+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2019. június 24. hétfő, 18:10
A kínai külügy szerint az, ahogy Hongkongban bánnak a tüntetőkkel az ország belügye, ezeken a csúcstalálkozókon pedig nem ilyenekről szoktak beszélni.

Nagyon úgy néz ki, hogy Kína a legegyszerűbben oldja meg, hogy a csütörtökön a japán Oszakában rendezett G20 csúcstalálkozón válaszolniuk kelljen bármire a több, mint egy hete tartó hongkongi tüntetésekkel kapcsolatban: Zsang Jun külügyminiszteri helyettes hétfői sajtótájkoztatóján elmondta, hogy egyszeren nem engedik szóba hozni, mivel a G20-on kereskedelmi és gazdasági kérdésekkel szoktak foglalkozni – írja a CNN.

 

„Nem engedünk utat a hongkongi problémákkal foglalkozó beszélgetéseknek. A hongkongi ügyek kínai ügyek, és egyetlen külső hatalomnak sincs joga beleavatkozni”

 

– mondta a politikus. 

 

Június 12-én több százezren, a tüntetők szerint kétmillióan tiltakoztak Hongkongban a városállam új kiadatási törvénye ellen, ami alapján Hongkong a továbbiakban kiadhatná Kínának a politikai üldözötteket. Ez a tüntetők szerint nagyban sértené a viszonylagos függetlenségüket.

 

Az első tüntetést a rendőrség jogsértésre hivatkozva erőszakkal oszlatta fel, és bár ők cáfolják ezeket a vádakat, az Amnesty International szerint 72 ember sérült meg összesen, és minimum 14 esetben tartóztattak le indokolatlanul tüntetőket. A tüntetések hatására a hongkongi önkormányzat ideiglenesen visszavonta az új kiadatási törvényt, de a tüntetők most már garanciát is akarnak arra, hogy nem készülnek újra hasonlóval, illetve követelik a rendőri brutalitás független vizsgálatát is. 

 

Szerdára új tüntetést jelentettek be, ahol már a hírek szerint további demokratikus reformokat is követelnek.

 

Hongkong 1997 óta képezi hivatalosan is a Kínai Népköztársaság részét, de autonómiával rendelkezik az országon belül, és külügyi, honvédelmi és jogi kérdésekben sem követi Pekinget. A kiadatási törvényt ennek a helyzetnek a csorbításaként fogják fel sokan a 7,5 milliós városállamban. 

 

A június 27 és 29 közt megtartott G20 találkozó nem csak emiatt lesz érdekes persze, de többi fontos dolog is Kínához kötődik most: egyrészt ez lesz Hszi Csin-ping első látogatása kínai elnökként Japánba, másrészt

 

ott találkozni fog Donald Trumppal, hogy újraindítsák a két ország közötti kereskedelmi egyeztetéseket, amiket az amerikai álláspont szerint azért rekesztettek be májusban, mert Kína egyoldalúan felrúgta a megbeszélt feltételeket.

 

FOTÓ: CrimethInc / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ami egyelőre biztos: megválasztják Donald Tuskot a Néppárt elnökének, és beszélni fognak fél Európa vezetői.

Pénteken ül össze az alakuló ülés után először a győri közgyűlés. De ki lesz a Fidesz polgármesterjelöltje?

A hat ország szerint a reformjavaslat megvalósítása nem lassíthatja Albánia és Észak-Macedónia felvételét.

Az ország ezzel szeretné megakadályozni, hogy a szélsőjobboldal kegyhelyévé váljon a 17. századi ház.

Ez a legmagasabb Európában: Franciaország három, Ausztria öt százalékos adót vezetett be idén, de készül a megoldás nemzetközi szinten is.

Egy kilenc éven át tartó korrupciós sémát tártak fel a spanyol hatóságok.

Értelmes állami bormarketing hosszú évek óta nincs Magyarországon, ezt a tevékenységet inkább a borászatok és lelkes borrajongók végzik. Most két világjáró borszakíró adna ki magyar borkalauzt angolul.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Várhelyi a meghallgatásán profi teljesítményt nyújtott, más, nála jóval gyengébb biztosjelöltekkel ellentétben mégis csuklóztatják az EP-ben. Hogy miért?

Twitter megosztás Google+ megosztás