+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. június 30. vasárnap, 11:03
Dacian Cioloș, a Renew Europe frakcióvezetője szerint mindenkinek esélye kellene legyen, hogy arra szavazzon Európában, akire szeretne.

A Renew Europe EP-frakció transznacionális választási listákat szeretne az EP-választásokon – nyilvánította ki szombaton Dacian Cioloș, a Macron-féle liberális frakció vezetője. 

 

Cioloș Twitteren szólította fel az EU-s intézmények vezetőit, a Bizottság, a Tanács és a Parlament fő figuráit, hogy köteleződjenek el amellett, hogy az európai állampolgárok arra a jelöltre szavazzanak, akire szeretnének, és ezáltal páneurópai választási kampányokat lehessen folytatni.  

 

 „Az EU állampolgárainak joga kell legyen arra, hogy úgy válasszanak az EP-választásokon, ahogyan nekik leginkább kényelmes”

 

– írta a volt román miniszterelnök. Cioloș időzítése, azaz, hogy egy nappal azelőtt írta ki, hogy az Európai Tanács összeült volna a Bizottság élére vezetőt találni, arra utalhat, hogy a centrista-liberális frakció ehhez a feltételhez kötné az esetleges jelöltek támogatását.

 

Szombaton Oszakában találkoztak a G20-as országok vezetői, ezután Angela Merkel német kancellár azt mondta,

 

ő azt remélte, hogy a csata „két igazi jelölt” között fog zajlani.

 

Itt Manfred Weberre, a Néppárt, és Frans Timmermansra, a szocialisták csúcsjelöltjére utalt.

 

Emmanuel Macronék azonban nem a csúcsjelölti rendszerből szeretnének új bizottsági elnököt, hiszen akkor többnyire mindig a Néppárt tarolna, Macron szerint a transznacionális listák kiegyenlítettebbé tennék a versenyt. (Nemrég mi azon gondolkodtunk el, hogy melyik magyar politikus/közéleti figura férne fel más országok listájára.)

 

A liberálisok az EP-választások előtt a rendszer kritikája gyanánt nem egyet, hanem hét csúcsjelöltet választottak maguknak. Mikor aztán lejártak a választások, szóltak, hogy tulajdonképpen Margrethe Vestager az igazi jelöltjük, a hírek szerint azonban őt Merkel semennyire sem szeretné, mivel nem volt „igazi csúcsjelölt”.

 

Az persze nagy kérdés, hogy a nemzetközi listák valóban segítenének-e a liberálisoknak, könnyen lehet, hogy az Orbán Viktor-féle, széles körben ismert szélsőjobbosok profitálnának inkább belőle.

 

Persze vannak elemzők, akik szerint erre semmi szükség, hiszen már most is meg lehet csinálni, hogy több országban alapítanak az emberek pártot, és koordinálják a választási kampányt: ezt próbálta megcsinálni Janisz Varufakisz közgazdász, volt görög pénzügyminiszter a Diem25-tel, ami annyira sikertelen volt, hogy nem csak Németországban, de Görögországban is elhasalt a pártja, igaz, ott mindössze 0,01 százalékkal maradt el a 3 százalékos bejutási küszöbtől (azóta már 4 százalék körül mérik a közvélemény-kutatók). Ugyanilyen transznacionális pártra példa a Volt mozgalom, amely Németországból be is tudott juttatni egy EP-képviselőt.

 

Macron már jóideje komolyabban hangoztatja, hogy szerinte baj van a Spitzenkandidat-rendszerrel. Körülbelül egy hónapja jelentette be, hogy nem támogatja Manfred Webert a Bizottság élére, mert nincs tapasztalata. Amikor az újságírók megkérdezték, hogy neki aztán miféle tapasztalata volt, mikor elnöknek választották, azzal érvelt, hogy Webert csak Németországban választották EP-képviselővé, nem az EU-s polgárok, így nem lehet európai vezető.

 

Őt azonban a franciák választották meg, és ehhez képest francia elnök.

 

Ekkor több politikus is ledöbbent, mondván, hogy a francia elnök csak nem ismeri a koalíciós politika lényegét, hiszen Franciaországban erre többnyire nincs szükség. Macron javaslatát egyébként – bár persze vannak szép számmal támogatói – nem szavazta meg az Európai Parlament ez év februárjában.

 

Cioloș kijelentése még bonyolultabbá teheti a tárgyalásokat, amik egyébként sem mennek egyszerűen, és néhány nap múlva már ki kellene legyenek nevezve a Bizottság és a Tanács tagjai. Az EU-s vezetők láthatóan nem tudnak megegyezni. Állítólag Weber már biztosan nem lesz EB-elnök, most éppen jelenleg Michel Barnier néppárti, francia brexitfőtárgyaló, a bolgár Kristalina Georgieva Világbank-elnök, illetve a néppárti horvát miniszterelnök, Andrej Plenković neve forog közszájon, mint aki esélyes lehet a tisztségre.

 

Szerinted Macronék ötlete jó? Szavazz!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mit szól ahhoz, hogy nem lett Jobbik-elnök Jakab Péter? És miért szavazna a győriek helyében az ott elinduló budapesti vloggerre? Megkérdeztük.

Egy kiszivárgott dokumentum szerint a média rossz színben tünteti fel az orosz igazságügyi rendszert, ez ellen pedig sürgősen cselekedni kell.

Ha nemzeti ünnep lesz Trianon évfordulója Romániában, akkor nemcsak központilag, de szinte minden településen is meg kell ünnepelni azt. Ez provokáció, mondta az RMDSZ-szóvivő.

Hogy fogja vezetni a Liberálisokat, mit gondol pártja 2022-es esélyeiről, és miben mások ők, mint a DK vagy a Momentum? Bősz Anettel beszélgettünk!

Ezúttal egy újabb civil jelentkezett be.

A Handó Tündével korábban kifejezetten kritikus Országos Bírói Tanács szóvivője elmondta az Azonnalinak, miért támogatták a Handó utódjának jelölt Senyei György Barnát az Országos Bírósági Hivatal élére.

A szervezetek szerint a magyar kormány szisztematikusan építi le a sajtószabadságot és a hirdetési pénzek elosztásával tartja sakkban a független médiát. Kovács Zoltán Sorossal magyarázza a dolgot.

A hét kérdése

Miközben Matolcsy György, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum azon vitázik, jó vagy rossz lenne-e Magyarországnak az euró minél előbbi bevezetése, az Azonnali az olvasókhoz fordul: kell-e nektek magyar euró?

Azért ide elnéznénk

Nem is akárhol: a híres Pezsgőházban! December 7-én fél Közép-Európa ott lesz Baranya fővárosában!

Hogyan amerikanizálódtak a hazai ideológiai viták, a kampánytechnikák, a politikai intézményrendszer? Dec. 10.

Kifejezetten érdekesnek tűnő konferencia a budapesti Goethe Intézetben december 12-én.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás