Eltörölték a diszkriminatív felvételit Japánban, máris jobban teljesítettek a nők, mint a férfiak

Évek óta először indulhattak egyenlő esélyekkel a nők a japán orvosi egyetemek felvételijén, túl is teljesítették a férfiakat.

A női jelentkezők 8,28 százaléka sikeres vizsgát tett a tokiói Juntendo Egyetemen, hogy egy lépéssel közelebb kerüljön az orvosi karrierhez – írja a Guardian. A férfi jelentkezők közül arányaiban kevesebb, 7,72 százalék jutott be a képzésekre. Azaz 1679 nőből 139, 2202 férfiból 169 hallgató kezdheti meg a tanulmányait. A Tokiói Orvosi Egyetemen is jobban teljesítettek a nők idén. Az eredmény eltérést mutat a korábbi évek eredményeitől, de nem azért, mert a nők hirtelen sokkal okosabbak lettek volna idén.

Most először futottak ugyanis neki a nők egyáltalán egyenlő esélyekkel a felvételnek, hiszen mint 2018 végén kiderült:

A Juntendo egyetem dékánja, Hiroyuki Daida szerint azért volt szükség a diszkriminatív gyakorlatra, mert segíteni kellett a férfiak érvényesülését a gyorsabban érő és jobb kommunikációs készségekkel rendelkező női hallgatókkal szemben; a valóságban azonban egyes források szerint azért csaltak az egyetemek, mert a nők a gyerekvállalás után gyakran elhagyják az orvosi pályát.

A Guardian szerint Japánban nők alkotják az ország teljes munkaerőkínálatának 40 százalékát, de a sikeres központi orvosi vizsgát tevők aránya az elmúlt húsz év során nem emelkedett 30 százalék fölé. A jelenleg praktizáló orvosoknak mindössze 21,1 százaléka nő. 2018-ban a bérszakadék férfiak és nők között 24,5 százalék volt. Ugyanebben az évben 149 országból a 110. helyen szerepelt a nemek közötti egyenlőség előremozdításában elért fejlődés mértékét vizsgáló World Economic Forum’s 2018 Gender Gap Index rangsorában. 

A japán munkaerőpiacon tehát jellemző a női álláskeresőkkel szembeni egyenlőtlen bánásmód és a különösen nagy bérkülönbségek. De még ha az elhelyezkedés sikeres is, a hosszú munkaórák mellett, az otthoni teendőkben elérhető segítség hiánya miatt tényleg rengeteg nőnek kell elhagynia az állását a gyermekvállalást követően. Ez pedig tovább mélyíti a velük szembeni hátrányos megkülönböztetést. A diszkrimináció megjelenik akkor is, amikor a nők a szülés után vissza akarnak térni korábbi pozíciójukba. 

Bár a tendenciák javulnak, az ország nemzetközi viszonylatban még mindig kiemelkedően rosszul teljesít, különösen ha a befolyásosabb pozciók nemek szerinti elosztását vizsgáljuk. A változó társadalmi igények nagy nyomást helyeznek Abe Sinzó miniszterelnökre, hogy olyan társadalmat teremtsen, ahol „a nők is ragyoghatnak”. Főleg, hogy egyik minisztere szerint egyébként szükséges, hogy a nők a munkahelyükön magassarkú cipőt viseljenek.

FOTÓ: Pxhere