+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2019. június 19. szerda, 08:41
A városban az országos átlag kétszerese a munkanélküliségi ráta, ehhez képest egyre kevesebben tehetik meg, hogy ott lakjanak.

Berlin balos városvezetésének egészen konkrét elképzelése van arra, hogy lehet megállítani a városban brutálisan elszállt lakbéreket: öt évre befagyasztanák a mostani árakat. A berlini szenátus kedden egyezett meg egy olyan törvénytervezetben, ami szerint az árak 2020. január 1-től nem emelkedhetnének, de ez nem vonatkozna a szociális bérlakásokra és az újonnan épült ingatlanokra. 

 

Az elmúlt tíz évben kétszerese lett átlagosan egy átlagos berlini lakbér, és bár a főváros munkanélküliségi rátája a duplája Németország átlagának, már az ott dolgozók közül is sokan arra panaszkodnak, nem tudnak maguknak megengedni egy ottani albérletet. Sokatmondó adat, hogy csak ebben az évben hét százalékkal emelkedtek a lakbérek.

 

„A lakhatás alapszükséglet. Az új lakhatási törvénnyel féket szeretnénk tenni az elszálló árakra és lehűteni a túlhevült ingatlanpiacot” – írta Twitteren Berlin egyik baloldali szenátora, Katrin Lompscher.

 

Berlint jelenleg hármas koalícióban irányítja a szociáldemokrata SPD, a zöldek és a szélsőbalos Die Linke, előbbi párt az Angela Merkel-féle CDU országos koalíciós partnereként már kinyilvánította, hogy hasonló törvényeket szeretne elérni az egész országban, de mellette az ország legnagyobb ingatlantulajdonosainak szövetsége, a Haus und Grund is arra kérte már tagjait, ne emeljenek a bérleti díjaikon. 

 

A berlini lakbérekkel a budapestiekkel hasonlóan évek óta probléma van főleg amiatt, mert a lakók keresete nem emelkedik hozzá arányosan. Áprilisban már tízezer ember tüntetett a nagyra nőtt ingatlancégek ellen, mivel a többség ezeknek tudja be az emelkedő árakat. Azon a tüntetésen egy népszavazást is kilátásba helyeztek, aminek sikere arra kötelezte volna a várost, hogy a háromezernél több ingatlant kiadó cégek tulajdonát kisajátítsák, és a város kezelésébe adják. 

 

Egy, a múlt év végén Bécsben megtartott konferencián, ahol azt kutatták, hogy hogyan segíthetne az EU az egyre erőteljesebb lakhatási válsággal kapcsolatosan az állampolgároknak, ijesztő adatokat mutattak be: eszerint globálisan ma már 100 millióra tehető a hajléktalanok száma, Németországban, ami pedig az EU legfejletteb gazdasága, 420 000 embernek nincs érvényes lakcíme. De ennél is durvább, hogy az adatok szerint globálisan 1,6 milliárd embernek rosszak a lakhatási körülményei, az EU-ban pedig 82 millió ember költi jövedelmének legalább negyven százalékát lakhatásra.

 

A konferencia tanulsága az volt, hogy sok helyen még mindig tabuként kezeli a politikum az ingatlanárak szabályozását, holott most már nemcsak a legszegényebbeknek, hanem a középosztálynak is egyre nagyobb gondot jelent a lakhatás, egyre többen szorulnak ki a nagyvárosokból a környező településekre vagy a külvárosba, és sokszor ez azt jelenti, hogy több órát kell utazniuk a munkahelyükre. A szakemberek egyre inkább úgy vélik, hogy csak idő kérdése, hogy ezek a csoportok politikia képviseletet is kapjanak. 

 

Szerinted Budapestre is ráférne egy hasonló reform? Szavazz lentebb!

 

FOTÓ: Pixabay

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

New Yorkból nézve az évtized legfontosabb jelensége, hogy egyre több minden választ el minket egymástól, miközben a klímaválság ügye mégis nemzetközi tüntetéshullámot tudott kiváltani.

Elvileg Gyurcsány, majd a Pesti Srácok Youtube-csatornája letiltása miatt akár egy platformra is kerülhetnének, de a DK szóvivője eloszlatta a nagykoalíció reményét.

A magyar politikatörténetben először indul magyar párt politikusa külföldi választáson, külföldi pártszínekben – és rögtön kettő is!

Az új bevándorlási szabályok első részletei alapján egy egész magyar iparág fog megszűnni, a britek pontrendszert találtak ki ahhoz, kit engednek be magukhoz dolgozni.

Milanović elnöki beszédében az egységet hangsúlyozta, bár korábban Horvátország minden szomszédjával sikeresen összeveszett. Milyen elnök lesz?

Már nem arról beszél a magyar kormányfő, hogy milyen közel volt a Fidesz az EPP-ből való kilépéshez, inkább egy nagyszabású belső vitát kezdeményezne a jobbközép pártok európai családjában.

Írtak is egy nyílt levelet arról, hogy mennyire veszélyes a Fidesz-közeli háttéremberek szlovéniai médiaterjeszkedése, valamint Orbán legnagyobb szlovén szövetségesének hatalomra kerülése.

A hét kérdése

Az egykori playmate már sokszor és sokfélét nyilvánult meg a politikában, most pedig dönthetsz, melyik a kedvenc aranyköpésed tőle.

Azért ide elnéznénk

Február 20-án Szántó Rita filozófus tart előadást az Aurórában, hogyan is használható ma az ókori sztoikus filozófia.

Piac-e a világpiac? Magántulajdon-e a cégbirodalom? Fennmaradhat-e a demokrácia és a jogállam piacgazdaság nélkül? Létezik-e „harmadik út"? Február 21.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Történelmi diarómák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás