+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. június 21. péntek, 18:39
Talán Manfred Weber volt az egyetlen, aki a mai napig elhitte: majd egy CSU-s kisvárosi politikus szellemi szintjét hozva lehet az Európai Bizottság elnöke. Ahogy bajor politikusból német kancellár se tudott még soha lenni, európai bizottsági elnök se lesz talán. De ez nem is lenne baj. Weber ugyanolyan köztes megoldás lenne csak, mint amilyen a látszatdemokratikus Spitzenkandidat-rendszer volt.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Bár Orbán Viktor is elmondta, miért nem támogatja Manfred Webert az Európai Bizottság élére, a politikus alól a lehetőséget végül a szocialisták és a liberálisok rúghatják ki – jelen állás szerint.

 

Weber esetleges bukásának alapvetően két oka van.

 

Weber tánca Orbánnal

 

Egyrészről a mögötte álló Európai Néppárt nem tudott határozott arcélt felmutatni: egyszerre hagyta még mindig bent Orbánt, és beszélt az európai egység fontosságáról. Weber

 

különféle tornamutatványokkal próbált meg úgy eltáncolni Orbán mellől, hogy közben a magyar miniszterelnök kezét nem engedte el – elvégre mindkettőjük kezét meg a német tőke fogja.

 

Azzal, hogy a Momentum és a DK alapvetően jelentős erőt képviselnek saját pártcsaládjaikon belül (Cseh Katalin frakció-alelnöksége a Renew Europe csoporton belül se pusztán a személyének, hanem az általa képviselt pártnak és országnak szól), a Néppártban mégis csak szélre sodródott Orbán elvesztette zsarolási potenciálját a Néppárton belül.

 

Az európai parlamenti választások eredményeként a Néppárt a balközéptől függ

 

– márpedig a liberális, de különösen a zöldfrakció talán nem olyan készséges partner a konzervatívok mellett, mint amilyenek a szocialisták voltak.

 

Mivel nincs ma néppárti-szocialista többség sem, a szocialista frakció is talán bátrabban politizálhat – például bizonyos kérdésekben az ideológiailag hozzájuk közelebb álló liberálisokkal vagy zöldekkel közösen.

 

Weber, aki eleve erőtlen politikus volt, pártja pedig a mai napig nem tudott pontot tenni Orbán Viktor végére, nem elégíti ki az ideológiai elvárásokat, hiába igyekezett legalább a CEU megmentésével valamiféle jópontokat szerezni. Az összkép azonban nem stimmelt: Orbán ma is Weber pártcsaládjának tagja, Weber a mai napig nem határolódott el tőle egyértelműen és világosan.

 

És mindehhez jön, hogy Weber képességei tényleg legfeljebb néppárti frakcióvezetésre jók. Weber nem lett igazi tényezővé a pártcsaládján túlmutató európai politikában. Ott mindig megmaradt annak az alsóbajornak, aki jobban illik még ma is egy landshuti sörözőbe, mint a brüsszeli tárgyalóasztalok mellé.

 

A CSU – kicsit, mint a Fidesz – nem tud sikeres lenni saját pátriáján kívül. Már Németországon belül is mindig kudarc volt, ha a konzervatív uniópártok – mint Franz Josef Strauß-szal vagy Edmund Stoiberrel – bajor kancellárjelöltet állítottak.

 

Az Európai Unió is már nagykabát a CSU-ra, amely csak otthon világhíres és megkerülhetetlen.

 

Megbukott a Spitzenkandidat-rendszer

 

Másrészről Weber lepöccintése arról is szól, hogy számos tagállam – főleg Párizs – nem akarja kiadni a kezéből az Európai Bizottság elnökének meghatározásának jogát és lehetőségét.

 

A csúcsjelölti, vagy Spitzenkandidat-rendszerrel ugyanis – amely nem jogi előírás, hanem 2014-ben elkezdett politikai gyakorlat – leszűkült a tárgyalható nevek sora. Olyan helyzetben, amikor azonban egyetlen pártcsalád se szerez biztos többséget,

 

az állam- és kormányfők nem csak azok közül szeretnének válogatni, akiket előzetesen a pártcsaládok kitaláltak nekik.

 

Erre lehet azt mondani, hogy ez antidemokratikus – elvégre ma az Európai Unióban a parlament az egyetlen közvetlenül választott szerv, azaz mégiscsak megnövelhetné az Európai Bizottság tekintélyét is, ha annak elnöke is (mint az egyes országokon belül) választáson megméretve kerülne pozícióba.

 

Ez az érvelés azonban nem veszi figyelembe, hogy az Európai Parlamentnek ma is rá kell bólintania az EB elnökére, azaz a közvetlenül választott parlamentnek marad beleszólása.

 

A Spitzenkandidat-rendszer pedig eleve csak a demokrácia látszatát ígéri.

 

Noha vannak pártcsaládok és azoknak jelöltjeik – de a polgárok egyetlen országban se tudnak ezen pártcsaládokra, pláne a jelöltjeikre szavazni. Senki se szavazott egy Manfred Weber vezette Európai Néppártra – az, amit Európai Néppártként ismerünk (és ez igaz lehet más pártcsaládokra is, bár a néppártira hatványozottan) talán még inkább elzárt, titkos alkuk révén jön létre, mint az Európai Bizottság.

 

A Spitzenkandidat-rendszer akkor lenne demokratikus, ha nem virtuálisan lebegne a teljesen eltérő tagállami pártok felett – hanem

 

az EP-választásokon tényleg az európai pártcsaládok indulnának, a szavazólapon pedig ott lennének a Spitzenkandidatok nevei is.

 

Weber Spitzenkandidatnak volt csak jó

 

Az, hogy Webert eltanácsolták balról azon szereptől, amibe kezdettől fogva nem illett bele, alapvetően pozitív, illetve logikus fejlemény lehet. Pozitív, mert Weber pávatánca nem lesz akkor mégsem sikeres: nem vált még úgy sem hihetővé az Orbán-ellenessége, hogy Orbán maga is (a Néppárton belül a mai napig) támadta; és logikus, mert a Spitzenkandidat-rendszer még nem az a demokratikus, közvetlen, európai választás, amit meg kéne védeni.

 

A Spitzenkandidat-rendszer a mai látszólagosságaival, virtualitásával, erőtlenségével ugyanolyan, mint Manfred Weber maga – színtelen-szagtalan, eldöntetlen.

 

A nagy kérdés ezért az, hogy Weber esetleges és a Spitzenkandidat-rendszer várható bukásával mi jön még – avagy: mi jön vissza? Végleg kormányközi kompromisszumok terepévé alakul az Európai Unió? Vagy megindul azon demokratizálódási folyamat felé, aminek végén tényleg az európai választópolgárok által választott európai pártok és európai politikusok állnak?

 

Manfred Weber mindkét irányból nézve akadály.

 

Olvasnál még Techet Pétertől, ugye? Itt van egy adag cikk, tessék csak!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A filmcsatornák hétvégi délutánjainak egyik legstabilabb szereplője szinte semmit nem vesztett minőségéből.

A svéd fővirológus bírálta országa járványügyi kezelését, noha maga találta ki a különutat. Most elismerte: túl sokakat vesztettek el.

Két, a szlovákiai politikában jártas szakértőt kérdeztünk.

Ungváry Krisztián segédletétől kezdve az Ismerős arcokén át a legkülönfélébb módon várhatunk megemlékezést. Mutatjuk, mit!

Eddig 2190 regisztrált gyógyult fertőzött van Magyarországon, és továbbra is csökkken az ismert aktív fertőzöttek száma.

Közös közleményben jelentette be Mirkóczki Ádám és a Jobbik, hogy Eger összellenzéki támogatással megválasztott polgármestere kilép a pártból. Hangsúlyozzák: nem azért, amiért mostanság mások.

Az USR képviselője erdélyi magyar szélsőségeseket emlegetett a székely autonómiatörekvésekkel összefüggésben, de a Momentum egyelőre nem szakítja meg a kapcsolatot román testvérpártjával.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás