+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. június 26. szerda, 07:38
Az Európai Néppárt bajor csúcsjelöltje szerint a Spitzenkandidat-rendszer kicsinálása kicsinálja az európai demokráciát is.

Manfred Weber a német Weltben írt publicisztikájában védte meg a Spitzenkandidat-rendszert, és ezzel együtt saját jelöltségét az Európai Bizottság élére – írja a Politico.

 

A Néppárt bajor csúcsjelöltje szerint ha nem követik az európai vezetők a csúcsjelölti rendszert az EB következő elnökének kiválasztásakor, az súlyos következményekkel járhat az európai demokráciára nézve.

 

Hiába a Néppárt lett ugyanis a legerősebb frakció az Európai Parlamentben, egyelőre nagyon nem úgy néz ki, hogy Webert választaná meg a pozícióra az európai állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács – nem csak Emmanuel Macron francia elnök ellenzi az egész rendszert, de a szociáldemokrata és a liberális frakció is jelezte, hogy nem támogatják Webert.

 

Három tanulság

 

Weber szerint a májusi választásnak három nagy tanulsága van, az egyik az, hogy az Európai Néppárt a legerősebb frakció, a másik az, hogy az európaiak ellenzik a szélsőjobbot és a szélsőbalt, a harmadik pedig az, hogy az emberek egy jobb EU-t akarnak. Ennek jegyében Weber több biztonságot, több igazságot és elkötelezett klímavédelmet ígér.

 

Szerinte ha a Tanács lesöpri a Spitzenkandidat-rendszert, azzal negligálják a választás eredményét.

 

A rendszer szerinte sem tökéletes, de fontos lépés abba az irányba, hogy demokratizálják az európai politikát, hogy az emberek úgy lássák és érezzék, hogy több beleszólásuk van abba, ami Brüsszelben történik. Weber szerint a Spitzenkandidat-rendszer negligálása csalódást okozna az emberekben, akik így a szélsőségek felé fordulnának.

 

Na de ki lesz akkor az elnök?

 

Még semmi sem dőlt el, a múlt heti brüsszeli csúcson ugyanis tulajdonképpen sehová sem jutottak az európai vezetők: se a Bizottság, se a Parlament, se a Tanács élére nem találtak vezetőt, ráadásul a parlamenti erőviszonyok is a patthelyzet felé mutatnak.

 

Az EU-s vezetők június 30-án ismét találkoznak Brüsszelben, hogy még az új Európai Parlament első ülése előtt megtalálják a megfelelő vezetőket,

 

kérdés, hogy ez mennyire lesz sikeres.

 

MONTÁZS: Bukovics Martin / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szexuális utalásokból Gyurcsánynál sincs hiány, és a kormánymédiát is megcsapta a szerelem szele a héten.

Mivel még mindig nem fogadták el az ország 2020-as költségvetését a választás megrendezésének rá eső felét sem tudja kifizetni.

Az aktív fertőzöttek 42 százaléka budapesti eset, az elhunytaké pedig 61 százalék jelenleg.

Madridot például teljesen lebénították a tüntetők, akik a szélsőjobb szerint „bűnözőkormánnyá” vált baloldal lemondását követelték.

A terv szerint június közepétől Ausztria, Szlovákia, Csehország és Magyarország között lehetővé vált volna a szabad utazás, de a szlovákok még tartanak a külföldiektől.

Szombatra már 1655-en gyógyultak fel, míg az aktív fertőzöttszám 1576-ra esett. Grafikonokon a részletek!

Pedig a Nógrád Megyei Hírlap eddig nem ment a szomszédba egy kis migránsozásért.

A hét kérdése

Igen? Nem? Vagy csak a második hullámtól? Esetleg soha nem is tartottál tőle? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Keresd fel a hozzád legközelebb esőt május 24-én: rengeteg program lesz.

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás