+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. június 21. péntek, 19:04
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója éves közgyűlésén és konferenciáján meglehetősen pozitívan tekintettek Volodimir Zelenszkij felé.

Hétvégén Szlovákiában, Dunaszerdahelyen ülésezett az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN). Az eseményen újraválasztották elnöknek az azóta EP-mandátumot is szerzett Vincze Lóránt erdélyi magyar politikust, de ennél érdekesebb, hogy mik hangzottak el a kárpátaljai magyarság helyzetéről.

 

A kárpátaljai magyarságnak ugyanis kardinális kérdés, hogy az új elnök hogyan fog a kisebbségekhez viszonyulni. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) politikusa pedig optimista, és úgy véli, az új elnök mérsékeltebb politikát fog folytatni. „Úgy vélem, a kisebbségi kérdés rendezése nélkül aligha lehet helyreállítani Ukrajna egységét és stabilitását. A kisebbségellenes politikát ugyanis az ország többsége nem támogatja” – mondta Brenzovics az Új Szó tájékoztatása szerint.

 

Brenzovics a jövőre nézve is optimitsa, és úgy véli, a következő parlamenti választások után kevesebb lesz a radikális nézeteket valló képviselők száma. Brenzovics ugyanakkor nem akart tanácsokat adni Magyarországnak, hogy milyen eszközökkel védje meg az ottani magyarokat, mondván, az ország dönti el, hogy milyen eszközöket használ, de szerinte Magyarországnak és Romániának hasonló az álláspontja arról, hogy a kisebbségeket sújtó nyelvtörvény miatt blokkolják Ukrajna NATO-csatlakozását.   

 

Ukrajnában szerinte 2014 után gyakorlatilag felszámolták a kisebbségi jogokat.

 

A médiatörvény, a felsőoktatási és oktatási törvény diszkriminálja a nemzetiségeket, például jelentősen korlátozzák a nyelvhasználatot. A KMKSZ elnöke reméli, hogy az új ukrán parlament enyhít ezeken a törvényeken.

 

Azért teljesen visszavonni nem fogják a kisebbségeket sújtó szabályokat

 

Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) újraválasztott vezetője bízik abban, hogy az új ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij színre lépésével lesz olyan partner, akivel az ott élő kisebbségek a problémáikról nyíltabban tudnak beszélni:

 

„Talán az a merev, kisebbségellenes magatartás, ami a Porosenko-rezsimet jellemezte, lecserélődik”.

 

A lapnak Jarábik Balázs külpolitikai szakértő elmondta, hogy már a kijevi törvényhozás elé terjesztették a kisebbséginyelv-használatot korlátozó oktatási törvény egy új, enyhébb változatát. Ennek a lényege az lenne, hogy a magániskolákat teljesen kivonnák az előző jogszabály hatálya alól, amely az oktatás számára kötelezően az ukrán nyelvet írja elő. A javaslat szerint az ötödik osztályig az oktatás 20 százalékának ukránul kell folynia. A kilencedik osztályosoknak már 40 százalék, a középiskola végére pedig 60 százalék a kötelezően ukrán nyelvű oktatás aránya. Jarábik elmondása szerint a törvény szigorú változatának hatályát pedig 2023-ig tolták ki.

 

Az elemző szerint Zelenszkij valóban enyhíteni akar a kisebbségeket sújtó jogszabályokon, de egy az egyben visszavonni azokat nem fogja.

 

Ackermann Sándor, a magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője is felszólalt az eseményen, szerinte a kisebbségi jogérvényesítés jobb helyzetbe kerülhet, van ok az optimizmusra, de szavaiból azt lehet kivenni, hogy csodára azért nem lehet számítani, hiszen Zelenszkijnek egyensúlyoznia kell a nacionalista és a mérsékeltebb erők között. „Ha bármilyen nagy engedményt tenne a nemzetiségek, elsősorban az ukrajnai oroszok irányába, akkor valószínűleg sok ukrán nemzeti érzelmű választó elpártolna tőle” – mondta az elemző.

 

FOTÓ: Mikhalyov Markiv / Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A manipulált kibocsátási adatok miatt a vásárlónak joga van kártérítést követelni a Volkswagentől, mondta ki a német legfelsőbb bíróság.

A koronavírus-járvány terjedésének lassulásával a vakcinalicit kezdődik a nagyhatalmak között.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, míg öten elhunytak. Mutatjuk a hétfői számokat!

Szexuális utalásokból Gyurcsánynál sincs hiány, és a kormánymédiát is megcsapta a szerelem szele a héten.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, és öt új halálozásról érkezett hír.

Mivel még mindig nem fogadták el az ország 2020-as költségvetését a választás megrendezésének rá eső felét sem tudja kifizetni.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás