+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. június 26. szerda, 07:38
Az Európai Néppárt bajor csúcsjelöltje szerint a Spitzenkandidat-rendszer kicsinálása kicsinálja az európai demokráciát is.

Manfred Weber a német Weltben írt publicisztikájában védte meg a Spitzenkandidat-rendszert, és ezzel együtt saját jelöltségét az Európai Bizottság élére – írja a Politico.

 

A Néppárt bajor csúcsjelöltje szerint ha nem követik az európai vezetők a csúcsjelölti rendszert az EB következő elnökének kiválasztásakor, az súlyos következményekkel járhat az európai demokráciára nézve.

 

Hiába a Néppárt lett ugyanis a legerősebb frakció az Európai Parlamentben, egyelőre nagyon nem úgy néz ki, hogy Webert választaná meg a pozícióra az európai állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács – nem csak Emmanuel Macron francia elnök ellenzi az egész rendszert, de a szociáldemokrata és a liberális frakció is jelezte, hogy nem támogatják Webert.

 

Három tanulság

 

Weber szerint a májusi választásnak három nagy tanulsága van, az egyik az, hogy az Európai Néppárt a legerősebb frakció, a másik az, hogy az európaiak ellenzik a szélsőjobbot és a szélsőbalt, a harmadik pedig az, hogy az emberek egy jobb EU-t akarnak. Ennek jegyében Weber több biztonságot, több igazságot és elkötelezett klímavédelmet ígér.

 

Szerinte ha a Tanács lesöpri a Spitzenkandidat-rendszert, azzal negligálják a választás eredményét.

 

A rendszer szerinte sem tökéletes, de fontos lépés abba az irányba, hogy demokratizálják az európai politikát, hogy az emberek úgy lássák és érezzék, hogy több beleszólásuk van abba, ami Brüsszelben történik. Weber szerint a Spitzenkandidat-rendszer negligálása csalódást okozna az emberekben, akik így a szélsőségek felé fordulnának.

 

Na de ki lesz akkor az elnök?

 

Még semmi sem dőlt el, a múlt heti brüsszeli csúcson ugyanis tulajdonképpen sehová sem jutottak az európai vezetők: se a Bizottság, se a Parlament, se a Tanács élére nem találtak vezetőt, ráadásul a parlamenti erőviszonyok is a patthelyzet felé mutatnak.

 

Az EU-s vezetők június 30-án ismét találkoznak Brüsszelben, hogy még az új Európai Parlament első ülése előtt megtalálják a megfelelő vezetőket,

 

kérdés, hogy ez mennyire lesz sikeres.

 

MONTÁZS: Bukovics Martin / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Nagy a valószínűsége annak, hogy inkább emberi lustaság és tudatlanság áll a háttérben, mintsem a hatalom által irányított cenzúra és keresztényellenesség.

A franciaországi fertőzésszámok növekedése kihat a francia közvéleményre is: egy felmérés szerint hatalmas többség tartana elfogadhatónak egy legalább kéthetes (de akár hosszabb) teljes lockdownt.

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

Beismerik, hogy kevés idejük volt a fejlesztésre, de szerintük jól csináltak mindent.

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás