatkozott, hogy ezt nem teszi majd. Ezt utólag azzal indokolta egy rádiós műsorban, hogy EP-képviselőként több médiafigyelmet tud majd szerezni. Ez még abból a szempontból is problémás, hogy

 

hogyan fog a Wiosna az ősszel kampányolni, ha legismertebb arca éppen Brüsszelben van?

 

Emiatt és a gyenge választási eredmény miatt még júniusban a Wiosna a Krakkótól északra található, Kielce központú świętokrzyskai vajdaságért felelős koordinátora lemondott, és vele együtt otthagyta a pártot 150 aktivista is, amellyel tulajdonképpen meg is szűnt a Wiosna a régióban. A kilépő politikus inkább az SLD-vel dolgozna együtt, hogy egy széles baloldali koalíciót építsenek. De ez még csak egyike az EP-választást követő botrányoknak, amik a pártban vannak.

 

A Newsweek lengyel kiadása pár hete közölt egy hosszabb cikket a pártban uralkodó hangulatról. Eszerint a tagság nemcsak amiatt frusztrált, hogy Biedroń végül Brüsszelbe megy, de nem is igazán látják, milyen stratégiát akar követni a vezetőség a jövőben. Több jelölt is arra panaszkodott, hogy nem kaptak megfelelő pénzügyi támogatást, mivel a kampányforrásokat szinte teljesen két párra költötték. Ezeket a pénzeket Biedroń és élettársa, Krzysztof Śmiszek, illetve a pártvezető jobbkezének számító Marcin Anaszewicz és barátnője, Sylwia Spurek kapta. Közülük végül csak Spurek és Biedroń szerzett mandátumot.

 

KÖZÉPEN A PÁRTELNÖK, A KÉPEN BALRA MELLETTE ÉLETTÁRSA

 

A másik, ami miatt többen kritizálják a pártelnököt az a választás estéjén mutatott viselkedése. Biedroń ugyanis a konfetti eső közepén lelkesen győzelemként ünnepelte a valóságban igencsak csalódást keltő eredményt. Ezt többen a valóságtól való elszakadásként, bohóckodásként és hamis optimizmusként értelmezték. Az

 

már csak hab a tortán, hogy Biedroń az EP-választás után rögtön elment nyaralni Nápolyba.

 

Nem átláthatók, pedig ezzel kampányoltak

 

Az OKO.press is hosszan cikkezett a párt körüli anomáliákról. Ezek nagyrésze arról szól, hogy az átláthatósággal kampányoló Wiosna mégsem működik annyira transzparensen. A párt alapokmánya például sokáig nem volt nyilvánosan elérhető. Majd amikor nagysokára közzétették, az derült ki belőle, hogy a pártelnök elég széles hatalommal rendelkezik és nem igazán lehet leváltani, kivéve ha meghal, lemond vagy elveszti a párttagságát. Biedrońék a hivatalos tagság számáról se tesznek közzé adatokat.

 

Az OKO.press szerint a honlapon szereplő szöveg, hogy 931 538-an vannak velünk, inkább a Wiosna összes követőjét jelenti a közösségi médiában. Emellett a párt számlájára több olyan összeg is érkezett, amely túllépi a lengyel törvények szerint magánszemélytől kapható támogatás mértékét. Ezt a párt azzal magyarázta, hogy az PayU internetes fizetési rendszerből a kisebb adományok egyszerre érkeznek meg.

 

Kinek érné meg egyáltalán ez a szövetség?

 

A Wiosna döntését Grzegorz Schetyna PO-elnök és az Európai Koalíció „főépítésze” lelkesen üdvözölte. Ez nem csoda, hiszen ő kezdettől fogva próbálta rávenni Biedrońt a csatlakozásra, mivel a minél szélesebb ellenzéki koalícióban látja a PiS legyőzésének lehetőséget. A párt egy másik politikusa, Jan Grabiec azonban visszafogottan nyilatkozott a Rzeczpospolita napilapnak: ő csak annyit mondott, hogy a PO számára a prioritást a régi baloldali SLD-vel és a Parasztpárttal való tárgyalások jelentik.

 

A Parasztpárt és az Európai Koalíció problémás viszonyáról már írtunk az Azonnali lengyel EP-választásokat elemző cikkében. A konzervatív Parasztpárt igencsak megsínylette és komolyan veszített szavazótáborából azzal, hogy liberálisabb pártokkal közösködött. Ennek megfelelően Władysław Kosiniak-Kamysz, a párt elnöke vasárnap kategorikusan elutasította, hogy bármilyen olyan koalícióban részt vegyenek ősszel, amelynek tagja a Wiosna. Kosiniak-Kamysz inkább egy baloldali és egy centrista koalícióval tartja elképzelhetőnek a PiS leváltását. A Koalícióhoz való csatlakozás a Wiosna számára sem igazán előnyös. Az EP-választások után

 

ez már a második alkalom, amikor a szöges ellentétét csinálja Robert Biedroń annak, amit korábban mondott. Ezt pedig a választók általában nem nagyon szeretik Lengyelországban.

 

Azaz egyre több olyan jel van, amely azt mutatja, hogy Biedroń nem a lengyel baloldal megmentője lesz, hanem a vodkagyárosból lett liberális politikus Janusz Palikothoz hasonlóan egy a lengyel politikában gyakran fel- és eltűnő showmanek közül.

 

Az Azonnali interjúját a Wiosna alapítójával és elnökével, Robert Biedroń-nyal hamarosan olvashatjátok!

 

FOTÓK: Robert Biedroń / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormányközeli Magyar Nemzet szerint a vasárnap újraválasztott győri polgármester kedden kiléphet a Fideszből.

Nem csupán a főpolgármesterséget és a kerületi polgármesteri helyek több, mint hatvan százalékát nyerte meg az ellenzék, még a helyi képviselőtestületekben is masszív többsége van.

Novák Előd viszont kompenzációs listáról bejutott az újbudai képviselőtestületbe.

Lázár szerint a vasárnapi választás az elmúlt évek egyik legizgalmasabb és legtanulságosabbja volt.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

A magyar kisebbségek politikai integrációjának lehetőségei és korlátai a két világháború között. Október 15. Izgi lesz!

A számok és olvasatok dzsungelében az Ellensúly folyóirat szerzői vágnak majd szépen rendet október 16-án.

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Bécsben, október 28-án!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás