+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. június 20. csütörtök, 17:18
Az osztrák szocdemek több mint tizenöt százalékkal vannak lemaradva a Néppárt (ÖVP) mögött. A kormányra kerülésük egyetlen esélye, ha beállnak Sebastian Kurz mögé. Ennek érdekében még korábbi kancellárjukat, Christian Kernt is elhallgattatnák.

A május közepén kirobbant ibizai videóbotrány következtében Ausztriában szeptember végén ismét előrehozott választásokat tartanak. A belpolitikai turbulenciákból egyelőre Sebastian Kurz jön ki a legjobban:

 

a Néppárt történelmi rekordokat döntöget, és már csak két százalék választja el a negyven százalékos népszerűségtől.

 

A tegnap nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás értelmében a Néppárt harmincnyolc százalékon áll. Jóval lemaradva követik Kurz pártját a szocdemek (SPÖ) huszonegy és a szabadságpártiak (FPÖ) tizennyolc százalékkal.

 

A Néppárt mellett egyedül a Zöldek örülhetnek még:

 

a 2017-ben három százalékkal a parlamentből is kiesett ökopárt most tizenkét százalékkal térhetne oda vissza,

 

ennek persze az is az oka, hogy az osztrák Schiffer András, Peter Pilz vezette szakadár zöldek (Jetzt), akik 2017-ben még megugrották a négyszázalékos küszöböt, most egy százalékra zuhantak le. Pilz nem zárkózna el attól, hogy visszatérjen régi pártjához, a Zöldekhez, ott azonban nem mindenki fogadná örömmel a szakadár politikust, akinek eleve nehézkes személyisége már a múltban is sok vitát okozott.

 

A Momentum osztrák testvérpártja, a Neos nyolc százalékot kapna, ez siker a jobboldali liberális pártnak.

 

Kurz mindenkivel tud

 

Aki persze leginkább örülhet, az Kurz, aki minden értelemben az ibizai videó győztese: megszabadulhatott az FPÖ-től, és nagyon úgy néz ki, hogy a szeptember végi választások után több koalíciós partner között is válogathat.

 

Jelenleg az ÖVP-nek a meggyengült FPÖ-vel, az erőtlen szocdemekkel és az erősödő Zöldekkel is meglenne a többsége – de akár a végén még a jobboldaliak álomkoalíciója, az ÖVP-NEOS-összefogás is összejöhet. Az ÖVP nem zárkózna el a Zöldektől sem, és az ökopárt is szívesen kipróbálná magát egyszer kormányon: ellentétben Németországgal, az osztrák Zöldek országosan még sohasem voltak egy kormány része.

 

Az SPÖ-nek mostanra egyetlen esélye maradt visszakerülni a hatalomba: vissza kell hízelegnie magát Kurzhoz.

 

Az SPÖ már feladta azt az igényt, hogy ők legyenek egy kormányban a legerősebb párt.

 

Az SPÖ már jobban szereti Kurzot, mint Kernt

 

Hans-Peter Doskozil, az SPÖ-ben befolyásos burgenlandi tartományfőnök, aki eleve a párt jobboldaláról jön, bejelentette:

 

az SPÖ-nek el kell fogadnia Kurzot kancellárnak, ha másképp nem megy.

 

Az ilyen szövegeket persze nem szívesen hallja a párt baloldala – például a politikából visszavonult, de azért még oda-odanyilatkozó egykori kancellár, Christian Kern. A volt kancellárnak közismerten nem jó a viszonya Sebastian Kurz-cal, aki 2017 nyarán még külügyminiszterként kirúgta Kern alól a hatalmat.

 

Doskozil szerint azonban nem kell hallgatni az SPÖ-n belüli balos Kurz-kritikákra,

 

Christian Kernt pedig igen határozottan fel is szólította: SPÖ-s ügyekben lesz szíves ezentúl hallgatni.

 

Doskozil szerint az szociáldemokrácia csak kormányon tudja megvalósítani a programját. Tény, hogy az osztrákoknál évtizedekig majdnem állampártként funkcionáló SPÖ nem tud mit kezdeni az ellenzéki szereppel: se célokat nem tud megvalósítani, se posztokat nem tud osztogatni. Ez utóbbi pedig talán mindennél fontosabb érv egy esetleges ÖVP-SPÖ-kormány mellett.

 

Másrészről ha az eddig sikeres osztrák szocdemek – akiknek köszönhetően Ausztria mára a skandináv országok mellett Európa utolsó jóléti államainak egyike – a német elvtársakra tekintenek, vissza kéne riadniuk attól, hogy beálljanak egy konzervatív párt mögé kisebb koalíciós partnernek.

 

A német szociáldemokrata SPD 2005 óta háromszor állt már be a jobbközép-konzervatív CDU/CSU mögé – mindig egyre kisebb támogatottsággal –, mondván: csak így tudnak megvalósítani szocdem célokat. Franz Müntefering, egykori SPD-elnök mondta ki, mi szól a kormányzati részvétel mellett: „az ellenzékiség ganéj dolog“.

 

Igen ám, de mára a nagy pragmatizmusban az SPD annyira leépítette magát, hogy a párt tizenkét százalékon áll a negyedik helyen, azaz lassan ha akarna, se kellene már egy kormányba.

 

Az osztrák SPÖ-nek tehát nagyon meg kell fontolnia: Kurz mögé beállva nem számolják-e fel magukat.

 

Az is igaz persze, hogy jelenleg az SPÖ-nek Kurz igen nagy népszerűsége miatt nincs más esélye kormámyzati helyzetbe jutni. Ráadásul az osztrák jóléti államot is könnyebb megvédeni akkor – ha ugyanis az ÖVP a Neos-szal fog össze, bizonyosan folytatódik Kurz már eddig is a felső középosztálynak kedvező politikája.

 

MONTÁZS: Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás