+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kulcsár Árpád
2019. június 20. csütörtök, 06:26
A Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom nemrég egy közlekedési táblát kétnyelvűsített. Amikor előzőleg ezt tették, akkor maga Peter Pellegrini miniszterelnök szedette le. De kik a mozgalmárok, és mit akarnak?
Egy mozgalom arra törekszik, hogy a vizuális kétnyelvűség (azaz a szlovák és a magyar felirat együtt) minél inkább elterjedtté váljon Felvidéken.

 

A Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom egy nem hivatalos szerveződés, és már 2011 óta működik: legutóbb azzal hívták fel a figyelmet magukra, hogy a bacsfai útjelzőtáblát másodszor is kétnyelvűsítették – fél évvel ezelőtt ugyanis már megtették, akkor az akciót Peter Pellegrini miniszterelnök provokációnak minősítette, és a belügyi szervek eltávolították a szociáldemokrata Smer politikusának személyes parancsára.

 

Egy hete azonban az aktivisták ismét felállították a táblát, amelyen a ma már csak nagyjából 3 százaléknyi magyar lakta Pozsony (Bratislava) és a magyar többségű Somorja (Šamorín) települések nevei magyarul is szerepelnek.

 

 

Ennek fényében kerestük meg a mozgalmat: a kérdéseinkre Kotiers Róza aktivista válaszolt. Először is arra voltunk kíváncsiak, hogy nem tartja-e elképzelhetőnek, hogy amennyiben legutóbb még a szlovák miniszterelnök is kiakadt az akción, akkor akár szankciók is követhetik a táblaállítást. „Senkinek nem érdeke most jogvihart kavarni, lehetőség biztos lenne rá, hogy valamilyen formában megbüntessenek minket, hiszen ez valamilyen szinten az útitáblák megváltoztatásának minősül, de azt feltételezem, hogy nem lesz érdekükben jogi felhajtást csinálni” – mondja Kotiers.

 

A törvények elvileg garantálják, mégsem látható a kétnyelvűség

 

Szlovákiában, bár a törvények elvileg garantálják, egyáltalán nem magától értetődő a vizuális kétnyelvűség. Bár évről évre javul a helyzet a kisebbségügyi kormánybiztos (aki bár magyar, de honlapja csak szlovákul olvasható) legutóbbi jelentése szerint, azért a 2011 óta, tehát már nyolc éve létező mozgalomnak még bőven van tennivalója: például a közúti táblák ügyében.

 

A 2009-ben megszavazott szlovák nyelvtörvény is sok visszaélésre adott lehetőséget (például 100-tól 5000 euróig terjedő pénzbüntetés kiszabását teszi lehetővé azok esetében, akik nem a szlovák nyelvet használják a törvény által meghatározott helyzetekben) a magyar nyelvhasználókkal szemben, és bár enyhítették 2011-ben, sok probléma van még: egynyelvűek sokszor a hivatalos tájékoztatások kórházakban, iskolákban, vagy az utcán a reklámok. Még olyan dél-szlovákiai területeken is, ahol jelentős a magyarok aránya, vagy éppen többségben vannak. 

 

Magyarul helyi szinten ugyan lehet ügyet intézni, ha valaki kikér egy kérvényt, és elég jogtudatos hozzá, de megyei és állami szinten sehogy sem.

 

Egy lehetséges megoldás akkor lenne, ha a már említett nyelvtörvény a szlovákkal egyenrangú nyelvnek ismerné el a magyart.

 

„Nincs nagy beágyazottsága annak, hogy mit is keresnek magyarok Szlovákiában, és ezügyben az oktatásban is keresendő a hiba. Politikai szinten meg nyilván azzal is magyarázható, hogy még nincs megoldva a helyzet. hogy valakiknek akár érdeke is lehet a magyarokra mutogatni, így nem csak szlovák pártoknak, hanem például a Most-Hídnak sem érdeke felvállalni a kétnyelvűség ügyét” – magyarázza Kotiers azt, hogy miért van mostanság csend a politikában az anyanyelvhasználati problémák körül.

 

A kijelentését azzal is alátámasztja, hogy bár a közlekedési minisztériumnak magyar vezetője van a hidas Érsek Árpád személyében, még mindig a civileknek kell foglalkozniuk ezzel a problémával.

 

Arra a kérdésre, hogy próbáltak-e a kormányon lévő Híddal beszélni, Kotiers elmondta: úgy gondolja, hogy a Bugár Béla vezette párt, amely sokszor hangoztatja, hogy a magyar érdekképviselet is a célja, tökéletesen tisztában van a problémákkal.

 

EGY PÉLDA A JÓ PÉLDÁRA, DUNASZERDAHELYRŐL

 

A vasúti táblák már legalább rendben vannak, de ez nem elég

 

„Létezik egy alapvető probléma Szlovákiában, amivel a Híd is tisztában van: van egy nagyon nagy hiánya a vizuális kétnyelvűségnek, ez nemcsak a településjelző táblákra igaz, hanem hivatalokra, kórházakra is, illetve a vasúti táblákra is az volt – ez nemrégiben megváltozott. A mozgalmunk ezekre hívja fel a figyelmet. A vasúti táblákkal kezdtük. A Hídnak akkor az akcióinkra az volt a válasza, hogy kormányra kerüléskor beágyazták a vasúti feliratok kétnyelvűségét a programjukba, ezt aztán meg is valósították. Ez pozitív is, de a valódi problémát, a vizuális kétnyelvűség hiányát ezzel még nem oldották meg” – magyarázta az Azonnalinak az aktivista.

 

Kotiers Róza szerint azt, hogy nincs valós akarat a megoldásra, a kétnyelvű bacsfai közlekedési tábla szemlélteti legjobban.

 

Annak idején, amikor Pellegrini miniszterelnök levetette, hiába volt kormányon a Híd és hiába volt magyar a közlekedési miniszter, nem léptek fel fel az intézkedés ellen.

 

Mozgalmuknak változó a tagszáma, 2011 óta volt már, hogy harmincan akcióztak, de akadt, hogy csak négyen-öten gyűlnek össze. Egy-egy akció előtt közösségi gyűjtést hirdetnek meg. Gyakorlatilag a közösség támogatásából élnek, nem csak anyagilag, hanem mindazzal, amit kapnak, például nagyon fontos nekik, hogy a közösségi médiában sok követőjük és támogatójuk van, ez is megerősíti abban őket, hogy jó úton haladnak.

 

A tagok sokáig anonim módon vettek részt a munkában, mígnem aztán néhány éve különféle akciók során a rendőrség többször igazoltatta őket, aztán meg négy fiatal külön csoportot alkotva indult a választásokon a Magyar Közösség Pártja színeiben, ezzel értelmetlenné vált az anonimitás.  

 

A mozgalom nem tartja feladatának, hogy a politikusokkal tárgyaljon, de a tagok azért remélik, hogy az akciókkal nyomást gyakorolnak a döntéshozókra, és azok rájönnek, hogy a vizuális kétnyelvűség fontos a közösségnek.

 

A legutóbbi akció után például a mozgalom nyílt levelet küldött Érsek Árpád miniszter és Bukovszky László kisebbségügyi kormánybiztos részére (mindketten a Híd politikusai), amiben felszólította őket a belüggyel való tárgyalásra a tablák ügyében – mivel a belügyminisztérium határozza meg azokat a műszaki normákat, mely alapján a táblákat módosítani lehet kétnyelvűre.

 

Bár a levelükre nem érkezett válasz, Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos a sajtónak azzal érvelt, hogy 2018 februárjától egy belügyi kormányrendelet már nem tiltja, hogy többnyelvű közlekedési táblák kerüljenek ki. Csakhogy még azóta sem készültek el a többnyelvű táblák műszaki szabványai, és bár ugyanúgy joguk volt a településeknek a kétnyelvű vasúti táblákat kérvényezni, a vasút a szabványok hiánya miatt nem tudott mit kezdeni velük.

 

„A valós problémákat sokszor elfedik sikerkommunikációval, például azzal, hogy nemrég megoldódtak a vasúti feliratok ügyei. A mi célunk, hogy a valós problémára összpontosítsunk és felhívjuk a figyelmet, hogy bár részsikerek vannak, az összprobléma még egyáltalán nincs megoldva” – összegzett az aktivista.

 

FOTÓK: KDSZ / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A személyi jövedelemadónk 1 százalékáról május 20-ig rendelkezhetünk, és könnyen segíthetünk belőle a koronavírus elleni harcban: szinte minden kórháznak van alapítványa, ahová adakozhatunk.

Az intenzíven fekvők 45 százaléka pedig 60 év alatti: már csak ezért is érdemes nem csak az időseknek komolyan venni a korlátozásokat.

A határok zárva, a gondozói ágazat létszámhiánya fenyegető. Alsó-Ausztria úgy reagál a kialakult szituációra, hogy Romániából, valamint Bulgáriából hozatja be a szükséges gondozói személyzetet. Repülőn.

Az Ékszer TV munkatársai ráadásul úgy hirdették, hogy 60 ezer forintról árazták le az így is aranyáron mért termékeket.

Néha már úgy érzed, kívülről fújsz mindent, amit a koronavírusról lehet tudni? Akkor itt az ideje bizonyítani!

Aki már átesett rajta, nagyon valószínűtlen, hogy két éven belül újra elkapja vagy megfertőz másokat.

A Számok névre hallgató propagandaoldal hónapok óta a kormányközeli véleményvezérek kedvenc forrásainak egyike, de most véletlenül tényleg számokat mutattak be.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás