+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pogonyi Csaba & Prinz Dániel
2019. június 21. péntek, 09:42
El kell érni, hogy csak azok az utazások jöjjenek létre Budapesten (és agglomerációjában), amelyek társadalmi haszna nagyobb, mint az egyéni költsége. Ehhez a parkolóhelyek csökkentésére és egy használatarányos útdíj bevezetésére van szükség.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A szerzők közgazdászok, a Momentum szakpolitikusai.

 

Elöljáróban annyit megjegyeznénk: nagy előrelépésnek tartjuk a magyar politikában, hogy már három cikk is megjelent az Azonnalin, amikben azon vitatkozunk, hogy hogyan oldhatjuk meg Budapest problémáit. De akkor mégis működik a Karácsony Gergely közlekedési alapjövedelmes javaslata mögötti matek? Mi azt írtuk korábban, hogy nem. Tóth Csaba szerint viszont de. Vagy ha nem is, de legalább igazságos.

 

De kijönnek a számok?

 

Ha jól értjük, akkor Tóth lényegében Karácsony javaslatát keretezi újra. Mivel a belvárosban ingyen parkolnak az ott lakók, pedig ez valójában háztartásonként mondjuk 120 ezer forintot (ez Tóth Csaba száma) ér, úgy is felfoghatjuk a jelenlegi rendszert, hogy ezek a háztartások évi 120 ezer forint támogatást kapnak, amit viszont csak parkolásra tudnak elkölteni. Hatékonyabb lenne, és a közösségi közlekedés felé tolná őket egy olyan rendszer, amiben 120 ezer forintot kapnának ezek a háztartások, amit vagy parkolásra vagy közösségi közlekedésre használhatnának, közben pedig 120 ezer forintra emelkedne a parkolás költsége. (Karácsony eredeti javaslata nem 120 ezer forintról, hanem 67 ezer forintról szól, de ez másodlagos a javaslat költségvetési hatásainak szempontjából.) 

 

Eddig ez költségvetésileg nullszaldós javaslat, aminek plusz pozitiv hatása, hogy bátorítja a közösségi közlekedés használatát. A probléma ugye az, hogy ez egy igazságtalan rendszer:

 

nem lehet, hogy csak a belvárosban lakó autótulajdonosok kapjanak 120 ezer (67 ezer) forintot, az igazságosság jegyében ezt mindenkinek meg kell kapnia.

 

Innentől kezdve viszont valahonnan ki kéne gazdálkodni, hogy mindenki kapjon 120 ezer (67 ezer) forintot. Erről írjuk mi azt röviden, hogy „mibű?”, hosszabban pedig, hogy 67 ezer forinttal és 370 ezer személlyel számolva ez bizony évente 25 milliárd forintba, a budapesti költségvetés tizedébe, a BKK jegybevételének 38 százalékába kerülne. Jó esetben persze nem készpénzben fizetné ezt a támogatást Karácsony, hanem a bérletárakat csökkentené a jelenlegi 9500 forintról 3900 forintra, ezzel pedig valamennyi plusz utast is hozna a közösségi közlekedésnek, némi plusz árbevételt generálva.

 

A kutya véleményünk szerint ott van elásva, hogy Karácsony (velünk egyetértésben) csökkenteni szeretné a belvárosban parkolók autók számát és ösztönözni a közösségi közlekedés használatát, viszont nem meri bevállalni, hogy ez úgy érhető el költségvetési szempontból is felelős módon, ha nő a parkolás, és csökken a tömegközlekedés relativ költsége – vagyis ha ténylegesen pénzt kérünk a parkolásért a város bizonyos részein, de közben ezt nem kompenzáljuk egy általános alapjövedelemmel, mert ennek nincsen forrása. Hogy folytassuk a közgazdasági közhelyeket, olyan sajnos nincs, hogy a kecske is jóllakik, de a káposzta is megmarad vagyis hogy mindenki egyformán jól jár.

 

Egy lépéssel hátrébbról: mennyibe is kerül a parkolás?

 

Érdemes látni, hogy a parkolásnak nem csak közvetlen költségei vannak. Tóth Csaba ebben a cikkében azt számolta ki, hogy mennyi bevételt lehetne beszedni a jelenlegi árazás szerint egy parkolóhelyért. Ez nem mond sokat arról, hogy valójában mennyit ér egy helyi lakosnak az utcai parkolás, azonban mivel nem tudunk budapesti felmérésről, fogadjuk el ezt a számot.

 

A parkolás költsége azonban nem csak a közterületfoglalásból ered, hanem abból is, hogy forgalmat generál.

 

Nincsen parkolás ugyanis parkolóhelykeresés nélkül, aminek a költsége nagyjából 10 százalékkal megdobja a költségeket (jó lenne persze magyar kutatást is látni), ráadásul nagyban növeli a városi forgalmat is, a levegőszennyezési és baleseti társadalmi költségekről nem is beszélve.

 

Ebből is látszik, hogy nagyon nehéz úgy parkolási reformról beszélni, ha közben nem beszélünk az egész közlekedési rendszer reformjáról.

 

El kell érni, hogy csak azok az utazások jöjjenek létre Budapesten (és agglomerációjában!), amelyek társadalmi haszna nagyobb, mint az egyéni költsége. Ez jelenleg nincs így, hiszen a csúcsidős autózás és csúcsidős tömegközlekedés túl olcsó, a csúcsidőn kívüli pedig túl drága.

 

Szerintünk elkerülhetetlen egy egységes közösségi közlekedési tarifarendszer és ezzel együtt a használatarányos útdíj bevezetése Budapesten. Minden autós aszerint fizessen útdíjat, amennyi társadalmi költséget okozott a helyieknek (torlódás az utakon, környezetszennyezés, baleseti veszély). Egy ilyen rendszerbe érdemes beleilleszteni a parkolást is, hiszen valójában a cél nem az, hogy jól megsarcoljuk a városban parkoló autósokat, hanem az hogy minden közlekedő igazságos árazással találkozzon.

 

Egy modern városban nem autósok meg BKK-sok vannak, hanem közlekedők

 

Egy 21. századi városban nem autósok, BKK-bérletesek meg bringások vannak, hanem közlekedők, akik aszerint váltogatják a közlekedési módokat, hogy éppen mi éri meg nekik a legjobban. Szerintünk a valódi, hosszabb távú megoldás az, ha nem kell senkinek autót tulajdonolnia, hanem szolgáltatásként használja a magán- vagy állami kézben lévő közlekedési eszközöket: rövid távon kis autót vagy családi autót bérel, biciklizik, metrózik vagy sétál. És ennek a rendszernek a létrejöttét a fővárosnak aktívan támogatnia kell (ahogy azt Bécs is teszi).

 

Ebből a szempontból nézve valójában az a kérdés, hogy hogyan akarjuk elosztani a belvárosi szűkös közterületeket.

 

Abban a vita minden résztvevője egyetért, hogy csökkenteni kell az utcai parkolást. És ezt már most is el lehet kezdeni! Amszterdam példáját követve például meg lehetne tiltani új parkolási engedélyek kiadását, illetve fokozatosan csökkenteni a belvárosi parkolóhelyek számát. Minden útfelújításnál meg lehet határozni, hogy hány helyet alakítsanak át közösségi autós/elektromos rolleres/biciklis megállóhellyé, és hányból legyen minipark, játszótér vagy utcai árus.

 

A nemzetközi példák alapján politikailag lehetetlen megfizettetni egy parkolóhely valódi társadalmi költségét. És Tóth Csaba számai Budapestre is erre engednek következtetni (ahogy ő is nagyon helyesen megjegyzi). Tehát mindig alulárazott lesz egy parkolóhely és emiatt mindig túlfogyasztott lesz. Vissza lehet forgatni a helyi parkolási bevételeket, de az soha nem lesz annyi, mint amennyi káros hatással járnak a parkolóhelyek. Nem fog megoldódni a belvárosi egészségtelen környezet problémája, és továbbra is sokan fognak kiköltözni az agglomerációba.

 

Csökkenteni kell a parkolóhelyek számát

 

Emiatt mi igazi megoldásnak azt tartjuk, ha fokozatosan csökkentjük a parkolóhelyek számát, ezzel implicit módon növelve az árukat.

 

A használatarányos útdíj pedig arra ösztönzi a külső kerületekben és az agglomerációban élőket, hogy kevesebben válasszák az autót, különösen csúcsidei belvárosi útjukra. A fentiekből következik, hogy mindent meg kell tenni a parkolóhelykeresési idő csökkentésére is, be kell vezetni az online parkolási rendszert, amivel előre le lehet foglalni egy utcai parkolóhelyet. A belvárosban parkolóházstoppot kell bevezetni, az agglomerációs kötöttpályás megállóhelyeken pedig P+R+B(ringa)-parkolókat. 

 

Itt persze mindig meg kell jegyezni, hogy sokkal jobb alternatívákat kell nyújtania Budapestnek, viszont azt is vegyük észre, hogy mennyi mindent lehetne megcsinálni nagyberuházások nélkül (mindenre kiterjedő régiós bérlet, buszsávok, kerékpárutak). Ezekről rengeteget írunk a Budapest 2.0 jövőképünkben.

 

Karácsony Gergely ötlete, úgy tűnik, termékeny talajra hullott, hiszen több színvonalas cikk is megjelent a témában. Az alapvetésekben egyetértünk: tenni kell valamit a budapesti parkolási helyzettel, és rengeteg igazságtalanság van a rendszerben. A kezdeti kérdésünk azonban továbbra is megválaszolatlan: pontosan hogyan gondolta Karácsony, és milyen költségvetési változtatásokat vezetne be hogy megvalósítsa elképzelését?

 

Vitáznál? Hozzászólnál? Írj nekünk!

 

FOTÓ: Pixabay

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A listára kerüléshez nem csak az kellett, hogy jó hely legyen az úticél, hanem az is, hogy ne kelljen túl sok pénzt költeni rá.

Bár az új stadionok kihasználtsága sokszor tragikus, nagyon úgy tűnik, tényleg nem tettek rosszat az érdeklődésnek.

Azt viszont még nem tudják, hogy milyen gyakran lesz meghallgatás, és elviszik-e szavazásig a dolgot, de szerintük nem a szankcionálás a lényeg.

Egy jótékony célú árverésen ennyiért vette meg az elődje arcára formált tésztaszaggatót a főpolgármester. Ott voltunk.

A salgótarjáni Turcsány László lemondott, majd ezt visszavonta, de közölte: frakcióvezető semmiképp sem marad.

Olyasvalakit keresünk, aki tud szerkeszteni és újságot is írni, és ami legalább ennyire fontos: hogy az Azonnalit is jól ismeri.

75 százalékkal csökkentené ennek mértékét az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, és ami marad, annak a nagy része is a demokráciára és a jogállamiságra menne.

A hét kérdése

Még mindig nem tudja túltenni magát az ország Győr egykori polgármesterének horvátországi nyaralásán, úgyhogy biztos nem csak a mi fantáziánkat mozgatja Borkai sorsa. Itt a hét kérdése!

Azért ide elnéznénk

Január 20-án, hétfőn este a belvárosi Rába hotelben. Regisztráljatok!

Szakértők beszélik ki a helyzetet január 21-én Budapesten.

Az év legjobb bulija január 22-én szerdán. Reggeltől hajnalig!

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás